Ma Zsófia, Szonja névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Bármilyen terrort is vetett be a Hamász, a nemzetközi közjog határt szab Izrael önvédelmének
A Neue Zürcher Zeitung kommentárja kiemeli, hogy a visszavágás során meg kell kímélnie a civilek életét, ami persze szinte lehetetlen a sűrűn lakott Gázai-övezetben. Mellesleg a szélsőségesek célja éppen az, hogy minél több legyen a polgári áldozat. Miközben ők maguk a mészárlással, a túszejtésekkel és a kínzásokkal a legsúlyosabb háborús bűnöket követték el. A nemzetközi szabályok kimondják, hogy a válasznak mindenekelőtt arányosnak kell lennie. Vagyis kizárólag olyan intézkedéseket szabad megtenni, amelyek a veszély elhárításához szükségesek. Csakis a Hamász harcosait és azt az infrastruktúrát szabad célba venni, amelyet ők használnak. A különválasztás persze rettenetesen nehéz. Nem túl merész a megállapítás, hogy ha megindul a szárazföldi hadművelet, mindkét oldalon meg fogják szegni a jogot. Ez azonban paradox módon súlyosabb következményekkel járhat Izrael, mint a terrorcsoport számára. Ha sok a civil áldozat, arra rámehet az államok támogatása, míg a szélsőségesek számára hivatkozási alap lesz. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
A vezércikk szerint robbanásveszélyes helyzet állt elő a Közel-Keleten az izraeli háborúval. A Hamász támadása olyan emberáldozatokkal járt, illetve olyan mértékben megsebezte a nemzeti pszichét, hogy olyan, mintha egyszerre következett volna be szeptember 11., illetve Pearl Harbor. A következmények pusztítóak lehetnek. Olyan viszály van kialakulóban, amilyent évtizedek óta nem látott a térség.
Izrael államnak joga van megvédenie magát, kiszabadítani a túszokat, illetve helyreállítania az emberek hitét a biztonságban. Netanjahura nyomás nehezedik, hogy alkalmazza a maximális erőt. Csakhogy amikor megtagadja Gázától az élelmet, a vizet és az áramot, amit követ a szárazföldi offenzíva, az olyan mintha kollektív büntetést alkalmazna a civilek ellen.
A Hamász lábbal taposott a háború jogán, de a barbársága nem jogosítja fel a másik oldalt, hogy ugyanígy járjon el. Az ország barátai akkor nyújtják a legnagyobb segítséget Izraelnek, ha e politika veszélyeire figyelmeztetnek. Mert különbséget kell tenni a hadviselő felek és a polgári lakosság között. Csupán a minimális károkat szabad okozni a civileknek, és csak katonailag szükséges akciókat szabad végrehajtani.
Máskülönben az izraeli vezetés az ország nemzetközi támogatását, az általános rokonszenvet teszi kockára, és a vége katasztrofális regionális viszály lehet. Felkelés törhet ki Ciszjordániában, új front nyílhat a Heszbollahhal, amibe más országok is belekeveredhetnek. Az erőszaknak úgy lehet véget vetni, hogy új utat-módot kell találni, aminek révén az izraeliek és a palesztinok békében, méltóságban élhetnek egymás mellett. Hogy soha ne ismétlődjön meg az október 7-i támadás, ahhoz az kell, hogy megoldást találjanak a viszályra, mivel az termelte ki a szélsőséges fegyvereseket.
Wall Street Journal
Az Iránt vezető mullahohnak tudniuk kell, hogy országuk is célpont lehet, ha besegítenek, hogy elmélyüljön a háború Izraellel – figyelmeztet a szerkesztőségi állásfoglalás. Vizsgázik egyúttal az amerikai elrettentő erő, amely Putyinnal szemben felsült tavaly februárban. Emellett az is tény, hogy Teherán csatlósszervezetei az elmúlt időszakban 83-szor támadtak meg USA-katonákat, illetve létesítményeket.
Szóval majd meglátjuk, sikerül-e elriasztani Iránt attól, hogy rászabadítsa a Heszbollahot a zsidó államra. Lassan már a 2. amerikai anyahajó is megérkezik a térségbe, csak éppen az erőbemutató sikere attól függ, elhiszi-e a másik fél, hogy Biden hajlandó bevetni a hadsereget. Khamanei ajatollahnak megvan az oka a kétkedésre, mert az említett 83 rajtaütésből az Egyesült Államok mindössze négyet torolt meg.
Így ha hiábavalónak bizonyul a figyelmeztetés, a Fehér Háznak nemigen marad más választása, minthogy kiadja a parancsot a támadásra. Hiszen a terroristák 29 amerikai öltek meg és nem tudni hányat cipeltek magukkal túszként. Ha utóbbiak meghalnak a Hamász fogságában, azért szintén Irán lesz a felelős. Teheránnak azonban tisztában kell lennie azzal, hogy nukleáris létesítményei, olajmezői a célkeresztben vannak. Ha azt hiszi, hogy Biden visszariad egy nagyobb háborútól, akkor Irán valószínűleg súlyosbítja a jelenlegi konfliktust. Akkor pedig még sokkal többen halnak meg, beleértve amerikaiakat is.
Guardian
Nagyfokú óvatosságot javasol a vezető brit lap, mert úgy látja, hogy az izraeli szárazföldi hadművelet során kicsúszhatnak a dolgok az ellenőrzés alól. A túlzott katonai reakció csak elmélyítheti a gyűlöletet az izraeliek és a palesztinok között. A Netanjahu-kormány ugyan távozásra szólította fel a gázaiakat, de ennek célja nem annyira a civil életek védelme, hanem sokkal inkább az, hogy próbáljon mentséget találni, amiért sokan vesztik majd életüket.
Az önvédelem sem teszi lehetővé a kollektív büntetést. A Heszbollah az ország északi határát lövi. A Haaretz című lap szerint a telepesek azt szeretnék, ha Ciszjordániában is kirobbanna a háború. Tűzszünetet kell kötni. A Hamásznak el kell engednie a fogságában lévő túszokat, vagy az vár rá, hogy levadásszák a vezetését, óriási emberáldozatok árán.
A mostani út véres, de nem vezet sehová. A bosszú nem ismer korlátokat. De éppen e korlátok elismerése jelöli ki, hogy hol kezdődik az igazságosság. Ez és az idő teszi majd lehetővé, hogy szükségszerűen ismét megpróbálják felkutatni, milyen új és jobb módon tudnának együtt élni az izraeliek és a palesztinok.
Neue Zürcher Zeitung
A kommentár kiemeli, hogy bármilyen terrort is vetett be a Hamász, a nemzetközi közjog határt szab Izrael önvédelmének. A visszavágás során meg kell kímélnie a civilek életét, ami persze szinte lehetetlen a sűrűn lakott Gázai-övezetben. Mellesleg a szélsőségesek célja éppen az, hogy minél több legyen a polgári áldozat. Miközben ők maguk a mészárlással, a túszejtésekkel és a kínzásokkal a legsúlyosabb háborús bűnöket követték el.
A nemzetközi szabályok kimondják, hogy a válasznak mindenekelőtt arányosnak kell lennie. Vagyis kizárólag olyan intézkedéseket szabad megtenni, amelyek a veszély elhárításához szükségesek. Csakis a Hamász harcosait és azt az infrastruktúrát szabad célba venni, amelyet ők használnak. A különválasztás persze rettenetesen nehéz.
Nem túl merész a megállapítás, hogy ha megindul a szárazföldi hadművelet, mindkét oldalon meg fogják szegni a jogot. Ez azonban paradox módon súlyosabb következményekkel járhat Izrael, mint a terrorcsoport számára. Ha sok a civil áldozat, arra rámehet az államok támogatása, míg a szélsőségesek számára hivatkozási alap lesz.
The Times
Sorsdöntő útelágazáshoz érkezik a volt osztrák kancellár: két nap múlva kezdődik a pere, amelynek eredményeként akár börtönbe is vonulhat, de ha felmentik, még a politikába is visszatérhet. Az egykori politikai csodagyereket azért kívánják felelősségre vonni, mert felmerült, hogy hazudott a parlamenti vizsgáló bizottságnak, amely Kurz egyik fegyverhordozójának az ügyében járt el. A testület azt kívánta tisztázni, köze volt-e a kormányfőnek ahhoz, hogy az illető az Állami Vagyonügynökség élére került.
A miniszterelnök életrajzírója, Barbara Toth úgy jellemzi a miniszterelnököt, hogy olyan, mint egy kaméleon. A marketing nagy mestere. De most akár három évet is kaphat. Ausztriában a háború óta nem volt példa arra, hogy lecsukják a (korábbi) kancellárt. Ő maga az ártatlanságát hangsúlyozza, ugyanakkor tagadja, hogy újra be akarna szállni a politikába, bár pártja bajban van. De sokan úgy vélik, hogy nagyon is gondolkodik a „come back”-en.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >