Ma Valéria, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Oroszország minden látszat ellenére gazdaságilag nagy bajban van
Senki se gondolja azt, hogy az emberek jól élnek. Így vélekedik az újságnak adott interjúban az egyik legtekintélyesebb orosz közgazdász, Szergej Gurijev. A szakember annak idején még Medvegyen elnök tanácsadójaként dolgozott, majd megírta Navalnij gazdasági programját. Ám jónak látta, ha elmenekülni hazájából, miután nyíltan bírálta a Jukosz visszaállamosítását. Jelenleg a párizsi Sience Pón tanít. Azt mondja, a háborúnak csak úgy lehet véget vetni, ha beszüntetik a harcokat, leülnek tárgyalni a békéről, kivonják a megszálló csapatokat, Moszkva kártérítést fizet, a háborús bűnösöket pedig nemzetközi bíróság elé állítják. Világos persze, hogy Putyin minderre nem hajlandó. Viszont ha nem oldják fel a szankciókat, ami ez esetben kézenfekvő, akkor az orosz gazdaság soha többé nem lesz képes növekedni. Még akkor is így van ez, ha a visszaesés szintje jelenleg csupán 3 %, és nem 10, ahogy jósolták. A viszonylagos erő mögött az húzódik meg, hogy csak nemrégiben lépett életbe az olajembargó, a feldolgozott olajtermékekre pedig csak a jövő hónaptól lesz érvényes a tilalom. Ugyanakkor az adatok csalókák, mert a GDP-ben benne van a hadiipar termelése is, és az megszépíti a képet. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
De az életminőség hatalmasabb esett, a kiskereskedelem 10 %-kal zuhant. Az is árulkodó, mennyire megcsappant az arany- és valutatartalék. Viszont az oroszok már nem közölnek egy sor gazdasági mutatót. Így nem lehet tudni, mekkora a költségvetés hiánya, mennyit költenek fegyverkezésre, és mennyivel kevesebbet fordítanak az egészségügyre, illetve oktatásra.
Ugyanakkor Moszkva nem tud hitelt felvenni és az infláció miatt nem ajánlatos pénzt nyomtatnia. De az még nem világos, meddig tudja finanszírozni a hadjáratot. Ám az biztos, hogy nincs elég high-tech termék, az orosz szürke állomány jelentős része pedig külföldre vándorolt, ennek pedig hosszú távú következménye lesz. Így az ország már most kénytelen Irántól, illetve Észak-Koreától beszerezni hadfelszerelést.
Gurijev javasolja, hogy a Nyugat ne lankadjon és továbbra is foglalja le az orosz oligarchák vagyonát, mert a Kreml megzsarolhatja ezeket az embereket. Ily módon azok kénytelenek anyagilag támogatni a háborút. Vagyis itt a demokrácia megvédése a tét. Putyin közben változatlanul igyekszik befolyásolni a nyugati választásokat és megosztani a fejlett államokat.
Wall Street Journal
Nincs idő arra, hogy a világ meginogjon Oroszország és a háború kapcsán, mert Putyin ki akarja bekkelni a Nyugatot, pont ezért szólít fel tárgyalásokra. De már a másik oldalon is vannak hangok, hogy egyezménnyel kell lezárni a viszályt. A legnevesebb személyiség, aki ezt sürgeti, Henry Kissinger. És nagyon úgy néz ki, hogy a vélemény kezd elterjedni a törvényhozásban. Republikánusok hírek szerint latolgatják, hogy kell-e további segítséget adni Kijevnek.
Ám az érvek téves feltételezéseken alapulnak. Másfelől nem egyszerűen képesek megtörni az ukránok lendületét a frontokon, hanem azt eredményeznék, hogy feledésbe merülne a megszállt területek ukrán lakossága. Ezek a körök félreértik a Kreml urát, aki duzzad a revansizmustól, a birodalmi dicsőség álmától. Irredenta megszállottsága egyáltalán nem titok.
Csakhogy amint a Nyugat megteszi az első békeajánlatot, Putyin azt úgy fogja tekinteni, mint a gyengeség jelét, illetve hogy bevált a stratégiája. (A szerző Casey Michel, a Hudson Intézet kleptokráciával foglalkozó programjának szakértője.)
FAZ
A jobboldali lap elemzése úgy ítéli meg, hogy Oroszország a kemény börtönfeltételekkel testileg-lelkileg igyekszik megtörni Alekszander Navalnijt, hogy azután trófeaként mutassa fel a megsemmisített ellenséget. Tulajdonképpen teljesen érdektelen, hány évre ítélik a politikust, mert addig semmiképpen sem szabadulhat ki, ameddig Putyin hatalmon van. A rezsim azt akarja elérni odabent, hogy semmiképpen ne legyen alkalmas politikai tevékenységre.
Ám egyelőre nincs jele annak, hogy bejön a számítás. Ami az ügyvédjein keresztül eljut a külvilághoz, abból az derül ki, hogy nem változott egy jottányit sem: harcias, kihívó, önironikus. A rezsim azért próbálja tönkretenni, hogy figyelmeztesse ily módon a potenciális utánzókat, illetve szórakoztassa a publikumot módszeres kicsinálásával. Ám minél inkább beveti az erőszakot hatalma megtartására, Navalnij annál nyíltabban demonstrál. És hogy most bátor orosz orvosok nyíltan tiltakoztak az ellene alkalmazott bánásmód miatt, az mutatja, hogy a megfélemlítés nem mindenkire hat az orosz társadalomban.
Neue Zürcher Zeitung
A kommentár sürgeti, hogy Németország végre álljon elő határozott külpolitikai stratégiával, mert a világban brutális hatalmi politika fenyegeti a liberális rendet. Európát pedig ebben az évben a háború határozza meg, nincs remény a békére. A földrész egésze azonban továbbra is bizonytalan, illetve vonakodik megtenni bizonyos lépéseket, Washington nélkül egyszerűen cselekvőképtelen volna.
Visszajön mindaz, a hódító háború, a klasszikus hatalmi politizálás, a befolyási övezetekért vívott nagyhatalmi versengés, amitől a kontinens meg akart szabadulni. Ugyanakkor Oroszország és Kína ezt a hozzáállást a gyengeség és a hanyatlás jelének tartja. Úgy véli: itt az idő, hogy színre lépjen és magához ragadja az irányítást, annál is inkább, mivel a szemében az USA gyengélkedik.
Ukrajnában a küzdelem a jövőbeli rend elvei körül folyik. Németország ugyanakkor különösen bizonytalanul reagál a fejleményekre. Évtizedeken át úgy gondolta, hogy az állam feladata szavatolni a gazdasági jólétet, illetve a szociális igazságosságot. Ehhez azonban az kellett, hogy az Egyesült Államok teremtse meg hozzá a külső kül- és biztonságpolitikai feltételeket. Berlin ezen a területen csupán a kötelező minimumot hozta. A meghatározó itt is a nagyvállalatok érdeke volt számára.
Ebből ered, hogy most tehetetlennek látszik a fegyveres viszály láttán, hiszen sosem alakította aktívan a nemzetközi feltételeket. Szerencsére a Biden-kormányzat hozzáértő. Ugyanakkor nyoma sincs a Scholz által tavaly februárban meghirdetett fordulatnak. A kancellár még mindig ott tart, hogy Oroszország nem nyerhet, az ukránok nem veszíthetnek. Nem látott hozzá a Bundeswehr megerősítéséhez, Kína kapcsán pedig még mindig a gazdasági érdekek szabják meg a viszonyt.
Hiányzik a reálpolitikai kezdeményezés, amely értékekre épül, de beveti hozzájuk a hatalompolitika eszközeit, így a hadsereget is. Az ország azonban túl nagy és erős ahhoz, hogy meghúzza magát. Az eddigi modell már kifúj. Németországnak pillérnek kell lennie az új, szabad, tisztességes és együttműködő nemzetközi rendhez. De ez nem megy stratégiai kül- és biztonságpolitika nélkül.
Süddeutsche Zeitung
Az újság római tudósítója arra figyelmeztet, hogy kutyából nem lesz szalonna, vagyis az új olasz miniszterelnök ugyanolyan posztfasiszta mint volt, csak most meghúzza magát, mert próbálja elaltatni Európát. A fasizmus lángja azonban változatlanul lobog, és nem csupán pártja logójában.
Giorgia Melonival az a gond, hogy nagyon megnyerő tud lenni. De a szélsőjobbról indult, egy olyan országban, amely sosem nézett szembe teljesen a múlttal. Csak éppen Európa nem ébred fel, bezzeg, ha Le Pen nyert volna a franciáknál! Világos persze, hogy a világnak van sok ezer más gondja, az olasz vezető pedig úgy tesz, mintha beállt volna a politikai fő áramlatba. A meggyőződéses európait alakítja. Legfeljebb azt pendíti meg, hogy erős Itáliát akar, és hogy jó lenne, ha a földrész szolidaritást tanúsítana a migráció ügyében.
De hát nem tud meglenni az EU 220 milliárdja nélkül. Pedig nem olyan régen még oda volt Trumpért, Bolsonaróért és főként Orbánért. De a következetesség ma már nem szempont a politikában. Európában többen kérdezik, vajon nem ő testesíti-e meg az új jobboldalt? Már csak ez kellene: egy posztfasiszta, mint modern.
Úgy hallani, hogy a partnerségről tárgyal az Európai Néppárttal. Miközben nem szabadult meg szélsőjobbos politikai örökségétől, az továbbra is fertőzi személyisége jó részét. Csak már nem kell elrejtenie, hiszen hatalmon van. Köreiben az a felfogás, hogy ha az olaszok megválasztották őket, akkor nem lehet baj a múlttal.
Meloni népszerűsége tartósan 49 % körül mozog, pártja azonban csak 31 %-on áll. De ez inkább a két szövetségesnek Salvininek és Berlusconinak tulajdonítható. Nekik vizont a tempót a főnökasszony diktálja, miközben az ellenzék szétesett, tehetetlen. Így a miniszterelnök még élvezi a kíméleti időt. De Olaszországban a közhangulat gyorsan át tud lendülni a másik oldalra. És lehet, hogy a következetesség nemsokára mégiscsak fontos lesz, a hozzáértéssel együtt. Fontosabb, mint az, ha valaki megnyerő.
Süddeutsche Zeitung
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy országában hamarosan ismét az urnákhoz hívják a polgárokat, mert az októberi választás után patthelyzet állt elő. A neves bolgár politológus úgy nyilatkozott, hogy a pártok amúgy is már jó ideje ismét kampányolnak. Az elnök ugyan sokáig kihasználta, hogy az ügyvezető kormányok kinevezésével ő irányíthatta az országot, de miután főként az oroszbarát szocialisták egyre többször támadták, ezért meggyengült pozíciója pótkirályként.Viszont a kulisszák mögött máris sok minden mozgásba jött. A hagyományosan erős Moszkva-párti szervezetek ráerősítettek a propagandára. Ugyanakkor a háború a Nyugatot támogató köröket tömörítette. A válság veszélyezteti az euró jövő évre tervezett bevezetését, és az osztrák, illetve holland vétó miatt nem sikerült belépni Schengenbe. Úgyhogy sürgősen szükség volna egy demokratikus megválasztott, stabil és cselekvőképes koalícióra.
Ebben nem lehet megkerülni az alfahím bukott miniszterelnököt, Bojko Boriszovot, akinek pártja várhatóan megint csak nyerni fog, de maga a politikus már nem jön szóba kormányfői tisztségre, mert a korrupciós botrányokkal lejáratta magát. Ettől azonban még változatlanul igen befolyásos hatalmi tényező.
Következő cikk: Már többen megfagytak a migránsok közül a senki földjén
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >