Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Kremlnek esélye sincs
A Neue Zürcher Zeitung biztonságpolitikai elemzője úgy látja, hogy a Kremlnek esélye sincs – ezúttal nem a háborúban, hanem abban a küzdelemben, amelyet a liberalizmus ellen vív, mert utóbbi – kellő határozottsággal – meg tudja állítani a Nyugat elhasználódását. A szabadság nem egyszerű dolog, de a legjobb ellenszer Európában a tekintélyuralmak megosztó kísérletei ellen. Moszkva egyenesen a nyugati társadalmak sokszínűsége és a nemzetközi szervezetek ellen indított támadást. Georg Häsler úgy látja, hogy a Németország ügyében a mai Kreml pont azt akarja, mint Sztálin: semlegesíteni a legnagyobb kontinentális hatalmat. Most éppen propagandával, mivel a gázra már nem építhet. Ezért kétségeket igyekszik kelteni a fegyverszállítások ügyében és minél inkább elhúzódik a háború, ez annál könnyebben megy neki. Putyinék a régi KGB-s módszereket veszik elő a Nyugat befolyásolására. Csak most ki tudják használni a korszerű kommunikációs lehetőségeket. Egyben olyan erőket támogatnak, amelyek képesek alternatívaként szolgálni a jelenlegi elittel szemben. De a rend fellazítására az is belefér, hogy Moszkva viszályt szítson. Az eredmény: káosz, a kiutat pedig az autokrácia kínálja. A kelet-európai demokráciák ezt nem engedhetik meg maguknak, és a Nyugatnak ajánlatos volna tanulnia tőlük. Ezen országok léte és szuverenitása folyamatosan veszélyben van. A Kreml, ahol lehet, mozgósítja az orosz kisebbségeket. Jól jön neki, hogy a piacgazdasági reformok hatalmas áldozatokat követeltek. A szabadság azonban nem luxuscikk a régióban, hanem a közös nevező. Az EU és a NATO pedig biztosíték hozzá. A semlegesítés megadást jelentene számukra Sztálin szellemével szemben. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Der Standard
Az újság hosszú elemzésben mutatja be, hogy az oroszok jó ideje kémkedéssel és szabotázzsal próbálják megbénítani az EBESZ-t, amelynek feladata az európai béke fenntartása. A próbálkozások a háború óta kifejezetten felerősödtek, gyakorlatilag lehetetlenné teszik az érdemi munkát. Így már az a kérdés, nem akarja-e Moszkva belülről szétverni a szervezetet?
Az orosz diplomaták sorra vétózzák meg a döntéseket, sőt már azt is, hogy szavazni lehessen az előterjesztésekről. Így jelenleg azt sem tudni, melyik tagállam lesz jövőre a soros elnök, mert Kreml nem ért egyet Észtország megbízatásával. Egyébiránt pedig nem fizeti a tagsági díjat, a hátralék már milliós nagyságrendű.
Más kormányok viszont attól félnek, hogy az orosz ügynökök behálózzák az EBESZ-t. Ukrajna már azt követeli, hogy átmenetileg zárják ki Oroszországot. Az már csak hab a tortán, hogy az oroszok nem hajlandó visszaadni a szervezet több mint 70 járművét, amelyet az invázió során foglaltak le. Arra hivatkozna, hogy azok bizonyítékként szolgálnak több nemzetközi megfigyelő ellen.
A hang egyre durvább, a bizalmatlanság fokozódik. Az amerikai nagykövet úgy foglalt állást, hogy az orosz képviselők biztonsági kockázatot jelentenek. Egy agresszív államnak dolgoznak, amely háborúzik és a nemzetközi rend minden alapszabályát megszegi. Moszkva ellenállása miatt nem folytathatja ukrajnai misszióját az EBESZ, ám kerülő megoldásként azt találták ki, hogy marad a több tucat megbízott, csak éppen 30 kormány önkéntes adományaiból fedezik a költségeiket.
Washington Post
Az iskolaév megnyitója alkalmából Putyin tanár úr órát tartott az orosz tanulóknak. Videón közvetített beszédében nosztalgiával beszélt a szovjet időszakról, amikor az oroszok még egyetlen nagy országban éltek és teljes mértékben legyőzhetetlenek voltak, hála a szellemüknek. Bár ez utóbbi kitétel szerinte érvényes mára is, mármint hogy az oroszokat nem lehet megverni.
Közölte, hogy fokozzák az erőfeszítéseket, mert egységes oktatási rendszert kívánnak bevezetni az új területeken is, amivel Ukrajnára utalt. Az új történelem tanterv igazolni kívánja az inváziót, vagyis hogy neonácik ellen indult. E célból a következő 2,5 évben csaknem 20 milliárd dollárnak megfelelő összeget költenek az elhódított körzetekben, hogy az ott élők érezzék: egy nagy ország részei és tapasztalják meg annak előnyeit.
Orosz nacionalisták ugyanakkor felháborodással értesültek arról, hogy Zaporizzsjában a családok 46 %-a ukránul akarja taníttatni a gyerekét és nem oroszul.
Egyébiránt az elnöki intelemhez a keretet a kötelező heti ideológiai képzés adta, amelynek feladata, hogy katonás hazafiságot plántáljon a nebulókba. Az oktatásnak része a katonai képzés, amelyhez a programot a védelmi tárca dolgozta ki.
Reuters
A nagyobbik lengyel kormánypárt elutasította, hogy elnöke az amerikai kézben lévő TVN 24- csatornán vitázzon az ellenzék vezérével a nem egészen másfél hónap múlva esedékes választás előtt. A közlemény azzal vádolta meg a televíziót, hogy az elfogult a PiS ellenfeleivel szemben. A társaság viszont úgy reagált, hogy a párt semmibe veszi a szavazópolgárokat. Egyben pedig korlátozni igyekszik a sajtó függetlenségét, illetve szabadságát, továbbá el akarja kerülni, hogy érdemi kérdésekre kelljen válaszolnia.
A kihívó Donald Tusk volt. A jelentés hozzáteszi, hogy Lengyelország nem büszkélkedhet a sajtójával: a Riporterek Határok Nélkül szerint ezen a téren az unión belül csak Magyarországon rosszabb a helyzet. Megfigyelők megjegyzik, hogy a pártok nem egyenlő feltételekkel küzdenek a kampányban, mert a Jog és Igazságosság az eltelt 8 év alatt saját szócsövet csinált a közmédiából.
A hatalom viszont azt állítja, hogy a vitát az olyan, idegen érdekeltségek torzítják el, mint a TVN 24 (tulajdonos a Warner Bros), továbbá amit csinálnak, az ellentétes az ország érdekeivel.
Euractiv
Várhelyi Olivér azt közölte, hogy a Bizottság jövő hónapban jelentős javaslatot terjeszt elő az EU bővítésére. A biztos szerint 2030-ra pontot lehet tenni az új felvételek végére, de ahhoz a jelöltállamoknak, valamint a szervezetnek is meg kell kétszerezniük az erőfeszítéseiket. Bár megjegyezte, hogy hiba volna szigorú menetrendhez ragaszkodni. A Tanács elnöke, Michel a hét elején felvetette, hogy az évezred végére mindennek készen kell állnia az új csatlakozási szakaszhoz.
A magyar diplomata szerint minden attól függ, megvan-e hozzá a politikai akarat, illetve, hogy a jelentkezők (a hat nyugat-balkáni ország, valamint Ukrajna, Grúzia és Moldova) mennyire teljesítik a feltételeket. De mindenképpen fel kell gyorsítaniuk a reformokat. Ugyanakkor az Uniónak is el kell végeznie a maga penzumát.
Az alap a „Növekedési Program” volna, amelyet von der Leyen májusban dobott be, és amelynek célja, hogy az EU fokozza a befektetéseket a Nyugat-Balkánon, illetve enyhítse Ukrajnában a háború gazdasági következményeit. Várhelyi úgy látja, hogy magasabb gazdasági szintről könnyebb lesz a belépés. De a feltételek országról országra változnak majd.
Ez a megoldás azért is előnyös volna, tette hozzá, mivel az emberek ily módon előbb élveznék a tagság bizonyos előnyeit, ideértve a biztonságot, és már menet közben a közösségi normák vonatkoznának rájuk.
New York Times
Paul Krugman visszatér ahhoz, hogy nagy bajban van a kínai gazdaság, így egyre elterjedtebb a vélemény, hogy reménytelen helyzetbe került az ország, ám ezzel nem ért egyet a Nobel-díjas közgazdász. Viszont felhívja a figyelmet, hogy Hszi elnöknek ugyan nem kis része van a gondok előidézésében, de a leépülés már jóval előtte megindult. Ettől azonban még tény, hogy a vezető nem tud orvosságot találni, ami utal a személyes korlátaira. Ám azt is tükrözi, hogy milyen mély ideológiai elfogultságok érvényesülnek a párton belül.
Mindenesetre az ország a 2000-es évek vége óta veszít a lendületéből, de az még nem okvetlenül vezet válsághoz, bár egyre fogy a munkaképes korú népesség. Igazából a gazdaság a túlzott takarékoskodástól szenved. Mert ha a cégek nem hajlandóak kölcsönt felvenni a befektetésekhez, akkor óhatatlanul beindul a recesszió.
Ráadásul az emberek sem költekeznek, mivel erősen lyukas a szociális háló és félnek, hogy a gyerekeikre sem támaszkodhatnak majd öregkorukban. Azon felül a félretett pénzek egy jelentős része teljesen rossz helyre ment. A politika viszont egyre jobban igyekszik elfedni ezt a tényt. A megoldás a fogyasztás fellendítése volna. Csakhogy a kínai vezetés nagyon ellenséges a magánszektorral szemben, mert a párt ellenőrző szerepének ártana, ha a lakosság többet tudna elkölteni.
Azon felül a hatalom nem úgy gondolja, hogy itt és most kell jól élni, inkább a jövőt tartja szem előtt. Végül pedig elutasítja az erős szociális ellátórendszert. A végeredmény az, hogy megbénul a politika. Kínát természetesen nem szabad leírni, de alighanem igen kemény évek jönnek számára.
Die Presse
Mivel a magyar kormány anyagi okok miatt egyelőre többé-kevésbé jegeli, hogy a Mononi-Dunából pótolják a Fertő-tó hiányzó vizét, felmerült, hogy folyó ausztriai szakaszáról építsenek csatornát a tóhoz. Magyarország emellett két újabb tanulmányban kívánja felmérni a hatást, Burgenland viszont gyors intézkedést szorgalmaz, habár most valamivel emelkedett a vízszint és nem olyan tragikus, mint korábban. 15 centivel van magasabban, mint tavaly.
Az elképzelés az, hogy a szlovák-osztrák határnál, Hainburgtól vezetnék át a vizet. Az osztrák munkacsoport vezetője azt mondja: a cél az, hogy ne száradjon ki a tó, ennél többet nem tudnak elérni. De az jó, hogy várhatóan ismét csapadékosabb évek jönnek.
Következő cikk: A Soros-alapítványok nem vonulnak ki Európából
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Magyar sorshúzás
Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >