2024. április 29. hétfő
Ma Péter, Katalin névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Németország elveszti befolyását Kelet-Európa fölött

Németország elveszti befolyását Kelet-Európa fölött

Méghozzá a térség Oroszország miatt fordul el Berlintől. Hol vannak már azok az idők, amikor baj esetén Brüsszel riasztotta Merkelt, az meg jobb belátásra bírta Lengyelországot, Magyarországot vagy másokat. (Ám hogy közbelépései hosszú távon mennyire szolgálták az unió érdekeit, az vitatott.) De változásban az is szerepet játszik, hogy Berlinben a hárompárti koalíciónak mindig egyeztetni kell a külpolitikában, ám a legfőbb mégis az, hogy a régiónak nagyon nem tetszik, amit a németek csinálnak Oroszország, illetve Ukrajna kapcsán. Hogy mennyire meggyengültek a német pozíciók, az kiderült a hétfői EU-csúcson, amikor Orbán blokkolt, ám Scholz végig a háttérben maradt, a megoldást az Európai Tanács vezetője és a soros francia elnökség találta meg. Az is pofon volt német szemszögből, hogy von der Leyen – Merkel tanítványa – üres kézzel távozott, amikor pár hete Budapesten meg akarta nyerni a bojkottnak Orbánt. A háború ugyanakkor arról győzte meg a kelet-európaiakat, hogy Németország súlyos történelmi hibát követett el, amikor a gazdasági érdekeit fontosabbnak tartotta, mint azt, hogy feltartóztasson és elszigeteljen egy háborús uszító diktátort. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Frankfurter Rundschau

 

Az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke azt követeli, hogy vonják meg a szavazati jogot Magyarországtól, amiért az késlelteti a szankciók életbe léptetését Oroszország ellen. Orbán ugyan két győzelmet is aratott, hiszen országa továbbra is kap orosz olajat a Barátság-vezetéken át, ugyanakkor Kirill pátriárkára nem vetnek büntető intézkedéseket, ám Brüsszelben egyre nagyobb a felháborodás a magyar vezető miatt.

A német politikus, aki a nagykoalíció idején igazságügyi miniszter volt, úgy fogalmazott: talán most jött el az idő, hogy a magyar fél átmenetileg ne gyakorolhassa tagsági jogait, hiszen a retorzióval akkor lehet élni, ha egy tag megsérti a közös, demokratikus elveket. És hát Magyarországról már nem lehet azt mondani, hogy jogállam volna.

 

Deutschlandfunk

 

A Bizottság alelnöke nyilvánosan bírálta Magyarországot, amiért az csaknem egy hónapon át hátráltatta a szankciós csomag jóváhagyását. Timmermans szerint Orbán Putyin barátja, neki azonban elege van az efféle játékból. Mint mondta, az EU hosszú időn át megértést tanúsított Magyarország helyzete iránt, ám a szolidaritás nem lehet egyirányú utca.

 

Politico

 

Orbán bevetett még egy utolsó trükköt, mielőtt az EU végre elfogadta volna a 6. szankciós csomagot Moszkva ellen. A magyar fél azt követelte a 11. órában, hogy az orosz-ortodox egyház feje ne kerüljön fel a tilalmi listára. A nagykövetek belátták, hogy nincs más választásuk, így engedtek, mert különben az egész terv dugába dőlt volna.

A litván képviseli kiábrándítónak nevezte a fejleményt, de jelezte, hogy az unió nem hátrál meg. Ő maga azt javasolja, hogy a közösség legközelebb a KGB illetékesei, Kirill pátriárka, a bankok és az olajipar ellen tegyen lépéseket. Mindenesetre az incidens sokakban keserű szájízt hagyott maga után. A kérdés az, mitévők lesznek, ha legközelebb valaki koppintja a magyar taktikát és túszul ejti az uniót.

Egy diplomata szerint Magyarország a korábbi regionális szövetségesek rokonszenvének a maradékát is elvesztette. Egy másik forrás úgy értékelte, hogy az ország még jobban magára maradt azzal, ahogyan keresztbe feküdt a bojkottnak. Főleg a lengyeleknek van most már elegük ebből a vircsaftból. Végleg szakítottak Budapesttel, így nem lehet barátokat szerezni.

Viszont Orbán azt látja, hogy a taktika működik. Több kormány is előszeretettel bújt a háta mögé. Vagy ahogy egy brüsszeli illetékes rávilágított: az egész EU a miniszterelnök kegyeitől függ. De hatályba léphet az olajszállítási tilalom, amely azonban von der Leyen szándékától eltérően egyáltalán nem teljes.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Orbán egészen tudatosan provokálja a 26-okat, először a szankciók akadályozásával, most pedig az orosz egyházfő kapcsán, de hát nagyon is határozott a célja. Pedig az EU azt akarta üzenni a hét eleji csúcsról, hogy egységesen támogatja Ukrajnát. Ezzel szemben a magyar kormányfő mesterien él vissza az egyhangú döntéshozatal elvével. Kiharcolta, hogy az állam- és kormányfők teljesítsék egy sor követelését. Ám emiatt úgy látszott, hogy a vita megoldódott.

Csakhogy a tegnapelőtti nagyköveti egyeztetésen a magyar képviselő új kívánsággal rukkolt ki a pátriárka ügyében, ami újabb kihívást jelentett. Márpedig ez szembement a szokásokkal, mert Orbán hétfőn Brüsszelben csak érintőlegesen pendítette meg, hogy az egyházfőt le kellene venni a szankciós listáról. Így senki más nem gondolta, hogy a politikai egyezség létrejötte után ez a kérdés még terítékre kerül. Önmagában az újabb késlekedés kínos, nem véletlen, hogy bennfentesek botrányosnak tartják, amit a magyar politika művel.

Az államfői képviselők tanácskozásán elsősorban a lengyelek és a baltiak tiltakoztak ellene. De fél óra múlva világossá vált, hogy a miniszterelnök győzött. A keresztény közösség védelmének jelszava része Orbán ideológiai hadjáratának a „liberális elittel” szemben. Putyinhoz hasonlóan ő is azt állítja, hogy Brüsszel támogatja a melegeket, a gender őrületet és a törlés kultúráját. Ám Magyarország leginkább azt bizonyítja ily módon, hogy az ukrán háború ellenére sem akar távolságot tartani a Kremltől.

Diplomaták szerint azonban most átlépte a tűréshatárt, bár az nem valószínű, hogy megvonnák a magyarok szavazati jogát. Ahhoz meg kellene nyerni még a lengyeleket. Orbán viszont az utóbbi napok alapján úgy gondolhatja: jól csinálja.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Az önző – így minősíti a vezető német újság Orbánt, aki a vétójával a kommentár szerint sokat ártott az EU tekintélyének a világban. Komoly következményektől azonban nem kell tartania, nem megy az olyan gyorsan. Mindenesetre a politikus nem hagy fel a provokációkkal. Az embargó ügyében kapott engedmények ellenére kihasználta, hogy nélküle nem lehetett elfogadni az újabb szankciós csomagot.

Ahhoz Brüsszel már hozzászokott, hogy rendszeresen támadja a kormányfő csókosai által ellenőrzött magyar sajtó. Merthogy a végén azért csak létre szokott jönni az alku. Ám most tovább ment a paláver, Orbán kihívja maga ellen von der Leyent és Scholzot is. Ám kapóra jön neki, hogy nem lehet kihajítani a szervezetből. De lehet, hogy rossz lóra tesz, mert egyre nagyobb a felháborodás az egoizmusa miatt. Hovatovább átbillen a hangulat, és ha 21 kormány megszavazza, akkor hivatalossá válik, amit amúgy mindenki tud: a mai Magyarországnak semmi esélye sem lenne bekerülni az EU-ba.

 

Frankfurter Rundschau

 

El kell szigetelni Orbánt, mert határozott jelzést kell küldeni neki – sürgeti a lap, miután Magyarország megint blokkol. Legfőbb ideje, hogy az EU ne nagyja magát továbbra is orránál fogva vezetni. A többieknek az embargót a magyarok nélkül kell életben léptetniük. Ezt még akkor is meg lehetne csinálni, ha fájdalmas módon rávilágítana a megosztottságra. De még ez is jobb volna, mint eltűrni Orbán folyamatos gáncsoskodását.

Igen súlyos forgatókönyv fenyeget, mivel Putyin fegyverként veti be az élelmet. Ebből pedig átfogó válság lehet, amely elsősorban a szegényebb országokat sújtaná. Sokan halnának bele, államok omlanának össze és menekülthullám indulna be, amely elsősorban Európába irányulna. Ez olyan próbatétel lenne, amit az unió még sosem élt át. Ám semmi szüksége az olyanokra, mint Orbán. Kidobni nem lehet, de következetesen a sarokba kellene szorítani.

 

FAZ

 

Az orosz veszély láttán a dánok többsége úgy döntött: erősíteni kell a védelmi kapcsolatokat a többi európai partnerrel – ehhez képest Orbán gesztust tett Moszkvának, amikor kiállt Kirill pátriárka mellett. Ez pedig feltárja a valódi mozgatórugóit. Itt – az embargótól eltérően – nem gazdasági érdekekről volt szó. Az orosz-ortodox egyházfő fontos tényező Putyin propagandájában, amit csak az olyanok hagyhatnak figyelmen kívül, akik közelebb érzik magukhoz a Kremlt, mint az európai szabadságot. Pedig azt nem csupán a dánok kívánjak megvédeni.

 

FT

 

Beavatott források szerint még nagy gond lehet abból, hogy Magyarország a szankciók életbelépésétől kezdve még legalább másfél évig el akarja adni külföldön az olcsóbb orosz olajból készülő feldolgozott termékeket. Ily módon ugyanis a MOL jelentős versenybe kerül a többiekkel szemben, ami sérti az egységes piac egyik legfőbb alapelvét. Ezért a többség nem is megy bele, hogy ez a helyzet meghatározatlan ideig fennmaradjon.

Orbánnal szemben egyre kevesebb a jóindulat, és legutóbbi trükkje, amikor kierőszakolta, hogy Kirill pátriárkát ne érintse az utazási tilalom, illetve ne fagyasszák be Európában lévő bankszámláit, csak fokozta a bizalmatlanságot a magyar vezetővel szemben. Egy EU-diplomata szerint a korábbi regionális szövetségesek csüggedten figyelik, mint csinál a kormányfő. Ezért ha ez így megy tovább, akkor összejöhet a többség, hogy új szakaszba léphessen a 7-es paragrafus alapján folyó eljárás, amelyet idáig Varsó blokkolt.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

Brüsszel felszabadítja a Lengyelországnak szánt milliárdokat és ezt azt igazolja, hogy az unió súlypontja keletre tevődött át. Az alku persze veszedelmes, mert ily módon az EU fontosabbnak tekinti geopolitikai szerepét, mint az, hogy védje a jogállamot. A lengyel nemzeti-konzervatív kormány ugyanakkor keresztül tudta vinni az akaratát, miközben még nem állt helyre az igazságszolgáltatás függetlensége. De hát nem szerette volna kockáztatni a  kapcsolatot, amikor Varsó ennyire fontos lett az ukrán háború miatt.

A döntés nem egykönnyen született meg a Bizottságban: a befolyásos alelnök, Timmermans és a versenyért felelős biztos, Vertager ellene voksolt, hárman: Jourová, Reynders és Johansson, aki a belügyekért felel, a fenntartásait hangoztatta. Viszont az egyezség két konkrét előnnyel jár az EU számára: éket ver Varsó és Budapest közé, azaz ily módon mostantól kockázatosabb lesz Orbán számára, ha kötözködik. Ugyanakkor a Morawiecki-kormány várhatóan visszavonja vétóját az egységes vállalati adó ügyében, vagyis klasszikus piaci alku született.

Viszont látszik, hogy az ütemet mostantól nem a német-francia-tengely diktálja a földrészen. Immár Lengyelország is beleszól a dolgokba. Ennek ellenére a Bizottságnak nem szabad minden további nélkül kapitulálnia. Meg kell tagadnia a pénzek kifizetését, ha a lengyelek nem teljesítik ígéretüket. Hiszen meg kell védeni az értékeket, és azokat Varsó veszélyezteti, amikor politikai irányítás alá helyezi a bíróságokat.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Egyre hangosabb a bírálat Brüsszelben, mert von der Leyen túl gyorsan szabadította fel Lengyelország számára a milliárdos támogatáshoz vezető utat. Azaz ily módon beszüntette a nyomást Varsóra. De a politikus bajban van Magyarország miatt is, mert nem megfelelően készítette elő az embargót, amire Orbán lecsapott és most az egész EU-t blokkolja.

A legélesebb kritikát az Európai Parlamentben fogalmazták meg, de a lengyel döntéssel szemben jelentős volt az ellenállás a Bizottságban is. Merthogy kiadta a legfőbb ütőkártyát a testület kezéből. Von der Leyen azonban egyértelművé tette tegnapi varsói útja során, hogy szigorú feltételeknek kell még eleget tenni, mielőtt a Morawiecki-kabinet hozzájuthat a pénzhez. Nagyon odafigyelnek majd arra, mi lesz a Fegyelmi Kamara sorsa, ám hozzáértők kétlik, hogy a lengyel bírósági rendszernek okozott károkat helyre lehet hozni.

Viszont tény, hogy Lengyelország Ukrajna ügyében Európa motorja, nem úgy, mint Orbán Viktor. Ő immár pária, Putyinhoz fűződő szoros viszonya folytán teljesen elszigetelődött. Esélye nincs, hogy megnyíljon számára a koronaalap.

Ugyanakkor lengyel kollégája éppen a magyar módszert dobta be, amikor a nem engedte, hogy megszavazzák a nagy nemzetközi cégek egységes európai adóztatását. De úgy tűnik, a blokádnak itt a vége.

 

Politico

 

Németország elveszti befolyását Kelet-Európa fölött, ahogy a térség elfordul tőle Oroszország miatt. Hol vannak már azok az idők, amikor baj esetén Brüsszel riasztotta Merkelt, az meg jobb belátásra bírta Lengyelországot, Magyarországot vagy másokat. (Ám hogy közbelépései hosszú távon mennyire szolgálták az unió érdekeit, az vitatott.) De változásban az is szerepet játszik, hogy Berlinben a hárompárti koalíciónak mindig egyeztetni kell a külpolitikában, ám a legfőbb mégis az, hogy a régiónak nagyon nem tetszik, amit a németek csinálnak Oroszország, illetve Ukrajna kapcsán.

Hogy mennyire meggyengültek a német pozíciók, az kiderült a hétfői EU-csúcson, amikor Orbán blokkolt, ám Scholz végig a háttérben maradt, a megoldást az Európai Tanács vezetője és a soros francia elnökség találta meg. De német hitelvesztésre utal az is, hogy Berlin kénytelen volt közleményben cáfolni a vádakat, miszerint azért támogatja a csővezetéken érkező orosz olajszállítások folytatását, mert hasznot akar húzni belőle.

Az is pofon volt német szemszögből, hogy von der Leyen – Merkel tanítványa – üres kézzel távozott, amikor pár hete Budapesten meg akarta nyerni a bojkottnak Orbánt. A háború ugyanakkor arról győzte meg a kelet-európaiakat, hogy Németország súlyos történelmi hibát követett el, amikor a gazdasági érdekeit fontosabbnak tartotta, mint azt, hogy feltartóztasson és elszigeteljen egy háborús uszító diktátort.

 

New York Times

 

Az orosz olajra kimondott embargó új energia világrendet hozhat. Az orosz gazdaság ugyanis meggyengül, ugyanakkor a tilalom felhajthatja az árakat, visszavetheti ezáltal a világgazdaságot, ellenben nagy hasznot hozhat az energiacégeknek. További kilátás, hogy növeli Kína és India alkuerejét, merthogy Moszkva olcsóbban kínálja nekik a szénhidrogént.

Ezzel szemben Európa, az USA és a föld többi része megszenvedi a fejleményt, mert felgyorsulhat az olaj drágulása, miután távolabbi helyekről kell beszerezni az energiahordozót. Továbbá át kell állítani a finomítókat. Sőt, dízelből időnként és helyenként még hiány is felléphet. Mindent egybevéve úgy áll, hogy az EU bizonytalan közép-keleti exportőrökre cseréli a megbízhatatlan szállító Oroszországot.

A Nyugat ugyanakkor abban bízik, hogy bezárnak egy sor orosz kutat, mert nincs elég tároló, ám ebben van kockázat, mert ha megugranak az árak, akkor az oroszok anyagi veszteségei nem lesznek jelentősek. Ez pedig rontja a szankciók hatékonyságát. A gáznál viszont sokkal nehezebben lehet csak leválni, alighanem évek kellenek hozzá. Ez pedig ütőkártya Putyin kezében, főleg ha meglódul a gázkereslet – kemény tél esetén, miután nemigen van alternatív beszerzési forrás.

 

2022. június 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább