2024. május 17. péntek
Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A magyar emigránsokról Méray halála kapcsán

A magyar emigránsokról Méray halála kapcsán

Csalódottak voltak, mint aki élete szenvedélyes szerelmét veszti el. 2010 után pedig nem csak mellőzöttek, hanem "hazaáruló komcsik" lettek a hivatalos politikai narratívában. Azok kommunistázták őket a legbőszebben, akik maguk éppen csak levedlették magukról a kommunista jelmezt és átcserélték neofasisztára. Én azonban legalább itt most szeretném megköszönni nekik, hogy életüket a magyar függetlenség és demokrácia ügyének szentelték és bocsánatukat kérni a hálátlan hazájuk miatt. Vásárhelyi Mária:

Most, hogy 96 évesen Méray Tibor is elment, legalább itt a facebookon valamit el kell mondanom azokról az 56-os magyar emigránsokról, akiket én ismertem.  Többségükben értelmiségiek, újságírók voltak, akik kommunistaként kezdték, majd szembesülve a Rákosi-rendszer rémtetteivel,  szembefordultak azzal, aminek létrehozásában nekik maguknak is részük volt. A forradalom vérbefojtása után menekülniük kellett Magyarországról. Most hirtelen Molnár Miklós, Kende Péter, Méray Tibor, a Magos házaspár, Gimes Luci, Gáti Karcsi (Charles Gáti) jut eszembe, én őket ismertem/ismerem közelebbről. Ezek az emberek 56-ban elhagyták az országot, de életük végéig a hazájuk hűséges, semmiféle áldozattól vissza nem riadó fiai maradtak. Új hazájukban viszonylag gyorsan megtalálták a helyüket, többségük egyetemi, kutatói karriert futott be, de egész életükben egyetlen dolog érdekelte őket igazán: magyar hazájuk sorsa, a magyar függetlenség és demokrácia ügye. Jövedelmük és szabadidejük jelentős részét a magyar ügy szolgálatába állították, könyveket, újságokat írtak és finanszíroztak saját pénzükből, amelyek a forradalom igaz történetét, a demokratikus ellenzék itthon kiadatlan dokumentumainak, írásainak biztosítottak nyilvánosságot. Kende Péter a Magyar Füzeteket, Méray Tibor az Irodalmi Újságot írta, szerkesztette és adta ki hosszú éveken keresztül. Egészen a rendszerváltásig támogatták a forradalom özvegyeit és árváit; Nagy Imre, Szilágyi József és a többiek családjait. Kendéék azért vettek Párizs egyik külvárosában egy kis házat, hogy az udvarban kialakított kis apartmanokban vendégül láthassák a Demokratikus Ellenzék Párizsba kijutó tagjait. Olyan volt a házuk, mint egy "bed and breakfast  hotel", én magam és a szüleim is náluk laktunk, ahányszor kiszabadultunk innen. És amikor együtt voltunk, reggeltől-estig nem folyt másról a beszéd, mint 56-ról és Magyarország sorsáról. Engem, fiatal lányként ez sokszor halálosan idegesített, hiszen úgy gondoltam, hogy az ember nem azért megy Párizsba, hogy Budapestről beszélgessen, de nekik ez volt a szenvedélyük. És a szüleimnek is.

Ezek az emigránsok - éppen az ellenzék aktív támogatása miatt -  a rendszerváltásig nem is jöhettek haza, utána azonban, mint a vándor, aki végre hazatalál, úgy képzelték el életüket, hogy idejük nagy részét itthon fogják tölteni, és élvezik a szabadságot, amelyért annyit tettek egész életükben. Lakást vettek maguknak Budapesten és szerették volna tovább szolgálni a demokratikus Magyarországot. Ám mégsem így alakultak a dolgok. Mert amilyen hevesen szerették ők a hazájukat, annyira kevéssé szerette őket a hazájuk. Bár néha odalöktek egy-egy kitüntetést nekik, de valójában soha nem kapták meg azt a megbecsülést hazájuktól, amit megérdemeltek volna. A szállóvendégek gyorsan elfelejtették a sok segítséget, amit kaptak, a politikussá lett ellenzékiek többségének sem voltak már fontosak, hiszen nélkülük is hozzáfértek már a nyilvánossághoz, és ha Párizsba, Washingtonba, Genfbe, Zürichbe mentek, volt már pénzük szállodára, vacsorára.  Így aztán ezek az 56-osok egyre magányosabbnak érezték magukat itthon, egy idő után el-elmaradoztak. Csalódottak voltak, mint aki élete szenvedélyes szerelmét veszti el. 2010 után pedig nem csak mellőzöttek, hanem "hazaáruló komcsik" lettek a hivatalos politikai narratívában. Azok kommunistázták őket a legbőszebben, akik maguk éppen csak levedlették magukról a kommunista jelmezt és átcserélték neofasisztára. Én azonban legalább itt most szeretném megköszönni nekik, hogy életüket a magyar függetlenség és demokrácia ügyének szentelték és bocsánatukat kérni a hálátlan hazájuk miatt.

 

2020. november 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A gyűlölet el van vetve

Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >

Tovább

A tét

Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >

Tovább

Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot

A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >

Tovább

Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral

Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >

Tovább

Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja

Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >

Tovább

„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”

A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >

Tovább

Túléli-e a cionizmus a háborút?

Youval  Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >

Tovább

Orbán hanyatlása

A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >

Tovább

Putyin fél a vereségtől

Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >

Tovább

Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral

A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >

Tovább

Vágyakozás Trump után

A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >

Tovább

Hszi rideg és számító

A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >

Tovább