Ma Mózes, Botond, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Sötét időket élünk
Paul Lendvai kiemeli, hogy a terroristákat nem a palesztinok jövője érdekli, hanem a zsidó állam szétzúzása. Alighanem Iránnal együtt számításba vették, hogy az izraeli viszontválaszt több áldozatot követel majd, mind az eredeti akció. De mindenáron meg akarták torpedózni a békefolyamatot Szaúd-Arábiával. Ugyanakkor nem lehet tagadni, hogy az ultrajobbos kormány megalakításával Netanjahu nyitotta meg az utat a demokrácia és Izrael veszélyeztetéséhez. Az szinte felhívás volt keringőre az ország sok ellensége számára, miközben meggyengítette a hadsereget és a biztonsági apparátust. Izraelnek le kell számolnia a határtalan gyűlölet által vezérelt ellenséggel. Ám a viszályban, mint ahogy a palesztin kérdésben is, csakis politikai úton lehet eljutni a rendezéshez. A történtek árnyékot vetnek Ukrajnára, mivel Izrael biztonsága elsődleges az amerikai diplomácia számára. Minél tovább tart a küzdelem a Hamász ellen, annál gyorsabban illannak el az esélyek, hogy Kijev az eddigi mennyiségben kap fegyvereket a tengerentúlról. Ha végignézünk a világon, Koszovótól Örményországig, azt kell megállapítani, hogy ismét csak igaza van Brechtnek: Sötét időket élünk. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
A Bizottság alelnökét az ösztökélte az Európai Médiaszabadság Törvény megalkotására, amit Orbán Viktor művelt Magyarországon a sajtóval. Jourová számára persze egyértelmű, hogy a dolgokat addig nem lehet rendbe tenni a magyar tömegtájékoztatásban, amíg a kormányfő hatalmon van, ám az új szabályozással mindenképpen igyekszik segíteni az újságíróknak. Mármint, hogy azok megvédhessék magukat a külső befolyásolási kísérletekkel szemben.
Ennek megfelelően meg kell oldani a közrádiók és –tévék hosszú távú finanszírozását, viszont nem szabad megengedni, hogy azok a hatalom propaganda szócsövei legyenek. Az államok nem válogathatnak politikai alapon az orgánumok között, amikor döntenek az állami hirdetésekről. A működési engedélyek kiadása sem függhet a politikai irányvonaltól. A közvéleményt behatóan tájékoztatni kell a szerkesztőségek tulajdonviszonyairól, az újságírók után pedig nem szabad kémkedni. Forrásaikat védeni kell.
Több német szakmai szervezet attól tart, hogy a tervezett médiafelügyelet beavatkozást jelent a kiadók szabadságába. Jourová ugyanakkor megjegyzi, hogy a sajtó önállóságát nem csupán Kelet-Európában kell szavatolni. Mert mind mondja, csak a jó ég tudja, mi lesz a németeknél, ha az AfD hatalomra jut.
Spiegel
Sophie in t Veld továbbra is úgy látja, hogy nagy veszélyben van a demokrácia és a jogállam, mert az államok sokszor visszaélnek a megfigyelés lehetőségével. A holland liberális politikus, aki jó egy éven át volt a Pegasus-ügyet vizsgáló EP-bizottság jelentéstevője Magyarországot és Lengyelországot hozta fel példaként, mint ahol a hatóságok szerint a nemzetbiztonságot éri kihívás, ha egy-egy ellenzéki képviselő bírálni meri a kormányt.
Vagyis nem ritkán olyankor vetik be a kémszoftvereket, amikor a hatalmasságok veszélyben érzik az uralmukat. A terület nemigen átlátható, hiányzik a számonkérés, miközben túl nagy befolyást élveznek mind az államok, mint az ilyen szoftvereket gyártó cégek. De Lengyelországban az is gond, hogy az igazságszolgáltatás már nem független, vagyis a bírák simán kiadják az engedélyt bárkinek a lehallgatására.
Ezen felül általános probléma hogy a bíróságoknak sok fogalmuk nincs az alkalmazott technikáról. Azon kívül amikor a Bizottság kíván az egyes országok körmére nézni, csak annyit tesz, hogy megkérdi őket: betartották-e az előírásokat az adott területen. A válasz nem szokott kétséges lenni. Noha tudjuk, hogy vannak biztosok, illetve Európa-tanácsi tagok is, akik szintén célkeresztbe kerültek.
Ám a miniszterelnökök közül sokan nem akarják magukat beleártani az ilyen dolgokba, mert a saját hatóságaik is sárosak. Olyan ez, mint a maffiánál az omerta.
Politico
Bohózattá vált a vita a vasárnapi lengyel választás pártjainak fő képviselői között. Kiderült, hogy a választott forma lehetetlenné teszi az érdemi párbeszédet, mert a jelenlévők mindössze egy-egy percet kaptak álláspontjuk kifejtésére. Ez a megoldás inkább illett volna napközben, egy kevés költséggel összehozott vetélkedőhöz, miközben ráadásul teljesen elfogultak voltak a kérdések a PiS javára. Ha valamit bizonyított az egész cirkusz, akkor az az, milyen mélyre süllyedt a sajtószabadság Lengyelországban.
Sok értelme ab ovo nem volt, mert Kaczynski távol maradt. Ráadásul a két műsorvezető időnként hosszabban kérdezett, mint amennyi időt a feleletre engedtek. De mindig tetten lehetett érni, hogy a kormány sikereit igyekezzek sulykolni, ugyanakkor nem győzték szidni a korábbi, Tusk-féle kabinetet.
Morawiecki folyamatosan támadta az ellenzék vezérét. Úgy állította be, hogy az Ítélet napja jön el, ha a Polgári Platform irányította szövetség győz. Tusk ezzel szemben szóba hozta a hatalom botrányait, de elszalasztott több esélyt is, hogy lényeges csapásokat vigyen be. A végén viszont felhívta Morawieckit, valamint Kaczynskit, hogy pénteken mérkőzzenek meg a tévékamerák előtt.
FAZ
A lap varsói tudósítója olyan technokrataként mutatja be a lengyel miniszterelnököt, aki menet közben megtanulta, miként ossza ki az ellenfeleit. De Morawiecki már ott tart, hogy egyre jobban kinövi magát Kaczynskival szemben, sőt az utódja lehet a PiS élén. Pedig nem az a született néptribunus. Nem is tagja az erős ember régi gárdájának. De már tudja, miként kell hálózatot építeni.
A hatalom keni a mézet a madzagra a választás előtt, ám közben már egyértelmű, hogy egyre nő az állami adóssághalmaz. Ezért sem jön jól az uniós pénzek visszatartása. Lengyelország egyelőre mégis azt hiszi, hogy megengedheti magának a jogállami vitát.
Varsó nagy-nagy segítséget nyújtott kezdettől fogva Ukrajnának, erre ment rá a barátság a Moszkva-párti Magyarországgal. Ám az ukrán gabonaimport megviselte a lengyel-ukrán viszonyt, viszont a vasárnapi választás után javulhatnak a kapcsolatok.
Ha Morawiecki nem tarthatná meg tisztségét, vegyes mérleggel vonulna be a történelembe. De kiemelkedő érdemei vannak abban, hogy kifejlődött a szociális piacgazdaság. Viszont az látszik, hogy az egyre zártabb kormányzati oldalon új vezetőre van szükség. A Polityka c. újság szerint erre a jelenlegi miniszterelnöknek a legjobbak az esélyei.
New York Times
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy Izrael elleni támadás egységet és elszántságot tesz szükségessé, de itt olyan tragédia történt, amely az egész nemzet, illetve régió sorsát megváltoztathatja. Ismét csak kiderült, mennyire sebezhető az ország, miközben a világban sokfelé erősödik az antiszemitizmus.
Az események mögött egy olyan szervezet áll, amely régóta megkérdőjelezi Izrael jogát a létezésre. Az egységkormány kínálja a legjobb lehetőséget, hogy az izraeliek meg tudják védeni magukat, és hogy lehetséges legyen egy olyan jövő, amely magában foglalja a békét a palesztinokkal. Amerika kötelessége, hogy megakadályozza az erőszak átterjedését Ciszjordániára.
A kongresszusi republikánusok számára itt az alkalom, hogy a Biden-adminisztráció oldalára álljanak és kellő határozottságot tanúsítsanak Izrael, továbbá a béke és stabilitás támogatására. A rajtaütés fő oka az lehetett, hogy kisiklassák a szaúdi-izraeli közeledést, de ki kell tartani a folyamat mellett, nem szabad megengedni, hogy terroristák megvétózzák nemzetek sorsát.
Netanhaju már elrendelte Gáza ellátásának beszüntetését, csakhogy ez kollektív büntetéssel ér fel. Minden érintett félre vonatkozik a nemzetközi jog, és ha az egyik oldal erőszakot alkalmaz, az nem jogosítja fel hasonló eljárásra a másik oldalt. Az USA-nak együtt kell működnie mind Izraellel, mind a palesztinokkal, mind az emberbaráti szervezetekkel, hogy korlátok között maradjon a civil áldozatok száma és ne váljon parttalanná a szenvedés.
Az viszont tévedés, ha most bárki a Közel-Keletre hivatkozva sürgeti az Ukrajnának küldött katonai segélyek visszafogását.
Wall Street Journal
Ébresztő, Washington, mert Ukrajna után újabb háború robbant ki és sürgősen kétpárti lépéseket kell tenni az események eszkalációjának megelőzésére. Erre int a szerkesztőségi állásfoglalás, kiemelve, hogy ha így megy tovább, akkor az erőszak hamarosan eléri Amerikát is.
Mindkét viszályt haramia államok kezdeményezték. Irán fegyvereket küld Putyinnak, annak szövetségese, a Kínai Kommunista Párt pedig megpróbálhatja kiaknázni a feszültséget a Csendes-óceánon. A Hamász akciója a legutolsó mozaikdarab a világrend összeomlásában, miután megkérdőjeleződik az USA részéről az eddigi szándék, illetve a katonai vezetés. Az elnöknek most kötelessége növelni a hadi kiadásokat és azokat nem állíthatja szembe a jóléti állam szükségességével.
Segítséget kell nyújtania Izraelnek, Ukrajnának és Tajvannak. Nagy készleteket kell felhalmozni a leginkább szükséges fegyverekből. Ha most nem lép Washington, akkor később csak a fejét foghatja, miután a világ gazember kormányai más államokat is megtámadnak, sőt akár amerikai egységeket, még odahaza is.
Búcsút kell mondani annak az illúziónak, hogy Iránt rá lehet venni irányvonala módosítására. Az a rezsim meg akarja semmisíteni Izraelt. Uralni kívánja a térséget, és nukleáris hatalommá óhajt válni, amely veszélyeztetheti Európát, valamint az Egyesült Államokat is. A helyzet egyre inkább a 30-as éveket idézi, a válságon csakis a két nagy párt összefogásával lehet úrrá lenni. El kell szigetelni Steve Biden lakájait a Kongresszusban. A világnak látnia kell, hogy Amerika képes összefogni a biztonság érdekében. Látnivaló, hogy az USA nem összpontosíthat csak Kínára.
Washington Post
A Hamász csapásmérése ismét a Közel-Keletre irányítja az USA figyelmét – mutat rá a vezércikk. Az persze egyértelmű, hogy az iráni vezetés milyen mértékben volt benne a gyalázatos támadásban, amely átalakította a világban a helyzetet, noha azt már eleve destabilizálta az orosz invázió. Az is biztos, hogy a terroristák alku tárgyaként, illetve akár élő pajzsként használják a túszokat.
Az előállt káoszt nem lesz könnyű visszaszorítani. A világ igen nehéz időszakot él át. Minden érintett kormánynak az a dolga, hogy igyekezzen ellensúlyozni a Hamász terrorizmusát. Izraelnek joga van a védekezésre, ami magában foglalja, hogy a harcokat Gázára is kiterjessze. Az izraeli hadsereg azonban megmutathatja erkölcsi felsőbbrendűségét, vagyis hogy mi a különbség egy terrorcsoport, illetve egy profi fegyveres erő között.
Amerikát is nagy rokonszenv övezte szeptember 11. után, míg csak a válasz túl nem lépett az igazolható szinten. Izraelnek érdemes tanulnia a példából. Mint ahogy az Egyesült Államok is okulhat abból, ami a zsidó államban lejátszódott. Az egyik az, hogy milyen kockázatokkal jár a széthúzás. A jogi reform körüli vita csak még rosszabb, ha azt nézzük, mint eredményezett a hírszerzésen belül.
Biden úgy gondolta, hogy neki mindenekelőtt Oroszországgal és Kínával kell foglalkoznia a külpolitikában. Azaz takaréklángra teheti a palesztin ügyet, Iránt pedig elszigetelheti. Erre most a maga módján válaszolt Teherán és a legjobban felszerelt palesztin frakció.
/
Guardian
Az újság egyik kiváló szemleírója úgy ítéli meg, hogy Netanhaju tehertétellé vált, csak ront a dolgokon, így le kell mondania. Simon Tisdall szerint a politikust terheli a fő felelősség, amiért a támadás előtt rendkívül kiéleződött a feszültség, a megosztottság és a düh. Az ő kötelessége lett volna, hogy megakadályozza a háborút, ám szégyenletesen felsült. Ha még van benne egy csipetnyi tisztesség és szégyenérzet, akkor azonnal vennie kell a kalapját.
Hosszú pályafutását végigkísérte a félelem és a konfrontáció. Most is erre épít Gázában, de hová menjen az ostromlott lakosság? Viszont számítani lehetett rá, hogy robban a felhalmozódott palesztin elégedetlenség. Ha megindul a vizsgálat, a miniszterelnök várhatóan a hadseregre és a hírszerzésre igyekszik rányomni a felelősséget. De immár zavaró tényező. Nem maradhat.
Nem kétséges azonban, hogy a Hamász műve megbocsáthatatlan. Célja nyilvánvalóan az volt, hogy maximális fájdalmat okozzon, és ezzel a lehető legrosszabb visszavágást kényszerítse ki, így elborzadjon a világ az izraeli kormány miatt. Továbbá vissza kívánta szerezni a figyelmet a palesztin ügy számára, de annak igen rossz szolgálatot tett. Ezen felül azon volt, hogy megakassza az izraeli-arab megbékélés folyamatát.
Tel Avivnak Gázában nincs jó választása. A legrosszabb a szárazföldi erők kivezénylése volna, mert annak elhúzódó városi hadviselés lenne a következménye. Ha Izrael 15 év után újra megszállná az övezetet, az azzal volna egyenlő, hogy elhúzódik az erőszak. A nemzetközi közösség éveken át hanyagolta a térséget, ám most segíthetne, hogy tűzszünet jöjjön létre. Hosszú távon azonban csakis egy olyan, független, szuverén palesztin állam lehet a megoldás, amely békében él a zsidó állammal.
FT
Gideon Rachman arra figyelmeztet, hogy még egy darabig kitart Izraelben a támadás nyomán létrejött nemzeti egység, de utána keserű vádaskodás következik. A túszok, öregek és gyerekek sorsa változatlanul kínozza majd az országot, és nem kizárt, hogy új frontok nyílnak Ciszjordániában, illetve a libanoni határ mentén.
A lap külpolitikai fő elemzője szerint két kudarcra kell megoldást találni: az egyik hírszerzési és biztonsági, a másik stratégiai. Ami az elsőt illeti, Tel Aviv sokáig büszkélkedett a titkosszolgálatával. Ám a Hamász a legsúlyosabb hadműveletet hajtotta végre Izrael ellen annak 1948-as megalakulása óta.
A szélsőjobb és a szélsőbal azonban az ellenzéket és a hírszerzés vezetését okolja, mondván, hogy mindkettő meggyengítette a biztonságot, mert bírálta a kormány igazságügyi reformját. A Shin Bet, vagyis a belbiztonságért felelős szervezet vezetője ugyan nemrégiben szólt Netanjahunak, hogy a telepesek halálos akciói a palesztinok ellen fokozzák a biztonsági fenyegetést, de a Likud képviselői lehurrogták.
Ám most nagyon úgy néz ki, hogy a miniszterelnök egész stratégiája csődöt mondott a palesztinokkal szemben. Nem fogadta el, hogy az ország soha nem illeszkedik bele a térségbe, amíg nem köt békét a lakosság egyötödét kitevő népcsoporttal. Ám most lehetetlenné vált a szaúdi-izraeli megállapodás is. A hatalomnak nincs fogalma arról, hogy mitévő legyen, ha már levadászta a terrorista vezetőket.
A Hamász uralma aligha fenntartható Gázában. A helyzet sok mindenben emlékeztet szeptember 11-re. Utána jött az immár sokak által tévesnek tekintett háború a terror ellen. Lehet, hogy Izrael pont ilyen veszélyes ösvényen halad.
Der Standard
Paul Lendvai kiemeli, hogy a terroristákat nem a palesztinok jövője érdekli, hanem a zsidó állam szétzúzása. Alighanem Iránnal együtt számításba vették, hogy az izraeli viszontválaszt több áldozatot követel majd, mind az eredeti akció. De mindenáron meg akarták torpedózni a békefolyamatot Szaúd-Arábiával.
Ugyanakkor nem lehet tagadni, hogy az ultrajobbos kormány megalakításával Netanjahu nyitotta meg az utat a demokrácia és Izrael veszélyeztetéséhez. Az szinte felhívás volt keringőre az ország sok ellensége számára, miközben meggyengítette a hadsereget és a biztonsági apparátust.
Izraelnek le kell számolnia a határtalan gyűlölet által vezérelt ellenséggel. Ám a viszályban, mint ahogy a palesztin kérdésben is, csakis politikai úton lehet eljutni a rendezéshez. A történtek árnyékot vetnek Ukrajnára, mivel Izrael biztonsága elsődleges az amerikai diplomácia számára. Minél tovább tart a küzdelem a Hamász ellen, annál gyorsabban illannak el az esélyek, hogy Kijev az eddigi mennyiségben kap fegyvereket a tengerentúlról. Ha végignézünk a világon, Koszovótól Örményországig, azt kell megállapítani, hogy ismét csak igaza van Brechnek: Sötét időket élünk.
Következő cikk: A migrációs számok hirtelen növekedése láncreakcióhoz vezet az EU keleti határain
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >