Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Reszket-e Orbán Viktor?
A politikai tekegolyó szépen tarol mostanában Közép- és Kelet-Európában: már ledöntötte a populista cseh és a bolgár miniszterelnököt, a két erős embert, és most az a kérdés, reszket-e Orbán Viktor? Így foglalja össze a térség helyzetét Hódmezővásárhelyről keltezett tudósításában a The Times. Azért onnan, mert a helyi polgármester, Márki-Zay Péter az egyesült ellenzék élén véget kíván vetni a politikus 11 éve tartó uralmának. Maga az előválasztások győztese opportunistának, ideológiai kaméleonnak tartja a kormányfőt, hiszen az komcsiként kezdte még az átkosban, majd liberális, később konzervatív lett, jelenleg pedig egypárti, fasiszta államot épít. Abban viszont végig következetesnek bizonyult, teszi hozzá, hogy mindig is a hatalomra ácsingózott, illetve meg akart gazdagodni és ez sikerült is neki, alaposan. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
The Times
A jó egytized alatt Orbán a maga, büszkén illiberális képére formálta az országot. Harcban áll az EU-val, mert az szerinte a saját kozmopolita világképét próbálja rákényszeríteni a konzervatív magyarokra. Ám kérdés, hogy a veterán politikai nehézsúlyú nem akadt-e méltó ellenfélre a városvezetőben, aki hívő katolikus, hét gyermek apja, bár vidéki polgármesterség jelenti számára az eddigi legmagasabb politikai tisztséget?
Márki-Zay azt mondja, az emberek változást igényelnek, mert elegük van a hivatásos politikusokból. Legnehezebb feladatának azt tarja, hogy helyreállítsa a demokráciát és legyűrje az immár járványos korrupciót. Meg felelősségre kívánja vonni a bűnözőket. Azon kívül javítani akarja a viszonyt Brüsszellel, ugyanakkor nem érti, Orbán miért tartja olyan sokra Putyint. Viszont nem bontaná le a határkerítést, ám a menekültekkel emberségesen bánna, mint ahogy véget vetne a melegek, a zsidók és a romák elleni gyűlölethadjáratnak is.
Az esélyeit jónak ítéli meg, mert jobbról és balról egyaránt sok szavazatot tud begyűjteni. Még a volt Fidesz-hívek számára is hiteles alternatívát jelent, állítja. A kormányfőre bizonyosan kemény kampány vár, de szinte az egész média őt támogatja. Így már célba vette Márki-Zay feleségét, aki bába és a polgármester szerint a hatalompárti lapok úgy állítják be, mintha az otthonszülés híveként gyerekgyilkos volna.
Őt magát pedig azzal vádolják, hogy a CIA ügynöke, továbbá Soros pártfogoltja, aki a „gonosz Brüsszel” parancsára jár el. Úgy fogalmaz, hogy a hatalom szemében összeesküvés zajlik Orbán, és minden ellen, ami tisztességes, keresztény és magyar.
Viszont ha a Fidesz kikap tavasszal, az megerősíti, hogy a régióban a populizmus ellen fordult a hullám.
Der Tagesspiegel
„Az uniós intézmények a jogállami vitában lépre mentek a lengyel miniszterelnöknek, mert nem arról kellene vitatkozniuk, mekkora lehet az EU jogköre. A lényeg ugyanis nem a közösségi jog elsőbbsége, ami bonyolult és nem is válaszolható meg egykönnyen: igazából az számít, hogy Lengyelországban a kormány és az alkotmányos demokrácia között zajlik a küzdelem”. Erre figyelmeztet a holland történész és politikai filozófus, Luuk van Middelaar, aki jelenleg a Leideni és Louvain-e Egyetem professzora, de jól ismeri a brüsszeli viszonyokat is, mert 2009-14 között az akkori bizottsági elnök, von Rompuy csapatában dolgozott.
Úgy véli, hogy ha Merkel lelép a színről, a többiek csak nehezen tudják majd fenntartani a párbeszédet Orbánnal és Morawieckivel, mert ők idáig abból indultak ki, hogy keletnémet származása folytán a leköszönő kancellár mindenki másnál jobban érti őket nyugaton.
De Brüsszelnek arra kell összpontosítania, hogy a demokratikus normák kapcsán kialakult ellentétek csupán mellékhadszínteret képeznek. Hiszen Varsóban az alkotmány ellen folyik a háború, felszámolják a hatalmi ágak szétválasztását, korlátozzák az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint a tudomány és az oktatás szabadságát. Hasonló változások mennek végbe magyar földön is, és ha a folyamat a két országban az eddigi mederben folytatódik, akkor hamarosan egyiket sem lehet demokráciának nevezni, a szó igazi értelmében.
Ily módon az EU-nak hagynia kellene a csudába a nemzetállami szuverenitást, sokkal többet számít, hogy szüntesse be működését a Fegyelmi Kamara. A szakértő ugyanakkor nehezen tudja elképzelni, hogy ezek után a Bizottság minden feltétel nélkül utalná a PiS-nek a pénzeket az újjáépítési alapból. Attól viszont nem tart, hogy szétesik az unió, bár az ügyeket mind inkább áthatja a politika. Az állam- és kormányfők azonban pontosan érzékelik, hogy más, amit a kollégák a csúcsértekezleteken mondanak, illetve az, amit hazai fogyasztásra, a közvéleménynek szánnak. De ettől még vannak olyan erők, amelyek a közösség szétszakításán dolgoznak.
Ám Brüsszel szerencsére egyre gyorsabban reagál. A koronaválság elején pl. négy hónapi bénultság után gyorsan magához tért és létrehozta a 750 milliárd eurós gazdasági segélycsomagot.
Reuters
Bár a hivatalos vizsgálat még nem zárult le Izraelben a Pegasus-botrányban, a kormány most először elhatárolódott a gyártó cégtől, miután az Egyesült Államok négy napja nemzetbiztonsági megfontolásokból feketelistára tette az NSO-t. Így az immár nem jut hozzá amerikai technológiához, alkatrészekhez. Az izraeli külügyminiszter most kijelentette, hogy a kémprogramot kifejlesztő vállalatcsoport nem állami érdekeltség, így semmilyen kapcsolatban sincs az ország politikájával. Lapid szerint ugyanakkor aligha van a világban másik hatalom, amely szigorúbb szabályokat hozott volna a digitális hadviselés ellen, és amely szigorúbban betartatná ezeket az előírásokat.
Az NSO a hadügyi tárca felügyelete mellett adja el külföldön a szoftvert, amelyről azonban egy nemzetközi oknyomozó sajtókonzorcium a nyáron kiderítette, hogy több kormány is újságírók, jogi aktivisták, sőt, hivatalban lévő személyiségek ellen vetette be. Arról egyébként még nincs hír, hogy Izrael korlátozni szándékozná az NSO tevékenységét. Maga a holding pedig fenntartja, hogy csakis bűnüldöző hatóságoknak, illetve titkosszolgálatoknak értékesíti a programot és ügyel arra, nehogy visszaélések történhessenek. Továbbá hogy megszakította a kapcsolatot azokkal az országokkal, amelyek mégis törvénytelenségeket követtek el, mert a rendszer a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények kiszűrésére való.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >