Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Ukrajnának és az USA-nak is új stratégiát kell kidolgoznia
A Washington Post biztonságpolitikai szakírója úgy látja, hogy Ukrajnának és az USA-nak is új stratégiát kell kidolgoznia, mivel láthatólag elhúzódik a háború. David Ignatius abból indul ki, hogy hacsak nem omlik össze katasztrofálisan az orosz ellenállás, akkor az ukránok nem tudják felszabadítani az összes elfoglalt területet az idén. De lehet, hogy a küzdelem még jövőre vagy akár még utána is tart, hiszen Putyin szeretné kivárni, hogy Trump nyerjen a választáson. Ez azt jelenti, hogy új feladatok adódnak. Ezért most fel kell fegyverezni az ukrán hadsereget a jövő évi, illetve az utána következő időszak hadműveleteire, továbbá látni kell, hogy minél tovább tart a háború, annál nagyobb az eszkaláció kockázata. Az jó, hogy az USA már hajlandó átadni Abrams tankokat és F-16-osokat is.Washingtonnak fokoznia kell a Moszkvára nehezedő gazdasági nyomást, mert a szankciók nem fektették két vállra az orosz gazdaságot, habár erős veszteségeket okoztak neki. Az Egyesült Államoknak meg kell akadályoznia, hogy a hosszú háború meggyengítse és eltérítse eredeti céljától. Ukrajna és Amerika nehézségei csak most kezdődnek. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Yahoo/Fox News
A TASZSZ után az erősen jobboldali amerikai Fox News portáljának is nyilatkozott a magyar külügyminiszter és nem tett lakatot a szájára, amikor a mostani washingtoni kormányzatról beszélt. Szijjártó Péter szerint a kétoldalú viszony erősen megromlott, mivel Bidenék kioktatják a magyar vezetést, továbbá beleavatkoznak az ország belügyeibe.
Trump alatt viszont annál jobbak voltak a kapcsolatok, mert a volt elnök a kölcsönös tiszteletre épített és nem kívánt pálcát törni Magyarország felett, vagy nevelni azt. Ehhez képest a mostani vezetés szándékait jól jelzi, hogy felmondta a kettős adóztatást kizáró egyezményt. Továbbá korlátozta a vízummentes beutazás lehetőségét a magyarok számára. Biztonsági okokra hivatkozott, de emellett többször is bírálta az Orbán-kabinetet az emberi jogok miatt.
A miniszter ezt megtoldotta azzal, hogy Amerika jelenleg politikai és gazdasági nyomással szeretné kikényszeríteni a magyar irányvonal megváltoztatását. Ám ez elfogadhatatlan, és alighanem politikai tényezők vannak mögötte. Szijjártó úgy fogalmazott: érthető, hogy az USA-nak nem tetszik, hogy a konzervatív, jobboldali, hazafias, kereszténydemokrata magyar kabinet már ennyi ideje hatalmon van. Emellett még sikeres is. Ez alighanem sok liberális gyomrát megfekszi a világban.
Az ellentétek különleges forrásaként említette Ukrajnát, megismételve, hogy Magyarország nem szeretné, ha még több kárpátaljai magyar vesztené életét a háborúban. Vagy egyáltalán: ha újabb áldozatok lennének. Az volna a jó, ha az Egyesült Államok békét hozna a szomszédba és nem fegyvereket. Ám ez inkább akkor valószínű, ha jövőre Trump megveri Bident – jegyezte meg.
Die Welt
A jobboldali populizmus veszélyeire figyelmeztet az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke. Katarina Barley szerint Európában már egyáltalán nem lehet magától értetődőnek venni a jogállamiságot: Magyarország pl. már nem demokrácia. Hasonló úton jár Lengyelország is, de az olaszoknál is megnyirbálták a demokratikus jogokat.
Ami pedig a következményeket illeti: ha a jobboldali populisták valamelyik tagországban nyernek, az azt jelenti, hogy újabb helyhez jutnak az Európai Tanácsban. Így volt ez a svédekkel, a finnekkel és az olaszokkal is. Ők azután a maguk biztosát küldik a Bizottságba, ennélfogva a testület jobbra billenhet.
Éppen ezért ha jövőre nem sikerül megfelelő eredményt elérni az EP-választáson, akkor az összes vezető testületben a jobboldali, illetve jobbos-populista oldal diktálhat. Onnantól kezdve pedig nincs senki, akik útját állhatná törekvéseiknek. Vagyis döntő lesz a földrész jövője szempontjából, miként voksolnak a polgárok. Haladó többséget kell elérni, erős szociáldemokráciával.
FT
A küszöbön álló szlovák és lengyel választás megmutatja, mekkora Ukrajna támogatottsága, egyben képet ad az illiberalizmus vonzerejéről is. Így látja Tony Barber, a lap elemzője, aki szerint mindkét politikai erőpróba akkor esedékes, amikor kényes helyzetben van az EU. Egyrészt ugyanis látszik, hogy repedezik az egységfront Kijev mögött, és nagy az aggodalom, hogy mi lesz, ha a republikánusok nyernek jövőre Amerikában.
Másrészt az Unió nagyszabású reformokra készül, hogy megnyissa az utat az új felvételekhez. Ám ha Pozsonyban, illetve Varsóban a populista, netán konzervatív nacionalisták kerekednek felül, leállhatnak a változások, ezzel együtt pedig megfeneklik a bővítés.
Az illiberalizmus azóta tüske Brüsszel szemében, hogy Orbán Viktor 13 éve újra hatalomra került. Bár azért az irányzatot érik kudarcok is, lásd Csehországot és Szlovéniát. A szlovákoknál a kulcskérdés, hogy tud-e újrázni Fico, és hogy az orbáni útra viszi-e az országot.
Mindenesetre nem akarja olyan mértékben átalakítani Európát, mint a magyar vezető és a világpolitikát sem igyekszik a maga képére formálni – mutat rá a Carnegie Europe egyik elemzése. Így valószínűleg nem szakítana a nyugati politikával Ukrajna ügyében. De mindenképpen összetűzésbe kerülne a Bizottsággal, ha ugyanazt csinálná a bíróságokkal, a sajtóval és a civil társadalommal, mint a Fidesz.
A lengyeleknél talán a rendszerváltás óta nem volt ilyen piszkos kampány. Az ellenzék próbálja kiaknázni a vízumbotrányt, a kormánypárt viszont azzal igyekszik növelni saját támogatottságát, hogy a választással egyidőben népszavazást tart, alapvetően az EU menedékpolitikájának tervezett reformjáról. Ha győz, újabb ütközések várhatóak az Unióval, mivel a nacionalista Jog és Igazságosságot nemigen csatlakozik be a nyugati fő áramlatba pl. a jogállam kapcsán.
Guardian
A lengyel kormánypárt elfordul ukrán szövetségesétől, hogy megpróbáljon ily módon szavazatokat gyűjteni a jövő hónap közepén tartandó választásra. Szeretne ugyanis nagyobb sebességre kapcsolni, habár a lakosság körében erős az oroszellenes hangulat. Inkább ez van a Kijevvel kialakult vita mögött, semmint valós kérdések.
Az előrejelzések igen-igen kemény küzdelmet ígérnek, így a PiS ott igyekszik támogatást szerezni, ahol csak tud. Wojciech Przybilski, a Visegrad Insight folyóirat főszerkesztője azt mondja, hogy egészen világosak a választási megfontolások az egész kétoldalú diplomáciai paláver mögött. A Jog és Igazságosság próbál erőt mutatni saját táborán belül, ideértve a keleti agrártermelőket, akiket a leginkább érinti az ukrán gabonaimport.
De óvatosan kell egyensúlyoznia, mert a lakosság java része továbbra is erősen Oroszország-ellenes, továbbá úgy véli, hogy Ukrajna a lengyel biztonságért is harcol. A retorika azonban már olyan szintre emelkedett, hogy az biztosan kihat a két ország viszonyára a továbbiakban is. Így akkor is, ha Kaczynskiék csak minimális különbséggel győznek, mert lehet, hogy ez esetben kampány üzemmódban maradnak. Arról nem beszélve, hogy a csörtébe beleavatkozott Duda elnök is.
Die Zeit
A lap varsói tudósítója arra figyelmeztet, hogy a gabonavita csupán a kezdet: ízelítőt ad abból, milyen viszályok várhatóak a jövőben. Olivia Kortas azt mindenesetre jó hírnek nevezi, hogy kiderült: a lengyelek a jövőben is kiállnak Ukrajna mellett, stratégiai érdekeik nem változnak. Azaz Kijevnek kell győznie, hogy ezáltal Oroszország meggyengüljön. Akkor ugyanis nem jut a lengyel határok közelébe. Az viszont nem pozitív, hogy immár látszik, mi fenyeget, ha megnyílik az út az ukránok számára az EU-ba.
Ami a választásokat illeti, a PiS jelenleg 32 %-on áll, az egyetlen lehetséges partnere, a szélsőjobbos Konfederacja pedig 9-en. A velük szemben álló Polgári Koalíció ma 27 %-ot kapna, a két lehetséges szövetségese ugyanakkor 10-10 %-ot. Mindkét tábor vidékről igyekszik plusz szavazatokat szerezni. Ukrajnával azért támadt viszály, mert a lengyel kormány jelenleg fontosabbnak tartja a saját politikai érdekeit, mint azt, ami az országnak stratégiailag fontos.
Ugyanakkor látnivaló, hogy meg kell reformálni az uniós agrárpolitikát, mert ha Ukrajna bekerül, a legnagyobb támogatás azonnal neki járna. A nettó befizetők pedig kénytelenek volnának még többet beadni a közösbe.
FAZ
Kutyaszorítóba került a bevándorlás-ellenes lengyel kormány, mivel az ellenzék azzal vádolta meg, hogy képmutató és válogatás nélkül engedett be munkaerőt főleg Ázsiából. A botrányt még a kora nyáron Tusk, az ellenzék vezére robbantotta ki és valóságos lavinát indított el a bejelentéssel. Ő 250 ezer embert emleget, mármint hogy két év alatt ennyien kaptak munkavállalási engedélyt, elsősorban kelet-európai, illetve ázsiai lengyel konzulátusokon.
A hálózatnak részesei voltak közvetítő cégek és az olajozott működésben nagy szerepe volt a kenőpénzeknek. A hatalom fölöttébb idegesen reagált, bár az ügy valóságos méretei továbbra sem ismeretesek.
Egy varsói migráció kutató azonban, aki nem túlzottan híve a PiS-nek, ugyanakkor arra int, hogy mindenki őrizze meg a nyugalmát, mert nem szabad összekeverni a korrupciót azzal, amikor a sürgősen szükséges munkaerőnek gyorsított eljárással állítanak ki vízumot.
Egyébiránt az országot idáig az jellemezte, hogy milliók költöztek nyugatra a jobb élet reményében, de ezt lassan ellensúlyozza a mind több a bevándorló. Gazdasági okokból a kapu már évekkel ezelőtt megnyílt a törökök, vietnamiak, fülöp-szigetiek és közép-ázsiaiak előtt. A legnagyobb kisebbséget azonban az ukránok és a belaruszok alkotják.
Ugyanakkor jellemző, hogy a köztévé nem a vízumüggyel, hanem a lampedusai menekülthelyzettel foglalkozik szakmányban. A migráció ezzel együtt valószínűleg befolyásolja a választás kimenetelét.
Politico
Ukrán források nehezményezik, hogy nem olyan kiképzést kaptak nyugaton, mint amilyenre szükségük lenne az ellentámadás sikeréhez. Azaz a NATO-tagok a saját kézikönyvükhöz igazodtak és azt nem hangolták rá a háborús viszonyokra. Tehát szakadék van az elmélet és gyakorlat között, ami emberéletekbe kerül.
Megszólalt egy amerikai önkéntes is, aki 10 évig volt a Nemzeti Gárda tagja, és járt Afganisztánban, valamint Irakban is. Ő – századparancsnokként - úgy látja, hogy sokkal jobb lett volna, ha az új dandárokat ukrán tisztek készítik fel, mert ők okultak abból, milyen keserű tapasztalatokat szereztek a csatamezőn. Így a többiek nem ismételnék meg az ő hibáikat.
Az ukránok hiányolják, hogy nem tanították meg nekik, mit csináljanak a drónok ellen, igaz, ilyen ügyekben egyelőre a NATO sem jártas. Amellett a nyugati harcmódhoz hiányoznak olyan tényezők, mint a jelentős légierő, a tüzérségi támogatás is hagy kívánnivalót maga után és ugyancsak nehézkes a hatalmas aknamezők mentesítése.
Ezért járt az elején akkora veszteségekkel az ellenoffenzíva. Az amerikai Haditengerészeti Elemzések Központjának egyik elemzője azonban így is bízik az ukrán áttörésben. Kijev ugyanakkor kifogásolja, hogy a nyugati partnerek továbbra sem küldik a kért fegyverzetet. Meg azon is füstölögnek, hogy másutt milyen pesszimizmus kíséri a mostani hadműveletet.
Washington Post/Bloomberg
A lap biztonságpolitikai szakírója úgy látja, hogy Ukrajnának és az USA-nak is új stratégiát kell kidolgoznia, mivel láthatólag elhúzódik a háború. David Ignatius abból indul ki, hogy hacsak nem omlik össze katasztrofálisan az orosz ellenállás, akkor az ukránok nem tudják felszabadítani az összes elfoglalt területet az idén.
De lehet, hogy a küzdelem még jövőre vagy akár még utána is tart, hiszen Putyin szeretné kivárni, hogy Trump nyerjen a választáson. Ez azt jelenti, hogy új feladatok adódnak. Ezért most
1. fel kell fegyverezni az ukrán hadsereget a jövő évi, illetve az utána következő időszak hadműveleteire
2. látni kell, hogy minél tovább tart a háború, annál nagyobb az eszkaláció kockázata. Az jó, hogy az USA már hajlandó átadni Abrams tankokat és F-16-osokat is
3. Washingtonnak fokoznia kell a Moszkvára nehezedő gazdasági nyomást, mert a szankciók nem fektették két vállra az orosz gazdaságot, habár erős veszteségeket okoztak neki
4. az Egyesült Államoknak meg kell akadályoznia, hogy a hosszú háború meggyengítse és eltérítse eredeti céljától.
Ukrajna és Amerika nehézségei csak most kezdődnek.
Következő cikk: A „pásztori döbbenet” kritikátlan terjesztése
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >