Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

A vajdasági nemzeti kisebbségek számára „Presevo-völgy is intő jel lehet azzal kapcsolatban, hogy – törvénnyel vagy anélkül – a cirill írásmódot a szerbek ráerőltetik más népekre és nemzetekre, függetlenül attól, hogy a törvény betűje mit mond”. Pásztor István – a hivatali és a pártvezetői kötelezettségével ellentétben – ezt a törvénytelen gyakorlatot támogatja, segíti.  A tárgyi bizonyítékok és a fotódokumentáció ellenére próbál nem tudomást venni a valóságról. Nem a törvények és a nemzetközi egyezmények betartását követeli Szerbiától, hanem folyamatosan az általa „kedves Ácónak” (Aleksandar Vučić) titulált nacionalista barátja önkényuralmi rendszerét és nemzeti kisebbségellenes politikáját fényezi. „Megdöbben”, amikor szembesítik a valósággal. Olcsó színjáték! Bozóki Antal:

Az egynyelvű, cirill betűs helység-, vagy településnév és az útjelző táblák problémájának híre a határon túlra is eljutott.

Magyarországon először Balogh Gergő, a Szegeder újságírója foglalkozott a témával a Sorra tűnnek el a Vajdaságban a latin betűs táblák, a szerb kormány szerint balesetveszélyes a többnyelvűség című 2023. szeptember 13-ai írásában, amit aztán a Telex is közölt.

– Szerbiában a jogszabályok szerint cirill és latin betűvel is ki kell írni a települések nevét szerbül, illetve a térségben élő kisebbség nyelvén is, így a Vajdaságban magyarul. Az utóbbi hetekben azonban a magyarlakta területeken jó pár helyen kicserélték a táblákat, és azokon már csak cirill betű látható. Ez a vajdasági magyar szervezetek szerint a kisebbségek elleni támadásként is értelmezhető – írta Balogh.

Pásztor István, a Vajdasági „Magyar” Szövetség stb. elnöke azt mondta szeptember 13-án az InfoRádióban, hogy „megdöbbent, amikor tudomást szerzett a Telex által közölt írásról, amit nagy hanyagságból elkövetett mellébeszélésnek tart”.

– Nem tűnnek el magyar helységnévtáblák. A magyar helységnévtáblák kiírásra kerülnek – cáfolta Pásztor az ezzel kapcsolatban megjelent sajtóhírt, arra a fogalmi különbségtételre játszva rá, hogy más a település nevét jelző tábla és más az útjelző tábla. Az útjelző táblákról ugyanis már korábban is azt a magyarázatot adta a hatóság, hogy azért nem írják ki magyarul is a települések neveit, mert a soknyelvű felirat balesetveszélyes. Vajdaságban tehát ez már nem új hír. Az elnök ezt az infót nem hozta föl, mert nyilván nem illik bele a magyar-szerb csúcsbarátság történelmi sikereiről általuk faragott (hamis) mítoszba. Megerősítette viszont, hogy „időnként megrongálják a helységnévtáblákat – mind a szerb, mind a magyar feliratúakat. Az okozott károkat azonban rendre rövid időn belül orvosolják, kijavítják”. Jellemző a lakájpolitikus reflexe, hogy nem a kisebbségi jogsértésre érzékeny, hanem a hatalmi látszatpolitika fenntartására.

Azzal kapcsolatban, hogy szeptember 3-án a Szabadka magyar feliratot is megrongálták egy körforgalomban, a cirill betűs felirat viszont érintetlen maradt, Pásztor azt nyilatkozta, hogy „ez nem helységnévtábla volt, hanem egy olyan villogó reklámtábla, amely a város nevét jelzi az arra közlekedőknek”. Megjegyezte, hogy „ennek semmi köze sincs a nyelvhasználati jogokhoz és a helységnevek kiírásával kapcsolatos jogokhoz”(??). – Ez pusztán egy egyszerű bűncselekmény volt, aminek a felgöngyölítése folyamatban van. Reményeim szerint hamarosan kézre kerülnek a tettesek, és világos helyzet fog kialakulni ezzel kapcsolatban – közölte.

A pártelnök nyilatkozatát minden kommentár és megjegyzés nélkül átvette a hírstart, a Hír-P, a hírei.hu, a hirnavigátor.hu és a Vajdaság Ma újvidéki portál, de lehetséges, hogy más média is. Hozzájárulva ezzel is a „pásztori döbbenet” alaptalan terjesztéséhez.

Pásztor állítását, miszerint a Szabadka felirat „nem helységnévtábla volt”, hanem „villogó reklámtábla”, cáfolja még a pártja által irányított Magyar Szó napilap szeptember 16-ai is írása is, miszerint „a palicsi úton helyreállították a megrongált magyar helységnév feliratot”. A táblarongálóknak pedig híre-hamva sincsen!

A pártvezér véleményével szemben pedig – miszerint „a helységnévtáblák esetében pontosan és részletesen kidolgozott szabályozás van érvényben, nincs rendszerszintű magyarellenesség a Vajdaságban” – viszont számos jel arra utal, hogy (suba alatt) a Délvidéken/Vajdaságban nagyon is folyamatban van az Aleksandar Vulin,  a Biztonsági-tájékoztatási Ügynökség [Bezbednosno-informativna agencija – BIA] igazgatója nevéhez kötött „szerb világ” építése. Ennek része a nemzeti kisebbségi helységnevek lefestése és/vagy a táblák megrongálása és a helységet/települést jelző cirill betűs helységnévtáblák – Pásztor szerint „villogó reklámtáblák” – kihelyezése is tartomány szerte magyar felirat provokatív „elfelejtése”. A legújabb példa erre a bánsági Antalfalva magyar nevének minapi lefestése.

A szerb nyelvű és cirill betűs „üdvözlőtáblákat” – Szabadkától Újvidékig és tovább – az idén kezdték kihelyezni. Zombor járás területén például „eddig legalább kilenc településen állítottak fel új településnév feliratokat, zömében szerb nemzeti színekben, néhol csupa cirillel, néhol latin betűkkel, de a kisebbségek nyelvén sosem”.

Szabadkán is előbb a szerb nyelvű és cirill betűs táblát helyzetek ki, majd – a közvélemény és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) követelésére – elkészült a magyar tábla is, amit aztán (máig ismeretlen tettesek) szétvertek.

A Szabad Magyar Szó (SZMSZ) szeptember 20-ai írása szerint „az elmúlt hónapokban többek között Magyarkanizsa és Zenta községben is kizárólag cirill helységnévtáblákat helyeztek ki a települések közötti utakon”. Miért kell ezt Pásztornak letagadnia? A hivatali személygépkocsi elsötétített ablaki mögül nem látni, hogy mi történik?

Mivel a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) „hivatalosan soha sem reagált a táblák kihelyezése kapcsán”, a SZMSZ újságírója megkérdezte Fremond Árpádot, az MNT elnökét, hogy „a nyelvhasználati bizottság foglalkozott-e a cirill helységnévtáblák kérdésével, és amennyiben igen, milyen lépéseket tettek”.

– Foglalkoztunk a cirill helységnévtáblák kihelyezésének a kérdésével. Folyamatosan párbeszédet folytatunk a közvállalattal (amelyik a kihelyezésért felelős – a szerk. megj.) és vannak dokumentumaink, amelyeket elküldtünk és felhívtuk mindenki figyelmét arra, hogy tartsák a törvényt tiszteletben és ahol csak lehet, ne legyen ebből probléma. Azt látom, hogy egyébként folyamatosak a cserék – nyilatkozta Fremond.

Az MNT elnöke ezek szerint – Pásztorral ellentétben – (Topolya községet említve) elismerte a „cirill helységnévtáblák kihelyezését”, de zavaros az a mondata, amely a cserékre utal. Ugyanis a régi, sokszor többnyelvű táblákat cserélik le egynyelvűre, épp erre reagáltak a vajdasági lakosok a közösségi hálókon, úgyhogy a kijelentése enyhén szólva zavaros. Fremond királyi többes számban és a tisztségéhez méltatlan módon még hozzáadta: „Felhívtuk mindenki figyelmét arra, hogy tartsák a törvényt tiszteletben és ahol csak lehet, ne legyen ebből probléma”(??).

Varga Szilveszter, az Újvidéki Rádió egykori munkatársa, most a BALK Magazin főszerkesztője, szeptember 14-én Mi ez itt, Oroszország? A szerbek Presevo-völgyben kipróbált módszerei a Vajdaságban címmel írt alapos és tanulságos cikket a témában.

– A lopakodó nacionalizmus látható formát ölt a Vajdaságban is, miután ezt a módszert a szerbek már korábban kipróbálták a Presevo-völgyben (cirill betűkkel Прешево, albánul Presheva). (A város albán nevét azonban nem írták ki! – B.A.)

A BALK ottani, albán forrásai szerint a mostani vajdasági események kísértetiesen hasonlítanak arra, ami a névtáblák ügyében az utóbbi években, évtizedekben a déli, albánok lakta területeken zajlott le. A vajdasági eseményeknek lökést adhatott, hogy a közlekedési és szállítási minisztérium élére a táblaírás megszállottja került, aki a szerb elnök régi ismerőse, és politikájának odaadó híve. Az Albán Nemzeti Tanács (KKSH) határozottan reagált arra, hogy nem használják az albán nyelvet a térségben kitett közlekedési táblákon, ma már tudjuk, hogy eredménytelenül – írja Varga.

A BALK forrása szerint „a Presevo-völgyben a szerbek először csak cirill betűkkel írták ki a települések nevét, majd később latin betűkkel is aláírták ugyanazt a nevet, függetlenül attól, hogy albánul másképp hívják az adott falut vagy várost”.

A magazin albán forrása azt is elmondta, hogy „a névtáblák miatt ezer alkalommal is tiltakoztak, de semmilyen eredményt nem értek el, ami nem túl reményteli a vajdasági magyarok szempontjából, viszont a cirill írásmód tekintetében ekvivalens azzal a videóval, amelyet a szabadkai képviselőtanács tagjaival végignézettek az elnöki díszpolgárság »ünnepén«”.

Az utak karbantartása a Putevi Srbije (Szerbia útjai) nevű közvállalat feladata, amelynek vezetője az elnyűhetetlen Zoran Drobnjak, aki mindig a második sorból mosolyog, amikor a szerb elnök átad valamilyen utat vagy néhány kilométeres útszakaszt, így a táblák kihelyezését is ez a cég végzi felsőbb utasításra – írja Varga.

A BALK főszerkesztője nem volt rest, előkereste az építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium szabályzatát is a közlekedési jelzésekről, amelynek 11. szakaszában ez áll:

„A helység- és a földrajzi neveket az I. rendű állami utakon a közlekedési jeleket cirill és latin írásmóddal kell kiírni, oly módon, hogy a feliratot először cirill, majd latin írásmóddal kell kiírni ugyanazon a jelen.

A szakasz 1. bekezdéstől eltérően, az út mellé helyezett közlekedési jeleken a cirill és a latin írásmódú feliratot kivételesen két közlekedési jelen is ki lehet írni, oly módon, hogy először a cirill feliratú táblával találkozunk.

A helység- és egyéb földrajzi neveket a közlekedési táblákon a II. rendű állami utakon, a községi utakon és az utcák neveit cirill írásmóddal kell kiírni.

A turista (látványosságok estében a – B.A.) jelzéseken a feliratokat a cirill írásmóddal kell kiírni. A cirill írásmód alatt engedélyezett az angol nyelvű felirat.

Azokon a helyeken, ahol engedélyezett [dozvoljava] (!? – B. A.) a nemzeti kisebbség írásának vagy nyelvének az alkalmazása, ezt az 1., a 3. és a 4. bekezdésben megfogalmazott felirat alá kell írni.

A közlekedési jelen engedélyezett [dozvoljeno] a más országban lévő rendeltetési hely angol nyelvű kiírása és az ország nemzeti jelének feltüntetése.”

A közlekedési minisztériumot a Szerb Haladó Párthoz tartozó (SNS) ellentmondásos Goran Vesić vezeti, aki Aleksandar Vučić szerb elnök „bizalmasának számít”. Vučić „egyik prioritásának számított a cirill ábécé támogatása, amit véglegesen a szerb nyelv és a cirill írásmód használatáról szóló 89/2021-es törvény öntött formába”. A szándék továbbra a cirill ábécé használatának népszerűsítése, merthogy „minden más írásmód balesetveszélyes” – állítja Goran Vesić minisztériuma.

– Ez a törekvés a Vajdaságban főleg azután erősödött fel, miután a közlekedési tárcát átvevő Goran Vesić már nem belgrádi alpolgármesterként, hanem miniszterként szolgálja a népet és az elnököt – következtet Varga.

A helységnevek és egyéb földrajzi nevek, a közlekedési jelek és utcanevek stb. kiírásával kapcsolatosan elsődleges jogszabály (lex specialis) a hivatalos nyelv- és íráshasználatról törvény.

A törvény legfontosabb rendelkezését a 11. szakasz 2. bekezdése tartalmazza, miszerint „a helyi önkormányzat köteles alapszabályával hivatalos használatba bevezetni a nemzeti kisebbség nyelvét és írásmódját, ha a területén az adott nemzeti kisebbségnek a teljes lakosságban való részaránya a legutóbbi népszámlálási adatok szerint eléri a 15%-ot.”

Ebből az következik, hogy az adott önkormányzat területén a feliratokat az ott élő nemzeti kisebbség(ek) nyelvén és írásmódjával is ki kell írni!

 

Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről

Strasbourg, 1995. II. 1.

11. cikk

3. Olyan körzetekben, amelyek hagyományosan nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által jelentős számban lakottak, a Felek törekedni fognak arra, hogy jogrendszerük keretében, beleértve, ahol helyénvaló, a más Államokkal való megállapodásokat, és figyelembe véve sajátos körülményeiket, a hagyományos helységneveket, utcaneveket és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelöléseket a kisebbség nyelvén is kiírják, ha megfelelő igény van ilyen jelzésekre.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900034.tv

 

Goran Vesić építésügyi stb. minisztériumának az idézett szabályzatának ezzel a törvénnyel és az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek vádelmére vonatkozó keretegyezményével összhangban kellene, hogy legyen, amelyhez 2001-ben Szerbiai i csatlakozott, de ez nem mondható minden vonatkozásban. Például az utcanevek kiírása tekintetében.

A törvény 5. szakasza szerint ugyanis „a nemzetközi és főutakon lévő közlekedési jeleket és útirányjelzőket, helységneveket és egyéb földrajzi neveket cirill betűs és latin betűs írásmóddal kell kiírni. Az egyéb utakon lévő közlekedési jeleket és útirányjelzőket, utcák és terek neveit, valamint egyéb közfeliratokat a cirill betűs mellett latin betűs írásmóddal is ki lehet írni.” Tehát nem csak cirill betűkkel, ahogy a szabályzatban áll! Ilyen esetben a törvényt kell alkalmazni!

A törvény 7. szakaszában azt írja, hogy „A hivatalos használatban lévő nemzeti kisebbségi nyelveken és írással (a továbbiakban: nemzeti kisebbségi nyelv) készült szöveget a szerb nyelvű szöveg után, az alatt vagy attól jobbra ugyanolyan formájú és nagyságú betűkkel kell feltüntetni. Ha több nemzeti kisebbségi nyelv van hivatalos használatban, az ezen nyelvű szövegeket a szerb nyelvű szöveg után betűrendi sorrendben kell feltüntetni.”

A szabályzat 11. szakaszának 5. bekezdése, amelyik olyan helyeket említ, ahol „engedélyezett a nemzeti kisebbség írásának vagy nyelvének az alkalmazása”, nincs összhangban a törvénnyel, mivel nem a kisebbségi nyelv- és íráshasználat  „engedélyezett” [dozvoljava], hanem „kötelező” [obavezno]  használatáról van szó.

A forgalmi jelről készült fotón is jól látszik, mint ahogy számtalan más dokumentált esetben is, hogy a szerb hatóságok nem tartják be a hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvény rendelkezéseit. Hogy fokozatosan és folyamatosan cserélik le az eddig két vagy többnyelvű táblák, útjelzésék feliratait kizárólag szerb nyelvű és cirill betűsekre. A helyzetkép ugyanis az, hogy fokozatosan és folyamatosan cserélik le az eddig két vagy többnyelvű táblákat és útjelzéseket kizárólag szerb nyelvűre és cirill betűsre.

A vajdasági nemzeti kisebbségek számára „Presevo-völgy is intő jel lehet azzal kapcsolatban, hogy – törvénnyel vagy anélkül – a cirill írásmódot a szerbek ráerőltetik más népekre és nemzetekre, függetlenül attól, hogy a törvény betűje mit mond”.

Pásztor István – a hivatali és a pártvezetői kötelezettségével ellentétben – ezt a törvénytelen gyakorlatot támogatja, segíti.

A tárgyi bizonyítékok és a fotódokumentáció ellenére próbál nem tudomást venni a valóságról. Nem a törvények és a nemzetközi egyezmények betartását követeli Szerbiától, hanem folyamatosan az általa „kedves Ácónak” (Aleksandar Vučić) titulált nacionalista barátja önkényuralmi rendszerét és nemzeti kisebbségellenes politikáját fényezi. „Megdöbben”, amikor szembesítik a valósággal. Olcsó színjáték!

 

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

1990-2009 © Napló. | Impresszum | Tartalomjegyzék | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Kapcsolat |