Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Netanjahu szétveri az izraeli társadalmat
A háromszoros Pulitzer-díjas Thomas Friedman rámutat, hogy egészen példátlan módon hármas válság sújtja Izraelt: halálos merényleteket követnek el palesztin fiatalok, izraeli telepesek arab falvakat gyújtanak fel és népi felkelés zajlik, miután a kormányfő teljhatalmat próbál szerezni. Úgyhogy már a Moszad több korábbi főnöke is elítélte a politikus alkotmányos puccsát, mivel az felszámolja a Legfelső Bíróság függetlenségét. A katonai titkosszolgálat 250 tisztje közölte, hogy nem jelentkezik szolgálatra, ha a kabinet kitart az autoriter jogi reform mellett. De Netanjahut nem érdekli még az izraeli és az amerikai elnök figyelmeztetése sem. Igazából csak az vezérli, hogy megússza az ellene folyamatban lévő pereket, nehogy a végén börtönben kössön ki. Ezért azután mindent megígér szélsőséges szövetségeseinek. Ám szerencsére Izrael nem Magyarország, ahol Orbán minden tekintélyuralmi húzást le tud nyomni az emberek torkán. Egyre erősödik az izraeli közvélemény tiltakozása. De a lényeget alighanem Ehud Barak volt miniszterelnök ragadta meg, aki azt mondta, hogy ha a koalíció elfogadja a diktatúra törvényeit, akkor a hadsereg vezérkari főnökének, a Moszad és a másik titkosszolgálat, a Sin Bet, valamint a rendőrség parancsnokának el kell döntenie, hogy kitől fogad el a továbbiakban parancsot. Ez pedig óriási alkotmányos válságot eredményez. Ám ha a hatalom utána is kitart az új szabályok mellett, akkor nem marad más, mint a civil engedetlenség. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Orbán Viktor próbálja tönkre tenni a svédek és a finnek örömét a NATO-belépés ügyében. Az Országgyűlés ma kezdi meg a vitát a két csatlakozásról, de az ország hírneve alighanem csak még fényesebb lesz ily módon, mármint hogy mekkora bajkeverő. A szavazás a hónap 2. felében várható, de lesznek itt még gondok.
Merthogy a kormányfő nehezményezte: Helsinki és Stockholm bírálta Magyarország jogállami mérlegét. Így megerősítette azokat a brüsszeli félelmeket, hogy a kérdés kapcsán engedményeket igyekszik kicsikarni egészen más területen. A két jelölt ugyanakkor nagyrészt tartotta a száját a magyar fejlemények láttán, részben azért, nehogy idő előtt vitát kavarjon. A NATO főtitkára azonban sürgette mind a magyar, mind a török vezetést, hogy sürgősen fogadják el a két jelentkezést.
New York Times
A lap legfőbb közel-keleti szakértője szerint Netanjahu szétveri az izraeli társadalmat, de még ennél is rosszabb, hogy a világ teljesen rossz irányba billen el, ha Ukrajna elesik és Izrael pont olyan látszatdemokrácia lesz, mint Magyarország. Hiszen Kijev az EU-t védi, noha annak nem minden tagja tartja fontosnak a jogállamot, a szabad piacot és az emberi jogokat. Izrael pedig a Közel-Kelet egyetlen demokráciája. Ha mindkét országban aláássák a civilizált normákat, akkor mindenütt még nagyobb veszélybe kerül a demokrácia.
A háromszoros Pulitzer-díjas Thomas Friedman rámutat, hogy egészen példátlan módon hármas válság sújtja Izraelt: halálos merényleteket követnek el palesztin fiatalok, izraeli telepesek arab falvakat gyújtanak fel és népi felkelés zajlik, miután a kormányfő teljhatalmat próbál szerezni. Úgyhogy már a Moszad több korábbi főnöke is elítélte a politikus alkotmányos puccsát, mivel az felszámolja a Legfelső Bíróság függetlenségét.
A katonai titkosszolgálat 250 tisztje közölte, hogy nem jelentkezik szolgálatra, ha a kabinet kitart az autoriter jogi reform mellett. De Netanjahut nem érdekli még az izraeli és az amerikai elnök figyelmeztetése sem. Igazából csak az vezérli, hogy megússza az ellene folyamatban lévő pereket, nehogy a végén börtönben kössön ki. Ezért azután mindent megígér szélsőséges szövetségeseinek.
Ám szerencsére Izrael nem Magyarország, ahol Orbán minden tekintélyuralmi húzást le tud nyomni az emberek torkán. Egyre erősödik az izraeli közvélemény tiltakozása. De a lényeget alighanem Ehud Barak volt miniszterelnök ragadta meg, aki azt mondta, hogy ha a koalíció elfogadja a diktatúra törvényeit, akkor a hadsereg vezérkari főnökének, a Moszad és a másik titkosszolgálat, a Sin Bet, valamint a rendőrség parancsnokának el kell döntenie, hogy kitől fogad el a továbbiakban parancsot. Ez pedig óriási alkotmányos válságot eredményez. Ám ha a hatalom utána is kitart az új szabályok mellett, akkor nem marad más, mint a civil engedetlenség.
Wall Street Journal
Az elemzés úgy látja, hogy a Közel-Keleten sokkal közelebb van a háború, mint ahogy azt sokan gondolják, mert Oroszország nem nyugszik, Iránt nem sikerült leszerelni és mind a kettő összehangolja stratégiáját Kínával. Mi több, a fegvveres viszályba az USA is könnyen belesodródhat. Ezért Washington részéről gyorsan változtatni kell a politikán, mert a 30-as évek óta nem fenyegetett ilyen súlyos nemzetközi válság.
Az USA persze kezdettől fogva tudta, hogy nagy bajban van az általa vezetett világrend, csak alábecsülte a veszély súlyosságát és nem értette az okait. Nem látta át, hogy Kína, Oroszország, Irán és mások hajlandóak együttműködni az amerikai hegemónia meggyengítésére. Így most Washington egyszerre néz szembe kihívással Európában és a Távol-Keleten.
De Teherán miatt a Közel-Keleten is mélyül a háborús veszély, ami valóságos áldás volna Putyinnak. Kilőnének az olajárak, megtelne Moszkva hadi kasszája és fokozódna a nyomás Európára. A Pentagon kénytelen lenne megosztani a fegyvereket a két övezet között. A Tajvani-szorosban Kína javára módosulnának az erőviszonyok.
Lehet, hogy az orosz elnök atomfegyverhez segíti az Iszlám Köztársaságot. De az is elég, ha olyan fegyvereket ad szövetségesének, amelyek miatt Izrael többé nem tud csapást mérni az iráni nukleáris létesítményekre. Így akár még regionális háború is kitörhet. Az Egyesült Államok azonban még megakadályozhatja a legrosszabbat. Ehhez össze kell állnia Szaúd-Arábiával, az Emirségekkal és más országokkal. Az elrettentés érdekében olyan hadfelszereléseket kell nekik adnia, amelyek kétségtelenné teszik az esetleges harcok kimenetelét. Más nem segít.
De az idő Amerika ellen dolgozik. Az erélytelenség már eddig is nemzetközi rend ellenségeinek kedvezett.
Süddeutsche Zeitung
A kommentár teljes mértékben egyetért azzal, hogy a német külügyminiszter nem kertelt, hanem világosan megmondta izraeli kollégájának Berlinben: aggódik a Netanjahu-kormány jogi reformja és a halálbüntetés tervezett visszaállítása miatt. Baráti országok között ez a megközelítés a természetes.
Baerböck világossá tette, hogy a német kormány nem kíván simán napirendre térni a jogállamiság leépítése felett, mert pont erre kötelezi az Izrael iránt érzett felelősség. Az ottani nemzeti-vallási vezetés ugyanis lejtőre került. Olyan útra, amelyen elsősorban Magyarország halad, amely ugyan még az EU tagja, de már rég nem demokrácia. Lengyelországban pedig sérült a jogállam.
Ezek az esetek arra kényszerítik Németországot, hogy mérlegeljen. Mindig felmerül ugyanis a kérdés, hogy jó-e az, ha éppen Berlin emeli fel a mutatóujját. Ám az is kiderül, hogy nem vezet semmire, ha sértődötten félrenéz.
Wall Street Journal
Az elemzés úgy ítéli meg, hogy Putyint erővel és elrettentéssel tárgyalóasztalhoz lehet kényszeríteni. Az elnök a saját túlélése szempontjából helyesen mérte fel, hogy a Nyugathoz közeledő és demokratikus alapokon fejlődő Ukrajna veszélyt jelent számára. Ám ő csak olyan mértékben képviseli az ukrán nép érdekeit, mint egykor Hitler a németekét. Viszont döbbenetes, hogy mekkora károkat okozott ily módon.
A háború kizárólag arra jó, hogy az elnök hatalmon maradjon, ami az eredeti tervek kudarca után azt jelenti, hogy militarizálja a társadalmat és betiltsa az ellenzéket. De Oroszország számára a legnagyobb fenyegetést maga a Kreml ura jelenti, mert a frontra hurcolja a fiatalokat, hogy azok három héttel később hullazsákban térjenek haza. Azon kívül folyamatosan romlik az életszínvonal.
De a politikus bármennyire is igyekszik Észak-Korea mintájára átalakítani országát, nem megy neki. Ugyanakkor a Nyugat stratégiája az, hogy rávilágítson az orosz vezetés balfogásaira és így az elnök egy idő után kénytelen legyen távozni, mivel túl forróvá válik a talaj a lába alatt. Ám ehhez propaganda kampányt kellene indítani az orosz nagyközönség számára.
Hogy a NATO számára elfogadható feltételekkel érjen véget a viszály, ahhoz az szükséges, hogy megrepedezzen az orosz belpolitika, ahogy az a hidegháborúban is történt. Putyin soha nem ismeri be a vereségét, de egy ponton kénytelen lesz fegyverszünetet kezdeményezni, miközben csapatai ukrán földön vannak.
Politico
A Német Marshall-alapítvány egyik elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy Lengyelországnak el kell végeznie a maga házi feladatát a jogállam ügyében, a háború nem ad neki menlevelet a reformok elmismásolására. Marta Prochwitz-Jazowska szerint ez még akkor is így van, ha az invázió igen szoros szövetségessé tette az amerikai és a lengyel elnököt, amit tavaly február 24. előtt nem sokan gondoltak volna.
Biden joggal mondta, hogy Ukrajnában a demokrácia és a tekintélyuralom harcol egymással, ami azért hangzik furán, mivel a PiS-t magát is a jogállam visszaszorításával szokták vádolni, ideértve a bíróságok függetlenségének, valamint a kisebbségi jogok csorbítását. Az amerikai vezető 3 éve még azt mondta, hogy a lengyel populisták olyanok, mint a belarusz autokrata, Lukasenko, illetve az önjelölt liberális vezér, Orbán Viktor.
Ám a háborúban szerzett minden érdeme ellenére, Varsóra továbbra is nyomás nehezedik az USA és az EU részéről a demokrácia visszaállítására, bár a választások még szabadok a liberális ellenzék többnyire el szokta vinni a nagyvárosokat, a Szenátus a liberális tábor kezén van és virágzik a civil társadalom. A Bizottság azonban jelezte, hogy az Európai Bírósághoz fordul, mivel a lengyel Alkotmánybíróság megkérdőjelezte az uniós jog elsőbbségét.
Deutsche Welle
Csehország egy év alatt nullára csökkentette az orosz gázfüggőséget, most pedig a két atomerőműben kívánja kiváltani az orosz fűtőelemeket. A földgáz 97 %-át a háború előtt még Oroszország szállította, ehhez képest ez év elejére az arány nullára zuhant. A megoldást norvég energiahordozó jelentette Németországon keresztül, illetve cseppfolyósított gáz érkezik Hollandiából és Belgiumból.
De hogy az ország átvészelje a telet, ahhoz kellettek a temelini és dukovány reaktorokban lévő orosz hasadóanyagok, amelyek az áramszükséglet 40 %-át termelik meg. Az elsőbe a jövő évtől kezdve az amerikai Westinghouse és a francia Framatome uránját használják. Ebben segít, hogy a létesítmény nyugati technológiával létesült. Dukovány már keményebb dió, mert ott jelenleg csakis az oroszok jönnek szóba. De már összeállt a Westinghouse, valamint egy spanyol cég és jövőre piacra dobják a saját portékájukat.
Nem mintha a Roszatom nem lenne megbízható partner, de a cseheknél győztek a politikai megfontolások. Viszont ha lesz alternatíva a VVER 440-es reaktorok számára, akkor valószínűleg könnyebb lesz kiterjeszteni az uniós szankciókat a nukleáris energiára is.
New York Times
Leginkább a trumpisták találkozóhelye lett a Konzervatív Politikai Akció Konferencia, amelynek ma kezdődő, négynapos tanácskozásán ott lesz az előző elnök is, viszont feltűnően távol tartják magukat a republikánusok emelkedő csillagai. Az ernyőszervezet évtizedeken át a párt derékhadát tömörítette, de mára már elment a szélsőjobb felé. Ez Trump műve, mert a maga képére formálta át a fórumot.
Úgyhogy ezúttal Washington közelében leginkább jobboldali média provokatőrök, kulturális harcosok és egy-két kósza szenátor gyűlik össze, de a jövő krémje nem megy el. Sőt, mivel a szavazótábor, a támogatói kör, valamint a pártvezetés nem Trumpban látja a vezért, többen állítják, hogy a tanácskozás már csupán a jobboldali sajtó számára érdekes.
Nem találni a névsorban a Képviselőház elnökét, a republikánusok Nemzeti Bizottságának első emberét és egyetlen egy konzervatív kormányzót sem. Még a Fox News is nagy mértékben elhatárolta magát: nem ad pénzt és ezúttal Tucker Carlson sem szólal fel. Ellenben beszélni fog Bolsonaro volt brazil államfő, akinek hívei tavaly a vesztes választás után megrohamozták a kormányzati-törvényhozási negyedet a fővárosban.
Mivel most az olyan nagy cégek, mint a Google vagy a Facebook nem szponzorálják a rendezvényt, olyan vállalkozásoknak kellett udvarolni támogatásért, amelyek egyetértenek Trump politikájával. Amúgy a részvevők sokat nem foglalkoznak azzal, miért szerepelt le a párt egymás után háromszor is a választásokon., és hogy min kellene változtatni 2024-ben. Inkább olyan témák szerepelnek a napirenden, amelyek legutóbb elriasztottak jó néhány ingadozó szavazót.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >