2024. április 29. hétfő
Ma Péter, Katalin névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

A Győzelem napja arról árulkodott Moszkvában, hogy Putyin vereséget szenvedett és már senki sem fél tőle

A Győzelem napja arról árulkodott Moszkvában, hogy Putyin vereséget szenvedett és már senki sem fél tőle

A támadó egységek egyértelműen védekezésre kényszerülnek, nem volt más választásuk, mint hogy feladjanak rengeteg elfoglalt területet. Beássák magukat az ezer kilométeres front teljes hosszában. Nem tudták megsemmisíteni ugyanakkor a kulcsfontosságú ukrán infrastruktúrát. És már előre reszketnek, hogy mi lesz, ha megindulnak az ukránok. Így foglalja össze a helyzetet Leonyid Bersidszkij, az amerikai hírügynökség szemleírója. Bizonyítékként említi meg, hogy már Igor Girkin, a Kreml nacionalista bírálója szerint is csupán idő kérdése a háború elvesztése. Kiszivárgott felvételek tanúsága szerint vezető üzletemberek fel vannak háborodva, mert a Kreml pancser módra vezeti a hadjáratot, ugyanakkor hosszú távú károkat okozott a gazdaság nemzetközi kapcsolatainak. A lakosság persze befogja a száját, nehogy a fejére üssenek, de nem fogadja el a hivatalos mantrát, mármint hogy itt Oroszország létéért folyik a küzdelem a Nyugat ellen. Moszkva a fejlődő világban sem talált szövetségeseket. Hogy a kínai elnök a minap felhívta Zelenszkijt, azt Putyin aligha tekinti barátságos gesztusnak. Ráadásul a kínai cégek vonakodnak pótolni az embargó miatt kiesett nyugati elektronikát.  Az orosz kivitel bevételei erősen visszaestek, jelentős piacok mentek veszendőbe. Putyin minden tekintetben visszavetette országát, de a legrosszabb az egy olyan diktátor számára, aki fenyegetésre és erőszakra épít, hogy egyre kevésbé képes megvonni a vörös vonalakat. Erősen csökken a képessége, hogy megfelelően reagáljon az újabb és újabb megaláztatásokra. A jelek szerint már csupán a nukleáris ökölrázás maradt meg a repertoárban, ez az opció azonban halálra ítélheti a rezsimjét, mi több, talán az országot is, mert alighanem kiváltja a megfelelő választ. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FAZ

 

A német kancellár úgy látja, hogy erősíteni kell az európai alapértékeket, a szabadságot, a demokráciát, a jogállamot, valamint az emberi jogokat. Ehhez azonban nagyobb hatáskört kell adni a Bizottságnak, hogy szerződésszegési eljárást indítson, ha valahol megsértik ezeket a normákat. 

Scholz nagyjából 10 hónap elteltével újabb beszédben foglalta össze, miként látja Európa helyzetét a német vezetés. Az Európai Parlamentben elhangzott felszólalásban megismételte, hogy a kül- és adópolitika területén az eddiginél sokkal nagyobb mértékben át kell térni a minősített többséggel meghozandó döntésekre. A jogállam ügyében a konzervatív lap megjegyzi, hogy ilyen okok miatt Brüsszel idáig csupán Magyarország és Lengyelország esetében élt a retorzió lehetőségével, de sokat nem ért el.

A német kormányfő sürgette, hogy még a jövő évi EP-választások előtt reformálják meg a menedékjogot. Hangsúlyozta: úgy kell korlátok közé szorítani az illegális bevándorlást, hogy a közösség ne árulja el az elveit. Ehhez hatékonyan meg kell védeni a külső határokat, ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy sok országban nincs elegendő munkaerő, tehát részben külföldről kell importálni.

Ukrajnáról szólva kifejtette, hogy a jövő nem azoké, akik felül akarják vizsgálni a határokat, a nemzeti nagyságról álmodoznak, vagy birodalmi hatalom után sóvárognak. Nem szabad, hogy Putyin bárkit megfélemlítsen. Május 9., a Szabadság napjának üzenete az, hogy a múlt nem fogja legyőzni a jövőt. Egyben szükségesnek nevezte az EU bővítését, ám megjegyezte, hogy ahhoz előbb intézményi változtatásokat kell végrehajtani.

 

Die Presse

 

Az osztrák Európa-ügyi miniszter úgy foglalt állást, hogy hiába akar az FPÖ-elnök Orbán Viktor mintájára erődöt csinálni Ausztriából, az nem válik be, mert csak elszigetelné az országot. Edtstadler óvott attól, hogy bárki egyszerű válaszokkal szolgáljon a földrészt sújtó válságokra. Ezeken a bajokon ugyanis kizárólag közös erőveszítésekkel lehet túljutni, a nemzetállamok egymaguk vesztésre vannak ítélve.

Azaz hiába éled újjá a nacionalizmus Magyarországon, Lengyelországban, Franciaországban, de Ausztriában is, az EU-t hiba volna temetni. Nem a valóságot közvetítik azok a szélsőséges pártok, amelyek úgy gondolják, hogy meg lehet haladni az Uniót.

Szerinte csakis a magyar vezetésre jellemző azonban, hogy európai politikaként állítja be saját törekvéseit, ugyanakkor azt hirdeti, hogy amit Brüsszel szeretne, az ellentétes a nemzeti érdekekkel.  Orbán a közös fórumokon megszavazza a határozatokat, ám utána azt közli, hogy becsapták. Ez persze megdobja az Európa-ellenes hangulatot a közvéleményben.

Ugyanakkor hányan féltek az új olasz miniszterelnök asszonytól, de Meloni mérsékletet tanúsít, mert tisztában van vele, hogy az európai együttműködésnek nincs alternatívája.

 

Der Standard

 

Paul Lendvai óvja az osztrák liberális közepet attól, hogy a kommunisták gráci, majd mostani, salzburgi sikere nyomán romantikus hályog ereszkedjen a szemére, mert közben az ország szépen, háromnegyedes ütemben belevalcerozhat az orbánizmusba.

Maga a Kommunista Párt már nem több jótékonysági intézménynél, ám az elnevezés gusztustalan örökség, miközben a világban másutt olyan diktatúrákhoz kötődik, mint Kína és Kuba. A két tartományi eredmény ugyanakkor csattanós pofon a Néppártnak, amely arrogáns és híján van a lelkiismeretnek, miközben egyre nő a szegénység.

Hogy a jelenlegi helyzetben ne lehessenek befutók a radikális erők, mozgósítani kell a liberális középrétegeket. Ezzel kapcsolatban a cikk idézi a néhai, egészen kiváló kancellárt Kreiskyt, aki már csaknem 55 éve arról beszélt, hogy a szocialisták egyaránt szemben állnak mind a fasizmussal, mind a kommunizmussal. Elutasítják a kisebbség önkényuralmát, de azt is, ha a többség semmibe veszi a kisebbség jogait.

Mivel az ÖVP tekintélye romokban van – a párt képtelen feldolgozni a Kurz kormányfő által hátrahagyott korrupciót – a liberális demokrácia jövője elsősorban attól függ, hogy a szociáldemokraták a választások előtt tudnak-e egységesen értelmes és érthető válaszokat adni a halasztást nem tűrő gazdasági és szociális problémákra.  

 

Washington Post

 

A vezércikk arra figyelmezet, hogy közeleg az ukrán offenzíva, de tessék visszafogni a reményeket, mert szakértők csekélynek tartják a döntő győzelem esélyét, hát még azt, hogy azt sikerül gyorsan kivívni. A Nyugatnak inkább arra kell készülnie, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát, még akkor is, ha csekély lesz az ellentámadás eredménye.

Persze az elemzők is tévedhetnek, hiszen pl az invázió kezdetén arra számítottak, hogy az ukrán állam napokon belül elesik. Ehhez képest a védők visszaverték a támadókat, még azelőtt, hogy az USA és a NATO-szövetségesek elkezdték volna eszméletlen mennyiségben küldeni a hadfelszerelést. A közeledő összecsapás megmutatja, mennyire hatékonyan tudják az ukránok felhasználni eszközeiket, köztük a legkorszerűbb nyugati fegyvereket.

Ukrán vezetők egyetértenek azzal, hogy gyorsan eredményt kell produkálniuk harctéren, vagyis jelentős területeket kell visszafoglalniuk, mert különben a Nyugat belefárad a viszályba és nem szállít több harceszközt. Viszont nem szabad idő előtt arra a következtetésre jutni, hogy Kijev felsült a hadművelettel.

Hiszen már így is hatalmas stratégiai győzelmet aratott, amikor sokkal gyengébb félként is eredményesen szállt szembe a véres agresszióval és megmutatta, hogy az orosz hadsereg rosszul kiképzett, katonái fegyelmezetlenek, nincs mögöttük erkölcsi hajtóerő, de a parancsnokok is kétbalkezesek.

Ukrajnában a szabad világ minden országnak azért az alapvető jogáért küzd, hogy maga határozzon sorsáról a demokratikus, sokszínű és toleráns nemzetek családjának tagjaként. Nem szabad, hogy a Nyugat meginogjon, még akkor sem, ha a következő időszakban csupán néhány centit mozdul el az arcvonal.

 

The Times

 

Putyin vérszegény beszéde felvetette a tartós háború rémét, ám a katonai parádé arra utalt, hogy kicsúszik az ellenőrzés a kezéből. Elvileg a tegnapi felvonulás a katonai hatalom és a politikai elszántság ünnepe lett volna, amikor Oroszország tisztelettel adózik az egykori harcosoknak. Ám ezúttal idegesen megkurtították a látványosságot, amelyet egy mosolytalan, nyugalmazott KGB-s tiszt elnökölt. 

Úgy tűnt, hogy nem annyira a felvágás foglalkoztatja, mint az, hogy eltitkolja a fegyveres erők sanyarú állapotát és a Kreml belső megosztottságát. Ezúttal hiányoztak a korszerű harckocsik és vadászgépek. Nem bukkantak fel a Pancir légvédelmi rendszerek mintapéldányai sem. Ennek oka részben az volt, hogy az elnök nem kívánt segíteni a nyugati hírszerzésnek.

A vezér paranoiája az elkövetkező hónapok harcai ügyében meghatározó tényező lett az utóbbi 80 legfontosabb európai fegyveres viszályában. Persze ha tényleg az ukránok voltak a Kreml elleni minapi dróntámadás mögött, akkor a félelem talán indokolt. Ám inkább az a valószínű, hogy Putyin próbálta ki ily módon a légvédelmet. Hogy a vizsga kicsit fejetlenségbe torkollt, az csak erősíti a politikus érzetét, mármint hogy egyre kevésbé képes irányítása alatt tartani a háborút.

 

Daily Telegraph

 

A brit hadsereg egyik volt tekintélyes parancsnoka szerint az orosz harctéri veszteségek rosszabbak, mint ahogy azt bárki képzeli. Hamish de Bretton-Gordon a szigetország első tankezredét vezette, majd a biológiai, sugár, vegyi és nukleáris hadviselés felelőse lett, ez utóbbi posztot a NATO-ban is betöltötte.

Véleményét arra alapozza, hogy az ukránok új precíziós rakétákat vetettek be. Hangsúlyozza, hogy Putyin tegnapi beszédével ellentétben valójában nem a Nyugat, hanem az elnök politikája tereli Oroszországot a szétesés és a megsemmisülés felé.

A hadsereg rettenetes állapotban van. A katonáknak még megfelelő védőfelszerelése sincs. Fiatal, képzetlen sorköteleseket kényszerítettek bele a húsdarálóba, elaggott harckocsik próbálnak meg nekik támogatást nyújtani. De az ukránok lemészárolják őket, mert sokkal jobb a fegyverzetük.

Ráadásul kiaknázzák az újdonságnak számító drónokat. Ezen megfordul a háború egész menete.  Az oroszok a hagyományos tüzérségre alapoznak, míg a másik fél a repülő szerkezetekkel egyrészt csapást mér, másrészt felderítést végez és adatokkal szolgál a tüzérségi tűz számára. Már 10 ezren tudnak drónokat irányítani. 

Egyik oldalnak sincs elég lőszere, de a jelek szerint a Kreml a katonákból is kifogy. Ez hosszú távon alighanem katasztrofális következményekkel jár Oroszország számára. 

 

Washington Post/Bloomberg

 

A Győzelem napja arról árulkodott Moszkvában, hogy Putyin vereséget szenvedett és már senki sem fél tőle. A támadó egységek egyértelműen védekezésre kényszerülnek, nem volt más választásuk, mint hogy feladjanak rengeteg elfoglalt területet. Beássák magukat az ezer kilométeres front teljes hosszában. Nem tudták megsemmisíteni ugyanakkor a kulcsfontosságú ukrán infrastruktúrát. És már előre reszketnek, hogy mi lesz, ha megindulnak az ukránok.

Így foglalja össze a helyzetet Leonyid Bersidszkij, az amerikai hírügynökség szemleírója. Bizonyítékként említi meg, hogy már Igor Girkin, a Kreml nacionalista bírálója szerint is csupán idő kérdése a háború elvesztése. Kiszivárgott felvételek tanúsága szerint vezető üzletemberek fel vannak háborodva, mert a Kreml pancser módra vezeti a hadjáratot, ugyanakkor hosszú távú károkat okozott a gazdaság nemzetközi kapcsolatainak.

A lakosság persze befogja a száját, nehogy a fejére üssenek, de nem fogadja el a hivatalos mantrát, mármint hogy itt Oroszország létéért folyik a küzdelem a Nyugat ellen. Moszkva a fejlődő világban sem talált szövetségeseket. Hogy a kínai elnök a minap felhívta Zelenszkijt, azt Putyin aligha tekinti barátságos gesztusnak. Ráadásul a kínai cégek vonakodnak pótolni az embargó miatt kiesett nyugati elektronikát.  Az orosz kivitel bevételei erősen visszaestek, jelentős piacok mentek veszendőbe. 

Putyin minden tekintetben visszavetette országát, de a legrosszabb az egy olyan diktátor számára, aki fenyegetésre és erőszakra épít, hogy egyre kevésbé képes megvonni a vörös vonalakat. Erősen csökken a képessége, hogy megfelelően reagáljon az újabb és újabb megaláztatásokra. A jelek szerint már csupán a nukleáris ökölrázás maradt meg a repertoárban, ez az opció azonban halálra ítélheti a rezsimjét, mi több, talán az országot is, mert alighanem kiváltja a megfelelő választ.

 

Bloomberg

 

A kommentár szerint Európának mázlija volt a földgázzal, mert egyrészt enyhe volt a tél, másrészt pedig a járványügyi korlátozások után csak lassan indult be a kínai gazdaság, ám jobb, ha a földrész egyelőre nem kísérti tovább a sorsát. Mindenesetre a tárolók jó félig vannak, noha 10 éves átlagban ilyenkor egyharmadon szokott állni a szint.

Az ár ugyanakkor 35 euróra esett vissza, csaknem két éve nem volt ennyire alacsony, bár még mindig meghaladja a történelmi átlagot. A hiányzó mennyiség feltöltése sem ígérkezik bonyolultnak, a téli szállításokra szóló szerződésekben sokkal magasabb árakat irányoznak elő az azonnali ügyletekhez képest.

Szóval ki lehet védeni, hogy válság legyen a következő hideg időszakban. Azonban nem jó az, ha a hosszú távú stratégia kizárólag a jó szerencsére épít. Pár hónap múlva szembejöhet a valóság.

2023. május 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább