Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Magyarország mint audiokrácia
A magyar miniszterelnök kívül helyezi magát az európai politikai közmegegyezésen, amikor elutasítja a hatalmi ágak elkülönítését, nem tiszteli az igazságszolgáltatás függetlenségét, az alkotmányosság felügyeletét, arról nem beszélve, hogy közvetítők révén megszállta a sajtó jelentős részét. Bidentől nem sok jót remélhet, viszont Németország viszonylag elnéző vele szemben, merthogy az ország a német autóipar meghosszabbított munkapadja. Úgy is hívják: audiokrácia. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Figaro
A jobboldali francia újság teljesen jogosnak tartja a magyar és a lengyel jogállam miatt aggodalmakat, ideértve, hogy a Nyugat próbálja megfelelő irányba terelni a két kormányt. Budapest és Varsó vétófenyegetése folytán még az is felmerült, hogy semmi sem lesz a gazdasági újjáépítési programból, de szerencsére jött Merkel és így minkét fél mondhatta, hogy ő nyert. A jogállami mechanizmus azonban változatlan formában lép életbe, ugyanakkor Orbán Viktor átvészelheti a választásokig hátralévő időszakot, egyben pedig az elsikkasztott EU-alapoktól továbbra is tömködheti a bizalmasok és oligarchák zsebeit.
Az elemzés kitér arra, hogy Mészáros Lőrinc példátlan, több mint egymilliárd eurós gazdagsága leginkább a közbeszerzésekből jött össze, ezért a holland miniszterelnök fel is vetette, hogy erre talán nem kellene elfecsérelni a nyugati adófizetőktől származó támogatásokat. Mellesleg két hete Brüsszelben javában zajlott a csörte a vétó ügyében, amikor az egykori gázszerelő megkapta az engedélyt, hogy irányításával egyesüljön három bank.
A miniszterelnök azt állítja, hogy a kereszténydemokráciának csakis ő a felkent képviselője, ám politikájának az alapja a nacionalizmus és az állam központi szerepe, ami napjainkban az illiberális demokrácia fő ismérve. Az irányzatot az orosz és a török elnök vitte sikerre, Orbán pedig az elmélet megalapozója lett az öreg kontinensen. Ugyanakkor a nyugati kereszténydemokrácia a háború után, éppen az akkori keserű tapasztalatok folytán, egészen más irányt vett.
A magyar miniszterelnök kívül helyezi magát az európai politikai közmegegyezésen, amikor elutasítja a hatalmi ágak elkülönítését, nem tiszteli az igazságszolgáltatás függetlenségét, az alkotmányosság felügyeletét, arról nem beszélve, hogy közvetítők révén megszállta a sajtó jelentős részét. Bidentől nem sok jót remélhet, viszont Németország viszonylag elnéző vele szemben, merthogy az ország a német autóipar meghosszabbított munkapadja. Úgy is hívják: audiokrácia.
FAZ
Merkel rányomta a bélyegét Európára, remekül kezelte a válságokat, ezért távozása után egyhamar senki sem tudja majd betölteni az általa hátrahagyott űrt. Így értékeli a jobboldali német újság, külön kiemelve, milyen jó, hogy az elmúlt félévben Berlin volt az unió soros elnöke. Hiszen nélküle aligha jött volna létre a gazdasági mentőcsomag, még akkor is, ha jelenleg nem tudjuk, a végén mire is lesz jó.
A nyári csúcsértekezleten a németek tűzoltómunkája kellett, hogy elsimuljanak az ellentétek a takarékos négyek és a déli tagállamok, illetve a Nyugat és magyar, valamint a lengyel kormány között, miután utóbbiak a hatalmat a jog elé helyezik. Németország azonban több hónapos erőfeszítés árán elhárította a blokádot és lett megfelelő eszköz is, hogy az EU visszaszorítsa a csalást és a korrupciót. De a kancellár egy sor más, lényeges területen is nagy eredményeket ért el.
Természesen vannak árnyoldalak is. Törökország ügyében nem sikerült előrelépnie, és Nyugat-Balkánon újabban Bulgária akadályozza Észak-Macedónia uniós csatlakozási folyamatát. Nincs haladás a közös menedékpolitika kapcsán sem.
Az utóbbi félév fejleményeiben Merkelnek döntő része volt, miután az adósság- és menekültválság után most a járvánnyal is sikeresen birkózik meg. De a Brexit ügyében is bizonyította erejét, amikor átengedte a terepet a megbízottaknak és nem hagyta, hogy London kétoldalú tárgyalásokba rángassa bele.
Merkel 15 év után akkora tekintélyt és tapasztalatot élvez, ami páratlan. Brüsszelben mostanában gyakran kérdezik is, hogy ki jön utána, amiben benne van az aggodalom, hogy búcsúja folytán meginoghat az EU stabilitása. A kormányon eltöltött időt tekintve két politikus következik utána: Orbán és a holland Rutte, de ők biztosan nem képesek betölteni a vákuumot.
FT
E pillanatban Európa és Amerika nem áll túl jól a Covid-19 elleni küzdelemben, de bármilyen fura, lehet, hogy a végén politikailag nekik áll majd a zászló Kínával szemben – írja a vezető európai lap elemzése. Mint rámutat, a jelek szerint a geopolitikai versengésnek a járvány, a nemzetközi kereskedelem összeomlása, a világgazdaság visszaesése sem képes gátat szabni. A három világpolitikai szereplő más és más módon igyekszik megfékezni a bajt, de itt igazából a három kormányzati forma verseng, a nemzetköz tekintélyért és befolyásért zajló küzdelem részeként.
Jelenleg a benyomás az, hogy Peking keveredik ki győztesként, hiszen az országban nem egészen 5 ezren vesztették életüket a fertőzés miatt, és a gazdaság újra felfelé tart. Ám bőven elképzelhető, hogy politikailag az EU és az USA kezére játszik a ragály. Hiszen annak segítségével az Egyesült Államok meg tudott szabadulni Trumptól, azaz közvetve segített megmenteni az amerikai demokráciát. Egyben sokkal jobb lehetőséget teremtett arra, hogy az ország megmaradjon a világ legerősebb hatalmának.
Az öreg földrészen az első hullám tragikusnak bizonyult az összefogás szempontjából. Belső határok zárultak le, ment a vádaskodás az Észak és Dél között. Nyárra viszont meglett a segélyalap, ami történelmi eredmény, sőt nem kizárt, hogy a legnagyobb előrelépés az integráció útján az euró bevezetése óta, hiszen a németek átlépték saját árnyékukat és belementek a közös adósságfelvételbe.
Kína gyorsan és hatásosan kezelte az egészségügyi válságot, mégsem nyűgözte le a nyugati közvéleményt. A legutóbbi felmérés azt mutatja, hogy az érintett országokban több mint 10 éve nem volt ennyire rossz Peking megítélése. Alighanem az számít, hogy onnan indult ki az egész baj.
És ha most Európa és Amerika kellő gyorsasággal és hatékonysággal szervezi meg az ellenszer beadását, akkor sokat jóvá tehet a saját magának okozott károkból, mind a gazdaságot, mind a tekintélyt illetően. Ha pedig Biden szerencsés és ügyes, akkor Amerika újra elfoglalhatja helyét a geopolitikai játszmában.
Következő cikk: Fischer: Európának nem szabad hátradőlnie
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Magyar sorshúzás
Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >