Ma Előd, Szalóme, Kordélia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt sokan nyugaton vélik. Így viszont eggyel több az ok, hogy a demokratikus közösség segítse Ukrajnát – fejti ki Nikolas Busse, a jobboldali Frankfurter Allgemeine Zeitung felelős külpolitikai szerkesztője. Mint megállapítja, a fejlemény megint csak azt támasztja alá, hogy a világ igen keveset tud a putyini rendszer belső életéről. Sojgu akkor repül, amikor egy sor megfigyelő szerint a fronton az oroszoknál van az előny, politikailag viszont a nyugati szövetségeseknél, bár azok dolga egyre nehezebb, ahogy húzódik a viszály. Hogy az elnök egyik legrégebbi és legszorosabb útitársától válik meg, az sejteni engedni, hogy akár még a saját helyzetét is veszélyben látja. Hiszen soha nem küldte el könnyű szívvel a legfontosabb embereit. Ha most mégis rászánta magát, annak két oka lehet: vagy palotaforradalomtól fél, vagy attól, hogy alulmarad a csatatéren. Az elsőre semmi jel nincsen, viszont arra igen, hogy elégedetlen a hadiszerencse alakulásával. Ezért lehet, hogy hamarosan Geraszimov vezérkari főnök is veszi a sisakját. Hogy a Kreml ura éppen most szánja rá magát a személycserére – annál a tárcánál, amelytől a politikai túlélése függ, nos, az arra enged következtetni, hogy sokkal komolyabban veszi a nyugati fegyverszállításokat, mint ahogy azt sok politikus Nyugaton hiszi. Egyáltalán nem igaz, hogy az idő Putyinnak dolgozik. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
Hszi Csin-ping megvezeti az európaiakat, múlt heti útján biztos kézzel rátapintott a törésvonalakra. Világossá tette, hogy a geopolitikai kemény játszmájában ő jobban otthon van. Már az állomások kiválasztása rávilágított, milyen célokat követ. A döntő szempont stratégiai volt. Így sok reményt nem érdemes ahhoz fűzni, hogy ő majd megfékezi Oroszország nagyhatalmi politikáját – mutat rá Jochen Buchsteiner, a konzervatív lap berlini tudósítója.
Az államfő ugyanis, Moszkvával egyetemben nacionalista módon gondolkodik, tehát térségekben és befolyási övezetekben. Hogy ez a megközelítés az öreg kontinensen sem halt ki, azt Magyarország és Szerbia bizonyítja. A látogatás során az elnök mindkettőt megjutalmazta, sőt támaszpontként építette ki.
Mind Budapest, mind Belgrád csatlakozott az Új selyemút-programhoz és ily módon megtorpedózza a törekvést, hogy ti. az EU kevésbé függjön a Kínai Népköztársaságtól. Az öt nap során a politikus tükröt tartott a kontinens elé, amely ugyan szívesen tünteti fel magát modellként a világ számára, ám azt láthatta, hogy ellentmondásos, gyenge, nem szolidáris és megosztott a legalapvetőbb biztonságpolitikai és ideológiai kérdésekben.
Vagyis lehet, hogy Pekingnek megszaporodtak a gazdasági gondjai, de a geopolitika nagy, kemény küzdelmében Európa tanulhat egyet s mást tőle.
Le Figaro
Amit Hszi három napon át csinált Belgrádban és Budapesten, vagyis Kína és Oroszország két legfőbb európai barátjánál, az tisztára olyan volt, mintha be akart volna inteni Macronnak. A francia elnök előzőleg csupán kisebb engedményeket kapott tőle. Pedig egy hete Le Maire, a gazdasági tárca vezetője arra szólította fel a kínai elektromos autók gyártóit a két delegáció jelenlétében, hogy létesítsenek üzemet francia földön.
Ám egyelőre Magyarország az, hogy akkugyár, illetve összeszerelő üzem épül. Jó volna, ha ilyen egységek települnének be Franciaországba? – kérdi a szerző, Fabrice Nodé-Langlois és azonnal meg is válaszolja, hogy magától értetődően. Hiszen az ilyen vállalatok értéket teremtenek, munkahelyeket hoznak létre, jól jönnek a beszállítóknak és a helyi kereskedelemnek. No meg csökkentenék a kereskedelmi mérleghiányt Pekinggel szemben.
Ám felvetődik, hogy nem jut-e be ily módon a farkas a nyájba? Hiszen maga Le Maire mondta, hogy Kína vetélytárs, és hogy a franciák könnyen a vazallusai lehetnek. Igaz, ezt még 5 éve fejtette ki. Ugyanakkor Biden négyszeresére emeli a kínai villanyautókra kivetendő vámot, ami ily módon 100 %-os lesz.
Az EU júliusban vitatja meg, hogy a mostani 15 helyett 30 % legyen a vám, tekintve az e-kocsikra adott hatalmas kínai állami támogatást. A kínai gyártók haszna ily módon bizonyosan csökken, de azért még így is jövedelmező piac marad számukra Európa. Egy régi típusú protekcionista háborúskodás azonban bizonyosan ellencsapást váltana ki.
A földrész egyébként is veszedelmes függő helyzetbe került Kínától, amely olyan stratégiai cikkeket szállít, mint a ritka fémek, amelyek nélkülözhetetlenek a zöld átmenethez, illetve az akkumulátorokhoz. Épp ezért minden eddiginél sürgetőbb, hogy a kontinens egyesítse erőit és minden kulcsterületen szervezze meg az önálló gyártást, valamint diverzifikálja a szállítási láncokat.
Time
A kínai elnök alapjaiban változtatta meg Kínát, törekvései még azon is túlmennek, amit Mao akart: a cél az, hogy a nemzet 2050-re teljesen megújuljon. Ehhez a jelszó: egy ország, egy nép, egy ideológia, egy párti és egy vezető – írja Steve Csang, a londoni SOAS Egyetem tanszékvezetője.
A valóra váltáshoz minden egyes polgárnak alá kell vetnie magát Kína érdekeinek, de hogy azok miben állnak, azt a párt szabja meg. Ebbe beletartozik, hogy vissza kell foglalni Tajvant. Továbbá hogy át kell nevelni, illetve magasabb szintre kell emelni mindazokat, akik eltévelyedtek, lásd az ujgurokat, a hongkongiakat és egy-két, magánkézben lévő tech céget, hogy hasznos tagjai legyenek a társadalomnak.
Az elnök új, szocialista embertípus kialakítására törekszik. Ehhez mindenkinek tanulmányoznia kell Hszi gondolatait, de hogy ezt mennyire odaadóan teszi nap mint nap, azt megfigyelik a hatóságok. A KKP leninista, szigorú fegyelemmel, központosított hierarchiával, jelen van a lakosság minden szegmensében.
A vezérlő eszme: Kína mindenekelőtt. A külpolitikában ezt az jelenti, hogy be kell biztosítani a tekintélyelvűség külső feltételeit. Továbbá át kell alakítani az Amerika vezette nemzetközi rendet, hogy az megfeleljen Peking érdekeinek és értékeinek. Az országot minden partnernek tisztelnie kell.
Ennek megfelelően Hszi mindent aszerint néz a külpolitikában, hogy mit kap érte, már ha ad valamit. Továbbá Kínának kell betöltenie az űrt, ha az USA feladja vezető szerepét a világban, de ezen Pekingnek aktívan dolgoznia kell. Az egypólusú rendet szintén az évszázad közepére kell elérni.
Határozottabban kell fellépni a külpolitikában. Meghatározó az Egyesült Államokkal vívott verseny. De a legfőbb: békés úton kell elérni az újraegyesítést Tajvannal, ám mivel az nem lehetséges, készen kell állni az erő alkalmazására. Ha sikerül betagolni az elbitangolt országrészt, akkor mindenki láthatja, hogy beteljesedett a nemzet megújulásának álma.
FT
A vezércikk úgy értékeli, hogy ha kellőképpen óvatosan jár el az EU, akkor leállíthatná az orosz cseppfolyósított földgáz importját is, azaz teljes mértékben függetleníthetné magát az orosz energiahordozótól. Az pedig nagy siker volna, hogy növelje energiabiztonságát.
Ennek érdekében részben már más beszerzési forrásokra állt át a vezetéses földgáz ügyében. Csökkentette a keresletet, illetve növelte a vásárolt LNG mennyiségét. Ám utóbbi egy része még mindig Oroszországból érkezik, az eladások értékét tavaly 8,2 milliárd euróra becsülték, ami alapvető a háború finanszírozásához.
Az Unió azonban most azt tervezi, hogy korlátozza a behozatalt, de tovább kellene mennie: egy kijelölt határnap után teljes mértékben be kellene szüntetnie az ilyen ügyleteket. Annál is inkább, mert az utóbbi két évben egyharmaddal több folyékony gázt vett Moszkvától.
Pont ezért teljes tilalmat kellene kimondania, ahogy azt hírek szerint a svédek, finnek, lengyelek és a baltiak akarják. És akkor még ott van, hogy a múlt évben 13,6 milliárd köbméter gáz érkezett Ukrajnán keresztül, vezetéken át. Ez az egyezmény amúgy az idén lejár.
Brüsszel azt tervezi, hogy 2027-ra teljes mértékben véget vet az orosz szénhidrogének importjának, mivel az folyamatosan segíti a Kreml háborús erőfeszítéseit. Habár az olyanok, mint Magyarország ellenzik a lépést, de az LNG tilalmát előbbre kell hozni. Összehangolt intézkedéssel helyére kell tenni az utolsó mozaikkockát.
FAZ
Putyin fél a vereségtől, erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt sokan nyugaton vélik. Így viszont eggyel több az ok, hogy a demokratikus közösség segítse Ukrajnát – fejti ki Nikolas Busse, a jobboldali lap felelős külpolitikai szerkesztője.
Mint megállapítja, a fejlemény megint csak azt támasztja alá, hogy a világ igen keveset tud a putyini rendszer belső életéről. Sojgu akkor repül, amikor egy sor megfigyelő szerint a fronton az oroszoknál van az előny, politikailag viszont a nyugati szövetségeseknél, bár azok dolga egyre nehezebb, ahogy húzódik a viszály.
Hogy az elnök egyik legrégebbi és legszorosabb útitársától válik meg, az sejteni engedni, hogy akár még a saját helyzetét is veszélyben látja. Hiszen soha nem küldte el könnyű szívvel a legfontosabb embereit. Ha most mégis rászánta magát, annak két oka lehet: vagy palotaforradalomtól fél, vagy attól, hogy alulmarad a csatatéren.
Az elsőre semmi jel nincsen, viszont arra igen, hogy elégedetlen a hadiszerencse alakulásával. Ezért lehet, hogy hamarosan Geraszimov vezérkari főnök is veszi a sisakját. Hogy a Kreml ura éppen most szánja rá magát a személycserére – annál a tárcánál, amelytől a politikai túlélése függ, nos, az arra enged következtetni, hogy sokkal komolyabban veszi a nyugati fegyverszállításokat, mint ahogy azt sok politikus Nyugaton hiszi. Egyáltalán nem igaz, hogy az idő Putyinnak dolgozik.
Bloomberg
Hal Brands, a Johns Hopkins Egyetem professzora azt mondja, hogy Ukrajnában ugyan közvetítőkön keresztül folyik a küzdelem, de valójában már zajlik a 2. hidegháború és Putyinnak egyre több barátja akad. Utóbbiak egytől egyik eurázsiai autokráciák, amelyek kulcsfontosságú támogatást nyújtanak Moszkvának. Két hatalmas szövetség áll itt egymással szemben, igaz, csak közvetve.
A válság lehetőséget teremtett a demokráciák számára, hogy visszaszorítsák Oroszországot, amelyről bebizonyosodott, hogy javíthatatlan lator állam. Az USA és partnerei a saját biztonságukat nézték, amikor felsorakoztak Kijev mögött.
Moszkva szemszögéből nem sok jót ígért a helyzet, ez viszont arra ösztökélte Kínát, Iránt és Észak-Koreát, hogy beálljon mögé. Hiszen egy megalázó vereség mindenütt szűkítette volna a revizionisták mozgásterét. Ám a támogatás nem önzetlen, mindennek megkérik az árát – vastagon. Ugyanakkor bekapcsolódásuk megfordított a harcok menetét.
Az autokrata antant Európához köti Amerikát, ez bónusz mindhármuknak. Ugyanakkor találtak olyan szállítási útvonalat, amelyet nem érintenek a szankciók. A négy ország olyan világot akar, amelyben alávethetik a környező államokat és befolyási övezethez jutnak. Törekvéseiket megkönnyíti, ha sikerül felbontani a liberális nemzetközi rendet.
A mai birodalmak kialakításához fel kell számolni az önrendelkezést. Putyin tervének ez a része egyesíti őket. Hogy a háborúban ki kerekedik felül, az attól függ, melyik félnek jobb az állóképessége. Az Egyesült Államok jelenleg a kínai bankokat igyekszik elriasztani attól, hogy pénzeljék a kettős rendeltetésű áruk szállítását Moszkvának.
Az oroszok ezzel szemben várhatóan olyan eszközöket vetnek be a nyugati választások befolyásolására, mint a politikai beavatkozás, kíber támadás, dezinformáció, szabotázs. Viszont a demokratikus államok pontosan tudják, hogy a háború kimenetele alapvetően kihat a liberális rend jövőjére. Amerika és a többiek jóléte múlik azon, ha Ukrajna veszít.
Guardian
Biden kétségbeesetten próbálkozik, hogy véget érjen a gázai háború, de a dolog sem Netanjahunak, sem a Hamásznak nem sietős. Az elnök azért van időzavarban, mert ha nem sikerül megakadályoznia a város ostromát, akkor gyengének látszik, az meg igencsak rosszul érintené a választás évében. Ezért nem szállít egyelőre 3500 bombát Izraelnek.
Viszont az izraeli kormányfő ily módon megtapasztalhatta – mutat rá a kommentátor, Jonathan Freedland -, hogy veszedelmes húzás sarokba szorítani egy amerikai vezetőt, aki aggódik, hogy meg tudja- tartani a tisztségét. Ráadásul a Fehér Ház jelenlegi gazdájánál nagyobb barátja még sosem volt a zsidó államnak.
De hát a közvélemény kutatási adatok azt támasztják alá, hogy Amerikában jelentős rétegeket elidegenít az USA politikájától a gázaiak szenvedése. És a kormányzat hiába kérte a miniszterelnököt, ugyan, árulja már el, mit csinál, ha kiveri a településről a terrorcsoport utolsó zászlóaljait, nem tudta megmondani. Ebből olyan erőpróba alakult ki, amelyet Biden nem veszíthet el, hiszen Trump azt hirdeti, hogy ő erős. Ennélfogva riválisa nem tűnhet gyengekezűnek.
Netanjahu azonban nem enged, de amikor azt hangoztatja, hogy országa egyedül is végrehajtja a hadműveletet, abból a gyengeséget érezni ki. Hiszen egyrészt Washington szorongatja, másrészt viszont szélsőjobbos szövetségesei markában van. És azt kell csinálnia, amit azok akarnak, hacsak nem szeretne egyhamar bíróság elé kerülni. Márpedig azokat a „végső győzelem” vezérli. Ezért nem megy bele a tűzszünetbe, noha annak révén kiszabadulhatnának a túszok.
A gerillák vezére szintén azon van, hogy megőrizze posztját, ezért neki az a jó, ha minél több az áldozat, mert az csak ront Izrael nemzetközi megítélésén. Ő viszont győzelmet hirdethet. Arra törekszik, hogy a két fél nyilvánítsa ki: végleg befejeződött a háború, de neki ráér, hogy ez megtörténjen.
Következő cikk: A médiaszabadság Szerbiában 2002 óta a legalacsonyabb szintre esett
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán ellenfele se bízik teljesen unióban
Brüsszel számára Magyar esélyt jelent arra, hogy Orbán uniós intézményekkel szembeni, fokozódó ellenségességének évei után Magyarországot visszaterelje >
Most megéri a forint ellen fogadni
Orbán Viktor kétségbeesett eszközökhöz nyúl, hogy feltornássza a gazdasági növekedést, mivel Magyar Péter személyében az eddigi >
Timothy Snyder: Az autokrácia kéz a kézben jár a szegénységgel
Az autokrácia szegénységgel jár – figyelmeztetett Timothy Snyder, az amerikai Yale egyetem professzora, történész a Der >
Európának fegyverkeznie kell, mivel Észak-Korea katonailag megjelent a földrészen
Erre mutat rá Hamish Bretton-Gordon a Daily Telegraphban, aki előbb Nagy-Britanniában, majd a NATO-ban volt a >
„Az egész Hszi Csin-ping felemelkedésével kezdődött”
Anne Applebaum a Spigelben fenntartja, hogy az illiberális tábor heterogén, nem sok minden tartja össze, de >
A közel-keleti káoszteremtés mestere halott, így viszont újra él a tűzszünet esélye
Ezt fejti ki az Economist elemzése. Szinvar brutálisan vesztette életét a gázai romok alatt, akárcsak azok >
Bejön-e Orbán Trump-kártyája
A magyar kormány egyértelműen azt akarja, hogy Donald Trump győzzön az amerikai elnökválasztáson, és ápolja a >
Szükségessé válhat Magyarország megbüntetése, vagy eltávolítása
Az, hogy Magyarország liberalizálta a bevándorlási politikáját, ellentétben áll az EU és a NATO biztonságával. A >
Páternoszter
Persze a mi vezérünk bölcsebb ennél, ily esetekben ő nem felszólító, hanem kijelentő módot használ, a >
Katonadolog
Öbölháborúk ide, délszláv polgárháború oda, terrorizmus vagy Közel-Kelet, századunk első évtizedéig az európai országok többsége továbbra >
Egyre erősödik az ellenállás az EU-ban a liberális menedékjog ellen – Brüsszel próbálja menteni a menthetőt, de az idő szorít
Így látja a helyzetet Rásonyi Péter, a Neue Zürcher Zeitung külpolitikai rovatvezetője, miután egyre több ország >
Orbán Viktor – a képmutatás virtuóza
Az Orbán Viktornak Strasbourgban kiosztott pofonok belpolitikai hatását túlbecsülni elsietett és oktalan lenne, de a példátlanul >