Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az EU átlépi a Rubicont
A Financial Times úgy tudja, hogy az Európai Parlament és néhány főváros nyomására Brüsszel valóban össze akarja kötni a regionális fejlesztéseket szolgáló kifizetéseket és az alapértékek tiszteletben tartását. A magyarok esetében 38 milliárd euró sorsa forog kockán. Ezek a pénzek arra valók, hogy csökkentsék az új tagok gazdasági lemaradását, de ha most felpántlikázzák őket, az robbanásveszélyes lehet. Egy uniós diplomata szerint ha az EU megköti magát ebben a kérdésben, az teljesen új felállást jelent, a szervezet átlépi a Rubicont. De Jourová alelnök azt mondta az újságnak, hogy nagyon komolyan mérlegelik: az alapjogok érvényesülésétől teszik függővé a felzárkóztatási szubvenciókat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
A magyar kormány szóvivője azt közölte: az Orbán-kabinet semmilyen formában nem értesült arról, hogy a Bizottság a regionális támogatásokat is a jogállami feltételek betartásához akarná kötni. Ezért az eddigi mederben, folyamatosan zajlanak az egyeztetések a kohéziós alapok felhasználásáról a 2027-ig szóló költségvetési időszakra.
Csakhogy a lap úgy tudja, hogy az Európai Parlament és néhány főváros nyomására Brüsszel valóban össze akarja kötni a regionális fejlesztéseket szolgáló kifizetéseket és az alapértékek tiszteletben tartását. A magyarok esetében 38 milliárd euró sorsa forog kockán. Ezek a pénzek arra valók, hogy csökkentsék az új tagok gazdasági lemaradását, de ha most felpántlikázzák őket, az robbanásveszélyes lehet.
Egy uniós diplomata szerint ha az EU megköti magát ebben a kérdésben, az teljesen új felállást jelent, a szervezet átlépi a Rubicont. De Jourová alelnök azt mondta az újságnak, hogy nagyon komolyan mérlegelik: az alapjogok érvényesülésétől teszik függővé a felzárkóztatási szubvenciókat.
Ezzel szemben a lengyel pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a terv visszafelé sülhet el, mert a lépés az unió ellen fordíthatja a lengyel közvéleményt. Azon kívül ha a politika beleszól a gazdaságba, az soha nem sül el jól. De mi a cél? Hogy Lengyelország hasra essen az EU előtt? Ez nevetséges! – mondta Koscinski.
Euronews
Mind a német szociáldemokraták, mind a német zöldek világossá tették, hogy ha ők kerülnek hatalomra, akkor az eddigi kormánynál sokkal egyértelműbben igyekeznek megoldást találni az unión belüli jogállami vitára. Idáig Merkel sokféleképpen Orbán mellé állt a kérdésben, függetlenül attól, hogy a Fidesz kivált az Európai Néppártból. Berlin változatlanul igen elnéző az ilyen kérdésekben, bár az utóbbi hetekben azért már keményebb hangot ütött meg.
Sergey Lagodinsky, a környezetvédők EP-képviselője azonban azt mondja, hogy teljesen más lesz a kép az új kormány alatt. Hiszen az SPD vagy a zöld párt is bekerülhet a kabinetbe és alighanem nagyobb nyomást gyakorol a CDU új vezetőjére, hogy az sokkal határozottabban foglaljon állást ezen a fronton.
A zöldekhez kapcsolódó Heinrich Böll Alapítvány társelnöke szerint Berlin és Brüsszel tehet lépéseket a populisták elszigetelésére, de a változásnak az érintett országokból kell kiindulnia. Ueberschär úgy látja, hogy Orbán pillanatnyilag magára marad, és ez jó. Be kell vetni ellene a 7-es paragrafust, a jogállami mechanizmust, de megbuktatniuk a magyaroknak kell.
Guardian
A Guardian úgy ítéli meg, hogy a távozó német kancellár jó néhány súlyos gondot megoldatlanul hagy hátra, mert hiába volt a stabilitás sarokköve, egy sor fontos kérdésben csupán elkente a problémákat, de választ nem talált rájuk. Ez pedig súlyos dilemmákat vet fel a továbbiakkal kapcsolatban. A vezércikk szerint az önmagában sokkot jelent, hogy 16 év után új vezető áll a földrész vezető gazdasági hatalmának élére.
Berlin ugyan vezeklést hirdetett a maga számára a múlt bűnei miatt, ennélfogva különösen fontosnak tartja a békét és a jólétet, ám ezt több kisebb tagállam is úgy élte meg, hogy a németek diktálják az integráció feltételeit, különösen a költségvetési takarékosság ügyében.
De még alattamosabb fenyegetést jelent az illiberális nacionalizmus, amely azzal fenyeget, hogy gúnyt űz a közösség alapelveiből. A két fő delikvens: Magyarország és Lengyelország. Az idegengyűlölő retorika azonban már szinte az összes demokráciában behatolt a politika fő áramába. A belső bajok pedig próbára teszik a szolidaritást, így Brüsszel nehezen tud kívülre figyelni, noha a globális kihívások még jelentősebbek.
A németek nagy gondja, hogy egyre inkább rájuk hárul a nemzetközi vezető szerep, pedig nem kérnek belőle. Az ország növekvő külpolitikai ereje-szerepe ellentétben áll azzal, hogy a lakosságot főleg a hazai kérdések izgatják. Merkel elkerülte a kemény döntéseket, számára az intézményi stabilitás volt a fontos Európában. 27 ország érdekeit azonban nem könnyű összeegyeztetni, viszont ha nem mozdul az EU, akkor könnyen meghaladhatják a világban zajló fejlemények.
A most záruló korszak a válságok semlegesítésének győzelmét jelentette, ám mivel nagyon sok kihívást nem sikerült elvarrni, létkérdések rendezése vár az új német vezetőre Európa jövője kapcsán.
Le Figaro
A lap úgy tudja, a lehető leghivatalosabb jelleget kívánják adni az eseménynek, amikor Orbán Viktor holnap fogadja a francia szélsőjobb potenciális elnökjelöltjét. Zemmour egy demográfiai kongresszuson vesz részt Budapesten, ez adja az alkalmat, hogy felmenjen az egykori Várszínházba. A megbeszélés déltájban, négyszemközt zajlik meg, de jelképes jelentőségű, mert a vendéglátó szörnyetegnek számít az unió haladó erőinek a szemében. Részben azért, mert elzárkózik a bevándorlástól, részben pedig az illiberális demokrácia koncepciója miatt.
Egyébként hírek szerint holnap felkeresi a miniszterelnököt Marion Maréchal, Le Pen unokahúga is, aki a korábban Nemzeti Front néven futott szélsőséges szerveződés parlamenti képviselője volt. Ő szintén a már említett nemzetközi tanácskozás miatt tartózkodik a magyar fővárosban, de ő a nap végére kapott időpontot a Karmelita Kolostorban.
FAZ
A nyár közepe óta immár negyedszer halasztotta el a döntést a lengyel Alkotmánybíróság arról, hogy felülírja-e a nemzeti jog a közösségi szabályozást. A testület elnök asszonya – Kaczynski bizalmasa – arra hivatkozott a két és fél órás tárgyalás után, hogy új körülmények, illetve kifogások merültek fel, ám Brüsszel szerint egyértelműen politikai számításból született meg a hónap végéig szóló haladék. Egy uniós illetékes szerint macska-egér játék folyik, de ha bármi bizonyítékra lett volna szükség, mármint hogy a lengyel igazságszolgáltatás a hatalom befolyása alatt ál, akkor a mostani eset ékesen bizonyítja a tételt.
Hiszen a kormánynak égetően szüksége van az újjáépítési alapból előirányzott 36 milliárd euróra, amiből 24 milliárd vissza nem térítendő támogatás. Ezért nem szeretné, ha még jobban elmérgesedne a jogállami vita. Amúgy az Alkotmánybíróság éppen a PiS-kabinet kérdésére vette napirendjére, hogy a lengyel jog nem élvez-e elsőbbséget az uniós jogrenddel szemben. Ha válasz igen, az gyakorlatilag megkérdőjelezi az ország EU-tagságát. De a pénz miatt az előny Brüsszelnél van.
Yahoo/AP
A jelek szerint hat a Bizottság fenyegetése, hogy megvonja a támogatásokat azoktól a lengyel körzetektől és településektől, amelyek az elmúlt évek során LMBT-mentes területnek nyilvánították magukat. Az egyik legbigottabb déli régió önkormányzata visszavonta ez irányú határozatát, amit egyébként a melegellenes kormány melegen ajánlott neki. Azaz fordulat következett be a hatalom álláspontjában, miután az EU befagyasztott több millió eurót, amit a régióknak szánt. A PiS idáig támogatta az érintett közigazgatási egységeket, amelyek arra hivatkozva hozták meg korábbi döntésüket, hogy meg kell védeni a családot, a férfi és nő közösségeként.
Az unió azonban úgy ítéli meg, hogy ezek a lépések diszkriminatívak, bármennyire is jelképesek csupán. Ugyanakkor Malopolska Vajdaság most kimondta, hogy az alkotmány értelmében minden szülőnek jogában áll a saját felfogása szerint felnevelnie gyerekeit, de az alaptörvény mindenkinek szavatolja az egyenlőséget és tisztességes elbánást
Reuters
Nagyon úgy néz ki, hogy a szélsőjobb lehet a királycsináló Csehországban az alig két hét múlva esedékes választások után, de az SPD csak akkor hajlandó összeállni Babis miniszterelnökkel, ha az megkönnyíti a népszavazást az uniós tagságról, miután a párt ki akarja vinni az országot mind az EU-ból, mind a NATO-ból. A gond abból ered, hogy a mostani kormány kisebb pártjai nem biztos, hogy veszik a bekerüléshez szükséges küszöböt. Az ellenzék viszont elutasítja a koalíciót a Babis üzleti birodalmánál feltárt érdekütközések miatt.
Ily módon kerülhet nyeregbe a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Párt, ám követelését nem könnyű teljesíteni. Egyrészt mert a legfrissebb felmérés alapján a lakosság 66 %-a fontosnak tartja a tagságot. Továbbá az esetleges referendumhoz kétharmad kellene a törvényhozásban, az meg szinte lehetetlen, hogy összejöjjön. Meg idáig az ANO is elutasította a népszavazás ötletét.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >