2024. május 20. hétfő
Ma Bernát, Bernardin, Felícia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Oroszország elvesztette Ukrajnában harci képességének felét

Oroszország elvesztette Ukrajnában harci képességének felét

A brit fegyveres erők parancsnoka bejelentette, hogy Oroszország elvesztette Ukrajnában harci képességének felét, noha az ukrán ellenoffenzíva még csak most bontakozik ki. A tengernagy adatai szerint pl. hozzávetőleg 2500 orosz páncélos vált működésképtelenné. Az ukránok más és más pontokon teszik próbára az ellenséget és ily módon lassan áttörik annak vonalait. Sir Tony Radakin ugyanakkor arról is beszélt a parlamenti meghallgatáson, hogy a vártnál nagyobb akadályt jelentenek az orosz aknamezők, illetve hogy Ukrajna nem tud megfelelő légitámadást felsorakoztatni, továbbá nem kapott meg minden fegyvert, amelyre szüksége lenne. Ám mint mondta, nem lehet előírni Kijev számára menetrendet, még akkor sem, ha az orosz egységek annyira meggyengültek, hogy képtelenek volnának ellentámadásra. Tüzérségük tavaly 10 millió lövedéket használt el, hadiipara ebből egy év alatt maximum 1 milliót tud pótolni. Az elvesztett harckocsik helyett pedig legfeljebb évi 200 újat képes kiállítani. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Politico

 

A Bizottság ma nyilvánosságra kerülő éves jogállami jelentése azt tartalmazza, hogy Magyarországon és Lengyelországban van remény némi javulásra az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében, viszont rosszabbra fordult a helyzet a korrupció és a sajtószabadság kapcsán. Olyannyira, hogy a két országban, Bulgáriával és Romániával együtt, igen kockázatosnak minősíti az állapotokat. Arról nem beszélve, hogy kémprogramot vetettek be újságírók ellen.

Ami a bíróságokat illeti, a hangsúly azonban van, hogy várhatóan. Mármint várhatóan lesz előrelépés pl. abban, hogy az új törvénynek köszönhetően a jövőben csak korlátozottan lehet önkényesen ide-odahelyezni bírákat.

Azt viszont kifogásolja a dokumentum, hogy a Fidesz továbbra is széles körben él a rendeleti kormányzás eszközével, ami aláássa a jogbiztonságot, továbbá hátráltatja az egységes piac zavartalan működését.

 

Politico 

 

Az Európai Parlamentben egyelőre kitart a szélsőjobb köré vont vesztegzár, ezért továbbra sem sikerül egyesíteni a középtől jobbra álló erőket. Pedig Salvini és Le Pen két napja arról tárgyalt, hogy lefektetik a széles körű összefogás alapjait, csakhogy a politikai fő áramlathoz tartozó konzervatívok jelen állás szerint erre nem kaphatóak.

Ugyanakkor az EP választások előtt nem egészen egy évvel egyre több a találgatás, hogy az EPP összeállhat bizonyos jobbos csoportokkal, vagyis leválhat a szociáldemokratákról. Az olasz Liga vezére ehhez közvetítőnek ajánlkozott a szélsőjobbos Identitás és Demokrácia frakció részéről.

Csakhogy saját koalíciós társa, Tajani külügyminiszter leintette az Európai Néppárt nevében. Közölte: szó sem lehet semmiféle megállapodásról, sem az AfD-vel, sem a Le Pen-féle Nemzeti Tömörüléssel. Ugyanakkor nem zárkózott el a párbeszédtől a kevésbé szélsőséges Reformisták és Konzervatívok csoportjával, amely egyébként akár a 3. legerősebb tömörülés lehet az új európai törvényhozásban.

A Meloni vezette Olaszország Fivérei ehhez a csoporthoz tartozik. Az EPP elnöke, Weber a lengyel kormánypártot, a PiS-t is azok közé sorolta, akikkel a kereszténydemokraták semmiképpen sem kívánnak közösködni. A Liga számára viszont nyitva hagyta az ajtót.

 

FT

 

A brit fegyveres erők parancsnoka bejelentette, hogy Oroszország elvesztette Ukrajnában harci képességének felét, noha az ukrán ellenoffenzíva még csak most bontakozik ki. A tengernagy adatai szerint pl. hozzávetőleg 2500 orosz páncélos vált működésképtelenné.

Az ukránok más és más pontokon teszik próbára az ellenséget és ily módon lassan áttörik annak vonalait. Sir Tony Radakin ugyanakkor arról is beszélt a parlamenti meghallgatáson, hogy a vártnál nagyobb akadályt jelentenek az orosz aknamezők, illetve hogy Ukrajna nem tud megfelelő légitámadást felsorakoztatni, továbbá nem kapott meg minden fegyvert, amelyre szüksége lenne.

Ám mint mondta, nem lehet előírni Kijev számára menetrendet, még akkor sem, ha az orosz egységek annyira meggyengültek, hogy képtelenek volnának ellentámadásra. Tüzérségük tavaly 10 millió lövedéket használt el, hadiipara ebből egy év alatt maximum 1 milliót tud pótolni. Az elvesztett harckocsik helyett pedig legfeljebb évi 200 újat képes kiállítani.

 

Der Standard

 

A kommentár úgy látja, hogy a Bizottság elnökének is maradnia kell, miután a NATO főtitkára belement, hogy egyelőre nem tér haza a norvég jegybank élére, hanem a súlyos helyzetre való tekintettel még egy évig ellátja tisztségét. Elengedhetetlen ugyanis a folyamatosság, főként, mivel von der Leyen is jól végzi a dolgát, a szankcióktól kezdve a fegyverszállításokig.

A katonai szövetségben bizalomra, megbízhatóságra és folyamatosságra van szükség és ugyanez áll az EU-ra is. Ezért a 27 tagállamnak fel kell szólítania a német politikust, hogyha netán távozni is akarna, mindenképpen újrázzon a jövő évi európai választás után.

 

The Times

 

Az újság egyik legtapasztaltabb szemleírója, Roger Boyes úgy gondolja: a NATO-nak egy éve van, hogy felvegye Ukrajnát a klubba, de a jövő heti csúcsértekezletnek mindenképpen megfelelő biztonsági garanciákat kell adnia Kijevnek, mert lehet, hogy 2024-ben jön Trump.

Persze a szövetség tudja, hogy a háború megoszthatja, hiszen egy évig tartott, amíg a finnek beléphettek, és akkor még valamit csinálni kell Törökországgal, amely folyamatosan fúrja a svéd belépést, bár annak megvitatás nincs napirenden, hogy Ankarának egyáltalán helye van-e a szervezetben.

Az ukránok meg vannak győződve róla: rászolgáltak, hogy hivatalos felkérést kapjanak a csatlakozásra a jövő héten. Annál is inkább, mert csakis az tudja elriasztani Putyint a tervétől. Egyes kormányok ugyanakkor attól félnek, hogy egy ilyen lépés csak még több erőszakra sarkallja a Kremlt. A zaporizzsjai atomerőmű felrobbantása olyan volna, mintha piszkos bombát dobna le. Szinte teljesen lehetetlenné tenné a békét.

A tagság elnyeréséig háromféle út kínálkozik, hogy Ukrajnának ne kelljen aggódnia a biztonsága miatt:

1. Izraelhez hasonlóan a tagok felfegyverzik az ukrán hadsereget, együttműködnek vele az ország védelmében, hogy a potenciális ellenség meggondoljon bármiféle kalandot.

2. Az USA kétoldalú biztonsági megállapodást kötne, úgy, ahogyan azt Japánnal és Dél-Koreával tette. Ám Washington vonakodik, mert ez igen sokba kerülne neki.

3. Soknemzetiségű expedíciós erő felállítása – brit vagy lengyel parancsnokság alatt. Ennek jelentőségét még egy olyan amerikai elnök sem tagadhatná teljesen, aki a bezárkózás híve.

Zelenszkij pár nap múlva ott lesz Vilniuszban. Azt fogja mindenekelőtt figyelni, hogy jár-e még az NATO agya.

 

Der Standard

 

A Bécsben élő cseh író-műfordító, Ondrej Cikán átfogó képet ad arról, miként igyekszik az orosz propaganda most éppen a franciaországi zavargásokat a maga javára fordítani. Az eszköz a dezinformációs kampány, a módszer pedig egyszerű: Moszkva fel akarja erősíteni a viszályt. Minden területen igen ügyes, legyen szó a járványról, a klímavédelemről, az iszlámról, a rasszizmusról, a bevándorlásról vagy a genderről.

A fő, hogy a végletekig fokozódjon a gyűlölet, ugyanakkor Oroszország és szövetségesei, így Magyarország jól jöjjenek ki az összehasonlításból. Példa rá, hogy a trollok szembeállítják a francia rendőrség eljárást a békés Moszkvával és Budapesttel, azt sugallva, hogy az erős emberek alatt rend van.

A szándék az, hogy minél nagyobb legyen az ellenségeskedés az adott társadalomban. Franciaországot pl. Iránhoz hasonlítják, amivel azt akarják elérni, hogy az emberek a jogállamot tekintve ne lássanak különbséget a két ország között. Emellett egy lapon említik a francia városokban tapasztalható erőszakot, illetve Mariupol lerombolását, mert ily módon rögtön kisebbnek tűnik az oroszok bűne. A francia lakosság egyben félni kezd.

Moszkva azt reméli, hogy a Nyugat előbb-utóbb beszünteti Ukrajna támogatását, mert helyre kívánja állítani az orosz befolyási övezetet. Hosszú távon azon dolgozik, hogy szétessen a NATO, illetve az EU. A demokrácia legnagyobb ellenségei azonban mindig belül vannak. Franciaországnak el kell érnie, hogy Ukrajnához hasonlóan demokratikus és civilizált maradjon, minden orosz befolyási kísérlet ellenére.

 

FT

 

A francia szélsőjobb vezére igyekszik kihasználni, hogy Macron szorult helyzetbe került a zavargások miatt, amelyeket az váltott ki, hogy egy rendőr lelőtt egy észak-afrikai származású fiatalt egy bagatell közlekedési ellenőrzés során. Le Pen az elnököt támadja a válság miatt, egyben azt hangoztatja, hogy az eset azt bizonyítja: igaza van, amikor évek óta sürgeti a bevándorlás megszigorítását.

A taktika a jelek szerint beválik, mert a legújabb közvélemény kutatás azt mutatta, hogy a politikus véleményét már 39 % támogatja, míg az államfővel csupán 33 % ért egyet. A Nemzeti Tömörülés vezetője vad  hordákról beszélt és elítélte a kormány migrációs politikáját. Maga Le Pen viszont óvakodott ilyen szélsőséges hangot megütni, noha az általában jellemző a szélsőjobbra.

Az ő törekvése azonban az, hogy mérsékeltnek tűnjön, hiszen 2027-ben ismét indulni kíván az elnöki posztért. Mindenesetre a megmozdulások azt támasztják alá, hogy ugyan mérséklődik a feszültség a főként bevándorlók lakta elővárosokban, de ezek a szegénylakta, etnikailag vegyes körzetek továbbra is lőporos hordónak számítanak. De Le Pen népszerűsége már korábban megindult felfelé. Mind több állnak be mögé a nyugdíjasok és a magasabb képzettek közül.

 

2023. július 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Meg kell tanulni az 1939-es leckét Putyin megfékezésében

Az észt kormányfő a The Timesban arra szólította fel a NATO-szövetségeseket, hogy vállalják: a következő három >

Tovább

Magyar sorshúzás

Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >

Tovább

Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?

Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >

Tovább

Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?

A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >

Tovább

A 24. órában

A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >

Tovább

A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”

Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >

Tovább

A gyűlölet el van vetve

Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >

Tovább

A tét

Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >

Tovább

Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot

A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >

Tovább

Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral

Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >

Tovább

Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja

Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >

Tovább

„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”

A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >

Tovább