Ma Olga, Liliána, Natália névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Menedék-ügyben 2015 óta a válság jelenti a normális állapotot
Miközben sem a jobb-, sem a baloldal nem képes életképes javaslatokkal előrukkolni, így az EU képtelen lesz felfogni a következő évtizedek migrációs hullámát. Az áradat kiváltó oka az, hogy Fekete-Afrikában minden 100 lakos közül 70 fiatalabb 30 évesnél. Viszont a kontinensen szorul vissza a demokrácia, így nemigen vannak meg a feltételek a gazdasági és szociális felemelkedéshez. Ennélfogva hová menjen az elégedetlen ifjúság, ha nem az öreg kontinensre? A szélsőjobboldal által szorgalmazott Európa-erőd azonban nem vesz tudomást arról a tényről, hogy a Földközi-tengert nem lehet hermetikusan lezárni. Középtől balra ugyanakkor az a jelszó, hogy több pénzt kell adni az érintett országoknak a fejlesztésre, mert ily módon megszűnnek a népvándorlás kiváltó okai. Hosszú távon tényleg ez a kiút, ám rövidebb távlatban azoknak a középrétegeknek adja meg az anyagi eszközöket a migrációhoz, amelyek nem akarnak maradni. Azaz az látszik, hogy elképzelhető: nincs megoldás. Legfeljebb a vadhajtásokat lehet lenyesegetni. Viszont nem biztos, hogy biankó csekket kell adni az olyan rasszista autokratáknak, mint a tunéziai elnök. Ugyanakkor nagyon rá kell kérdezni, hogy a támogatást nem kellene-e olyan feltételekhez kötni, mint a szabad választások, független bíróságok a korrupció, valamint a hatósági önkény elleni harc? Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Kurier
A volt szlovák miniszterelnök asszony úgy látja, hogy bizonyos területeken Fico Orbánt koppintja, és alighanem ezt csinálja majd a koalíció is, ha a politikus alakíthat kormányt a holnapi választás után. Radicová szerint az utóbbi három év igazi káoszt hozott a politikában, ezt akarja a 2018-as kettős gyilkosságba belebukott miniszterelnök a maga javára kiaknázni.
De helyzete nem lesz könnyű a hatalom birtokában, mert előreláthatólag egyre több kérdésben megy szembe Brüsszellel, ám rá van utalva az EU támogatására, hiszen hatalmas a költségvetési hiány. Arról nem beszélve, hogy valamiből be kell váltania a választási ígéreteit is.
Az nyer azonban, aki képes koalíciót alakítani és itt Ficonak vannak jobb lapjai. Ám az előrejelzések megbízhatatlanok, mert egyharmad még nem döntötte el, kire szavaz, 40 % ugyanakkor egyáltalán nem kíván az urnákhoz járulni. A jobboldal azért jön fel, mert az életszínvonal nem javult az utóbbi években. A járvány csak tetézte a bajt, így fontos hívó szó a stabilitás és nagyobb szociális biztonság.
A háború ügyében teljesen megosztott a társadalom, a (szélső)jobb a félelemre épít. Ugyanerre szolgál számára a migráció is. Magyarország kinyitotta a határokat, illetve az embercsempészek számára a börtönöket, így Szlovákiában egyszer csak soha nem látott számban megjelentek a menekültek.
Die Welt
Magyarország a 3. legnagyobb kedvezményezett az EU-ban, a támogatások nagyságát tekintve csupán a lengyelek és a románok előzik meg. Varsó 12 milliárd euróval többet kapott a közös költségvetésből, mint amennyit oda befizetett. A magyarok esetében ez az összeg 4,4 milliárd.
Ezt a Német Gazdasági Intézet számolta ki, mivel a Bizottság egy ideje nem hoz nyilvánosságra idevágó adatokat. A friss kimutatásból az tűnik, hogy ha egy főre vetítjük vagy ha a GDP viszonyítjuk a brüsszeli apanázst, akkor Észtország és Lettország kerül az élre.
Messze a legnagyobb befizető továbbra is Németország. Tavaly csaknem 20 milliárd euróval vette ki részét a költségek fedezéséből. Utána a franciák következtek 10 milliárddal, majd az olaszok nem egészen 4 milliárddal.
Az új számítást készítő tudományos intézet munkatársa arra hívja fel a figyelmet, hogy az új felvételek komoly következményekkel járnak, hiszen a leendő tagok fejlettségi szintje jóval alacsonyabb, mint a többieké. Ezért valószínűleg ugyanolyan vita kezdődik majd a finanszírozhatóságról, mint a 2004-es nyitás környékén.
Különösen a felzárkóztatási alapokból menne el sok Ukrajna és a többiek megsegítésére. Ezekből a forrásokból jelenleg Magyarország és Szlovákia részesedik a legnagyobb arányban.
Project Syndicate
Slawomir Sierakowski szerint a vízumbotrány nyomán most az a nagy kérdés: meghallja-e a PiS szavazóbázisa a jövő hónap közepén rendezendő választás előtt, hogy migráns-ügyben a párt vizet prédikált és bort ivott? Nagyjából az múlik rajta, hogy az ország rátér-e az orbáni útra. A jelszó: Budapest Varsóban.
A Krytika Polityczna Mozgalom alapítója, a Német Külkapcsolati Tanács kutatója emlékeztet arra, hogy magyar mintára már a lengyel sajtó zöme is a hatalom kezében van. Akárcsak az Alkotmánybíróság, a Legfelső Bíróság, valamint az összes állami vállalat. Most a többi bíróság, az egyetemi és kulturális, valamint a civil szféra következne.
A Jog és Igazságosság választási esélyei jók, erről gondoskodott a bekebelezett köztévé. Ráadásul – és itt megint előbukkan a magyar szál – ezt a választást is referendummal kötik össze. A kérdéseket úgy állították össze, hogy az emberek megijedjenek és a kormánypártra voksoljanak.
Az eszköz a migráció réme, csak éppen lengyel konzulátusokon az elmúlt években tízezrével állították ki a munkavállalási engedélyeket – jórészt muzulmán országokban. A dolog ipari méretekben, titokban ment, kenőpénz fejében. A PiS abban bízik, hogy nem lesz baj belőle, mert a hívei úgysem tudják meg az állami sajtóból. Épp ezért a Szenátus elnöke a minap élt jogával és a nemzethez fordult a köztelevízión keresztül.
A helyzet az, hogy Lengyelország tucatjával toloncolja ki a migránsokat, másfelől százezrek belépését engedélyezi, törvénytelen módon. Ennél képtelenebb és gyilkosabb képmutatás nem létezik. Október közepén a lengyelek eldöntik, mit akarnak: szólásszabadságot, vagy maffiaállami módszereket.
Politico
Az ukrán miniszterelnök azt közölte a portállal, hogy országa nem fogad el másodosztályú uniós tagságot. Szmihal arra reagált, hogy Franciaország és Németország éppen azon töri a fejét: többsebességes Európát kellene valahogy életre segíteni. Ám a politikus szerint Kijev minden feltételnek eleget tett, így megkezdődhetne a tárgyalások a teljes jogú csatlakozásról. A maga részéről arra készül, hogy két éven belül meglesz a felvétel.
Azzal érvelt, hogy Ukrajna különleges, mert páratlanul nagy árat fizetett azért, hogy bekerülhessen a szervezetbe. Teljesítette a Bizottság összes kikötését, ideértve, hogy elismerje a nemzeti kisebbségek jogait. A kormány a héten olyan határozatot fogadott el, amelyet széles körben békejobbnak tekintenek, hogy Magyarország feladja ellenállását a kárpátaljai magyarokra hivatkozva.
A politikus igyekezet elegyengetni a vitát Lengyelországgal is. Brüsszel a jövő hónapban teszi közzé az értékelést a belépésre váró államokról. Ukrajnáról az állam- és kormányfők decemberben határoznak.
Economist
A vezércikk kiemeli, hogy a háború igencsak nyomós érv az EU bővítése és működésének javítása mellett. A 9 jelentkező felvétele történelmi esemény volna, mivel lezárulna a földrész egyesítése, ami a nácik felett aratott győzelemmel indult. Csak éppen nem egyszerű 27-ről 36-ra növelni a tagok létszámát. De a kijelölt 2030-as céldátumig a felvételre váró államoknak és az Uniónak is meg kell változniuk, ám megéri megpróbálni.
Az eddigi felvételek a szervezet legnagyobb sikerét hozták, minden más eltörpült mellette, legyen szó akár az euróról vagy az egységes piacról. Az újabb nyitással tovább erősödik a kontinens geopolitikai súlya. Azt azonban nem engedheti meg, hogy az érintett kormányok a jövőben is a partvonal mellett várakozzanak, a belépés tényleges reménye nélkül. Ez ugyanis kizárólag azoknak lenne jó, akik destabilizálni próbálják Európát, Putyinnal az élen.
De egyik országot sem lesz könnyű beilleszteni. Az EU-nak azonban biztosítania kell őket, hogy ha megfelelnek a feltételeknek, bekerülnek. Ugyanakkor haladéktalanul hozzá kell látni a szervezet belső reformjához, leginkább a döntéshozatal átalakításához. Mert őrültség lenne engedni a jövőben, hogy akár egyetlen állam is vétózhasson. Szintén módosítani kell az agrárpolitikát, különben Ukrajna elvinné a támogatások jelentős hányadát.
Végül pedig okulni kell a korábbi tapasztalatokból, hiszen Magyarország és Lengyelország menet közben szembefordult a közös normákkal. Olyan mechanizmus kell, amellyel meg lehet torolni a rossz viselkedést. Ebből a szempontból kedvező, hogy már kezd könnyebb lenni a szubvenciók visszatartása a megbízhatatlan rezsimek számára.
A késlekedés alapvetően meggyengítené az EU-t, egyrészt az orosz agresszió, másrészt amiatt, ha Amerika bezárkózik.
The Times
A szerkesztőségnek az a véleménye, hogy Európának meg kell találnia az egyeztetett és összefüggő politikát a migráció kezelésére, hiszen csak tavaly 330 ezren érkeztek a földrészre illegálisan. Nem véletlen, hogy az EU külpolitikai főbiztosa a minap a szervezet létét fenyegető veszélyként beszélt a bevándorlásról, illetve arról ha nem sikerül közös irányvonalat kialakítani ez ügyben.
A most készülő egyezmény világos kísérlet arra, hogy keményebb álláspontra jussanak a tagok egy olyan kérdésben, amely egyszerre dühíti és riadóztatja a szavazópolgárokat, és amely nagyot lendített a szélsőjobbon. Az Unió azt kívánja bizonyítani, hogy kézben tartja a migrációt. Ám az igazság az, hogy a kormányok közt egyre csak erősödik a harag, a határozatlanság és a nézetkülönbség.
Magyarország, Lengyelország és a legtöbb kelet-európai állam hallani sem akar a kötelező kvótákról. Az EU ezzel szemben attól fél, hogy a vége a schengeni nyílt határok felfüggesztése lesz. Az Unió idáig annyit tett, hogy tárgyalt azokkal az országokkal, ahonnan útra kelnek a menekültek. A visszatartásukért fizetett pénz azonban javarészt elszivárgott, illetve az embercsempészek számára továbbra is szabad az út.
Ha ez továbbra is így marad, felerősödnek a felhívások, hogy ide kemény kéz kell. Ám ezek a módszerek elfogadhatatlanok a szervezet számára. De lehet, hogy – jobb híján – valóság lesz abból, ami jelenleg még elképzelhetetlen.
FT
Már megint rossz irányt vesz Európában a migrációs vita, amely amúgy is csak a szélsőjobbnak kedvez – állapítja meg Sylvie Kaufmann, a Le Monde szerkesztő bizottságának elnöke. A vendégkommentárban emlékeztet arra, hogy Le Pen szerint nagy barátja, Salvini gondolja jól: teljes blokádot kell elrendelni a Földközi-tengeren és vissza kell fordítani a menekülteket szállító hajókat.
A mérsékelt politikusok képtelenek megtalálni a megfelelő megoldást ebben a kényes kérdésben. A Bizottság reformtervének sorsa továbbra is bizonytalan. Kaczynski elképzelni sem tudna jobb lehetőséget, hogy mozgósítsa híveit az invázió ellen, hozzátéve, hogy az EU-barát ellenzék szerinte képtelen volna feltartóztatni az áradatot.
Brüsszel ugyanazzal próbálkozott, mint Merkel 2016-ban, csak ezúttal nem Törökországgal, hanem Tunéziával kötött szerződést a hullám megállítására. Ám mivel két nap alatt nagyjából 200 csónak érkezett Lampedusára, ez megkérdőjelezi a tunéziai rezsim jó szándékát. Ugyanakkor a módszer pánikról tanúskodik, emellett lehetetlenné teszi az érdemi vitát a bevándorlás, a foglalkoztatás és az európai népesség alakulásának összefüggéseiről.
A migráció egyre jelentősebb az egész világon. Európában az a különleges, hogy a lakosság száma csökken, ennélfogva nincs elég munkaerő. Az észszerű kiút alighanem az, hogy szabályozni kell a bevándorlást.
Die Welt
Illúzió csupán, hogy gyorsan kiutat lehet találni a migrációs válságból. Az EU ugyan új menedékrendszerrel igyekszik meggátolni a jobboldali-nacionalista pártok felemelkedését a jövő évi kontinentális választáson, ám a tervek tele vannak belső ellentmondásokkal, illetve csapdákkal – állapítja meg a jobboldali lap összeállítása.
Az idő szorít, mert jó 8 hónap múlva szavaznak a földrész polgárai és a németeknél az AfD jelenleg a 2. helyen áll. Az előrejelzések szerint a nacionalista jobb a helyek 25 %-át foglalja majd el Strasbourgban. A leglényegesebb téma éppen a migráció. Ezen a területen az uniós politikai alapjai ingatagok, de az új szabályozás legjobb esetben is csupán évek múlva lép életbe. Viszont ha rosszul sül el, semmire sem lesz jó, mivel a nemzeti érdekek beleköpnek a levesbe.
Már most is rengeteg a vita arról, hol legyenek a kérelmek 20 %-ának feldolgozására szolgáló, zárt menedékközpontok. A németek zöme szerint az olaszoknál vagy a spanyoloknál. Meloni viszont megígérte saját népének, hogy az országból nem lesz Európa menekülttábora.
A legnagyobb ilyen létesítmény jelen állás szerint pont Magyarországon létesülne, ám az Orbán-kormány kategorikusan elzárkózik az új rendszertől. Leszavazták ugyan a belügyminiszteri tanácsban – Lengyelországgal együtt – de a két állam részéről már közölték, hogy semmiképpen sem fogadják el a döntést.
További fogas kérdés, miként osszák el a már befogadott kérelmezőket. Van arra lehetőség, hogy a kormányok – fejenként 20 ezer euró ellenében – megszabaduljanak a kötelezettségtől, de Budapest és Varsó itt is jelezte, hogy számukra egyik út sem járható.
A jó hír az, hogy az Unió minden eddiginél messzebbre jutott, hogy rendezze a migrációs problémát. A baj csupán az, hogy úgy tűnik: a súlyos kérdések megoldásához nincs elég ereje. Az EP-választáson azonban az emberek azt fogják nézni, működik-e hatékony határvédelem.
Die Presse
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy menedék-ügyben 2015 óta a válság jelenti a normális állapotot, miközben sem a jobb-, sem a baloldal nem képes életképes javaslatokkal előrukkolni, így az EU képtelen lesz felfogni a következő évtizedek migrációs hullámát. Az áradat kiváltó oka az, hogy Fekete-Afrikában minden 100 lakos közül 70 fiatalabb 30 évesnél. Viszont a kontinensen szorul vissza a demokrácia, így nemigen vannak meg a feltételek a gazdasági és szociális felemelkedéshez.
Ennélfogva hová menjen az elégedetlen ifjúság, ha nem az öreg kontinensre? A szélsőjobboldal által szorgalmazott Európa-erőd azonban nem vesz tudomást arról a tényről, hogy a Földközi-tengert nem lehet hermetikusan lezárni. Középtől balra ugyanakkor az a jelszó, hogy több pénzt kell adni az érintett országoknak a fejlesztésre, mert ily módon megszűnnek a népvándorlás kiváltó okai.
Hosszú távon tényleg ez a kiút, ám rövidebb távlatban azoknak a középrétegeknek adja meg az anyagi eszközöket a migrációhoz, amelyek nem akarnak maradni. Azaz az látszik, hogy elképzelhető: nincs megoldás. Legfeljebb a vadhajtásokat lehet lenyesegetni. Viszont nem biztos, hogy biankó csekket kell adni az olyan rasszista autokratáknak, mint a tunéziai elnök. Ugyanakkor nagyon rá kell kérdezni, hogy a támogatást nem kellene-e olyan feltételekhez kötni, mint a szabad választások, független bíróságok a korrupció, valamint a hatósági önkény elleni harc?
Következő cikk: Az erőszak fúgái a senkiföldjén
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nagy gond, hogy Németország nem állt Európa élére
Az Economist szerint bajok oka az, hogy gyenge a kancellár és a koalíció a belső vitákkal van >
Orbán Európa szemétdombján
Vagy negyedszázada Kis János filozófus egy baráti beszélgetésben – célozva az akkori kormányfő aktuális botrányaira – >
Kamala Harris összezavarta a republikánusokat
Erős rajtja váratlanul érte a pártot és Trumpot is. Nem számítottak arra, hogy Biden kiszáll, és >
Ha ő nem, akkor ki?
Nem tudom, hogy az ellenzéki pártok vezetői miként élték meg kudarcaikat, nyomasztja-e őket örökös sikertelenségük. Szerintem >
Merre megy az amerikai külpolitika?
A külföldi kormányok lélegzet visszafojtva lesik, miután a jobb- és baloldalon egyaránt erősödik a kétség: fenn >
Európa túl sokáig túl keveset áldozott a saját védelmére
Paul Lendvai látja így a Der Standardban. Pedig a Nyugat, a liberális demokrácia jövője azon múlik, >
A Biden utáni időszak bizonytalanságot hoz a demokratáknak, de kétségbeejtő lesz Trumpnak
Így vélekedik a Guardian szemleírója, Simon Tisdall. Kiemeli, hogy bárki is lesz az elnök utódja jelöltként, >
Biden visszavonul. Most káosz vár a demokratákra – és valószínűleg remek lehetőség
Így véli a Süddeutsche Zeitung kommentátora, Stefan Kornelius, aki úgy gondolja, hogy az elnök levonta a >
Fogaggyisten
Itt tartunk momentán, és nem tudjuk, mi lesz a vége. Hogy Orbán és decens csapata hogyan >
Pillanatokon belül vége szakadhat Trump sikersorozatának
Akkor, ha Biden ezen a hét végén hajlandó visszalépni a versenytől, ami az egyedül helyes lépés >
A világháló összeomlásának tanulsága
Bitnyi örömnek nevezi az ürömben, hogy emberi tévedés idézte elő a fiaskót, nem pedig orosz kíber >
Magyar Péter – hoz vagy visz?
Magyar Péternél is ráismerek, amikor időnként spinnel, csúsztat, piározik, de nála érzem a szándékot, hogy amit >