Ma Mózes, Botond, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Ki kell rúgni Orbánt a NATO-ból és az EU-ból, ha továbbra is Putyin után rohangál
Ezt mondta a brit parlament Védelmi Bizottságának volt elnöke. Tobias Ellwood szerint a nyugati hatalmak nem hagyhatják szó nélkül, amit a magyar politikus művel, mert különben félő, hogy Magyarország rés lesz a nyugati pajzson az Oroszország ellen vívott küzdelemben. A konzervatív törvényhozó, aki külpolitikai szaktekintélynek számít az alsóházban, megjegyezte, hogy megkérdőjeleződik a magyar tagság mindkét szervezetben, ha a kormányfő továbbra is udvarol Moszkvának, illetve Pekingnek. Kiemelte, hogy Orbán meglehetős betekintést engedett a kártyáiba, amikor felbukkant orosz kollégája oldalán. Emellett arról beszélt tárgyalópartnerének, hogy sohasem akart szembemenni Oroszországgal, továbbá a jó kapcsolatok bővítésére törekszik. Az interjúalany hangsúlyozta, hogy ha a magyar fél nem tart igényt az Európa jelentette biztonságra és jólétre, akkor felvetődik a további tagság kérdése. Azon kívül megtöri az egységet, mert Putyin részéről elegendő egyetlen európai vezetőt elcsábítani, és az máris erősen korlátozza a NATO, illetve az EU lehetőségeit. A politikus, aki százados volt a brit hadseregben, azért is ostorozta Orbánt, mivel az nemigen veszi ki részét a katonai szervezet ukrajnai erőfeszítéseiből. Sőt, inkább azon van, hogy gátolja az európai biztonság erősítését, amivel Moszkva, Peking és Teherán kezére játszik. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Yahoo/Reuters
Az észt kormányfő megdöbbent azon, hogy Orbán Viktor Pekingben barátságosan parolázott a „bűnöző” Putyinnal. Macronnal folytatott párizsi tárgyalásai után Kallas igen-igen kellemetlennek nevezte a gesztusról készült fotókat. Emlékeztetett arra, hogy 56 még nem volt olyan régen, ráadásul itt olyasvalakiről van szó, aki Ukrajna ellen is inváziót indított.
Hozzátette, hogy sürgősen meg kell drágítani Moszkva számára az agresszióval járó költségeket, vagyis új szankciókat kell hozni, és meg kell akadályozni, hogy kijátsszák az eddigi megtorló intézkedéseket. Arra is kitért, hogy növelni kell a Kijevnek nyújtott támogatást, mert meg kell mutatni, hogy a szövetség nem rövid időre szól.
A jelentés megjegyzi, hogy az EU december dönti el: megkezdi-e a felvételi párbeszédet az ukrán kormánnyal és a fő ellenzőnek éppen Magyarország számít.
Politico
Kiverte a biztosítékot az uniós nagykövetek brüsszeli tanácskozásán a szívélyes pekingi jelenet Orbán és Putyin között. A kérdést Litvánia vetette fel, kiemelve, hogy a magyar vezető olyasvalakivel ült le egy asztalhoz, aki agressziót kezdett Ukrajna ellen, aki ellen a Nemzetközi Büntető Bíróság elfogató parancsot adott ki, és akit az Unió szankciókkal sújt. Ennélfogva a találkozó nem áll összhangban a szervezet elveivel.
A bírálathoz nyomban csatlakozott 8 másik állam, köztük Németország, a 3 balti köztársaság, valamint Görögország. Egy bennfentes szerint azonban rengeteg más kormány is felháborodott az ügy miatt, ezért a történtek alighanem felmerülnek a legközelebbi külügyminiszterei tanácsülésen is.
A magyar képviselő azzal érvelt, hogy a magyar és az orosz vezető az energiáról és a békéről egyeztetett, és egyébként is, a megbeszélésről kikérték az Európai Tanács elnökének a véleményét. Amire Michel szóvivője azt válaszolta, hogy ez igaz, csak éppen a politikus erősen le akarta beszélni Orbánt az ötletről.
Daily Express
Ki kell rúgni Orbánt a NATO-ból és az EU-ból, ha továbbra is Putyin után rohangál, mondta a brit parlament Védelmi Bizottságának volt elnöke. Tobias Ellwood szerint a nyugati hatalmak nem hagyhatják szó nélkül, amit a magyar politikus művel, mert különben félő, hogy Magyarország rés lesz a nyugati pajzson az Oroszország ellen vívott küzdelemben.
A konzervatív törvényhozó, aki külpolitikai szaktekintélynek számít az alsóházban, megjegyezte, hogy megkérdőjeleződik a magyar tagság mindkét szervezetben, ha a kormányfő továbbra is udvarol Moszkvának, illetve Pekingnek. Kiemelte, hogy Orbán meglehetős betekintést engedett a kártyáiba, amikor felbukkant orosz kollégája oldalán.
Emellett arról beszélt tárgyalópartnerének, hogy sohasem akart szembemenni Oroszországgal, továbbá a jó kapcsolatok bővítésére törekszik. Az interjúalany hangsúlyozta, hogy ha a magyar fél nem tart igényt az Európa jelentette biztonságra és jólétre, akkor felvetődik a további tagság kérdése.
Azon kívül megtöri az egységet, mert Putyin részéről elegendő egyetlen európai vezetőt elcsábítani, és az máris erősen korlátozza a NATO, illetve az EU lehetőségeit. A politikus, aki százados volt a brit hadseregben, azért is ostorozta Orbánt, mivel az nemigen veszi ki részét a katonai szervezet ukrajnai erőfeszítéseiből. Sőt, inkább azon van, hogy gátolja az európai biztonság erősítését, amivel Moszkva, Peking és Teherán kezére játszik.
Die Zeit
Isten hozta Lengyelországot ismét az európai demokráciában – hangsúlyozza a német értelmiség lapjának kommentárja. A szerző, Jörg Lau külpolitikai szerkesztő úgy látja, hogy az ellenzék liberális ígérettel nyert és ennek nagy jelentősége van messze a lengyel határokon túl is. A siker korszakos, Tusk bebizonyította, hogy nem elháríthatatlan sorscsapás a jobboldali populizmus nyomulása.
A PiS foglyul ejtette az államot. Tisztességes kampányról nem lehet beszélni. A többség a demokrácia leépítése ellen voksolt, miközben az zajlik több más helyen. Nagy kérdés, hogy véget lehet-e vetni a hatalmi ágak szétválasztásának lerombolását célzó erőfeszítéseknek, a lakosság szándékos megosztásának, Magyarországtól kezdve, Olaszországon át, az USA-ig.
A lengyelek bebizonyították, hogy lehet középről győzni, színes összefogással, és nem kell okvetlenül ellenségnek nyilvánítani hozzá a vetélytársakat. Akadt még egy meglepetés, hogy ti. mennyire fontosnak bizonyultak a nők jogai. Az első választók számára döntő volt, hogy az ellenzék liberális társadalompolitikával kampányolt. Így azzal, hogy bevezeti a polgári házasságot az egynemű párok számára. De ez még visszafelé is elsülhet a PiS kulturkampfja miatt.
A Jog és Igazságosság már nem érti saját országát, ez volt a kudarcának az alapja. De még késleltetheti a változásokat. A szavazópolgárok ezzel együtt ellenzékbe küldték a nacionalista tekintélyelvűséget, Lengyelország ismét az európai demokrácia egyik központi szereplője lett.
Politico
Tusk azt mondja, hogy megmentette a lengyel demokráciát, ám a politikus jövőbeli megítélése szempontjából még fontosabb lehet, hogy megerősíti az európai biztonságot. Ezt fejti ki kommentárjában Matthew Kaminski, a portál európai kiadásának alapító szerkesztője.
A PiS 8 éven át vegyítette a szociális katolikus kereszténységet, a sovinizmusba hajló nacionalizmust és az állami kliensrendszert. Ellenfelei úgy vélték, hogy a rendszer létveszélyt jelent a demokrácia számára. Ám az országot nemigen lehet tekintélyuralomnak minősíteni, hiába irányították ennyi éven át jobboldali populisták. Mert a demokrácia működött.
Az első ok prózai: a rendszerváltás óta a lengyel gazdaság növekedett a legerőteljesebben a kontinensen. Ám kilőtt az infláció és lassult a fejlődés, ez pedig betett a hatalomnak. A korrupciós botrányok még jobban kikezdték a tekintélyét. A választásokon a polgárok a normális állapotok és a szakértelem felé húznak.
A másik magyarázat örök életű: soha ne fogadj egy versenyben a legtehetségesebb induló ellen. Márpedig Tusk ebben a vonatkozásban Trumpi kvalitásokat mutatott fel. Jó szónok, kötődött a választóihoz és tudta, miként kell kezelni a sajtót. Visszaverte a PiS legdurvább kirohanásait is.
Vannak ilyen jó adottságú politikusok azok között is, akik még egyértelműbben bontják le a demokráciát, mint ahogy az Lengyelországban történt. Lásd, Erdogant, Orbánt vagy az indiai elnököt. De a lengyel példa arra is rávilágít, hogy a sikerhez rátermett képviselők szükségesek.
Tusk erősítheti Európa kiállását Ukrajna mellett és sokat tehet azért, hogy megvédje Európa, valamint a NATO biztonságát Oroszországgal és Kínával szemben, miközben új szelek fújnak az amerikai politikában, a Közel-Keleten pedig hatalmas konfliktus van kialakulóban.
Daily Telegraph
A vezércikk óv attól, hogy az EU helytelen következtetést vonjon le a lengyel választásokból. Brüsszel teljesen odavan a PiS kudarcától, úgy értékeli, hogy sikerült megfordítani az irányzatot, miután a populisták jönnek fel Németországban, Olaszországban és a spanyoloknál, továbbá Kelet-Európán belül hatalmon vannak Magyarországon, valamint Szlovákiában.
De ettől még a Jog és Igazságosság kapta a legtöbb voksot, bár nem tud senkivel sem összefogni. Az Unió azonban bizonyosan rosszul közelíti meg az eredményt, mert Kaczynskiék jó szereplésének egyik oka éppen az volt, hogy Brüsszel beleavatkozott a lengyel belpolitikába.
A Bizottság a jogállam megsértésével vádolta Varsót, az meg azt mondta erre, hogy ez a kérdés nemzeti jogkörbe tartozik. A kérdés most az, képes-e tompítani Tusk az európai reflexeit, hogy a közösség ne üsse bele még jobban az orrát a lengyelek szuverén dolgaiba. Ha nem, lehet, hogy csak rövid ideig lesz hatalmon.
Daily Telegraph
Lehet, hogy az Amerikától kapott új rakéták megsemmisítették az orosz légierőt Ukrajnában –írja Hamish de Bretton-Gordon, nyugalmazott ezredes, a brit hadsereg vegyi, biológiai, sugár- és atomfegyverekre szakosodott egységének volt parancsnoka. Úgy véli, hogy a fejlemény megfordíthatja az egész háború menetét, ennél fontosabb esemény nem volt a harcok kezdete óta.
Orosz katonai bloggerek elismerik, hogy ilyen legsúlyosabb csapás, még nemigen érte a haderőnemet. Hiszen a célpontok mélyen a front mögött voltak, és ezek a rakéták akár 300 kilométerről is tűpontosan célba találnak. De már a brit Storm Shadow precíziós rakéták is nagy rombolást okoztak. Elűzték a fekete-tengeri orosz flottát, az kénytelen volt távoli orosz kikötőkbe visszavonulni.
Az ATACMS-ek pedig azt jelentik, hogy vissza kell vonni az orosz támadó helikoptereket, így azok a hatótávolságuk folytán már nem tudnak beleszólni a küzdelmekbe, pedig korábban igen nagy pusztítást végeztek az ukrán páncélosok soraiban. De evakuálni kell az orosz hadvezetési pontokat is. A katonák megfelelő parancsnokság nélkül azután csupán gyülevész hadnak számítanak. Meg túl sok kedvük sincs harcolni.
Ha a Nyugat továbbra is átadja Kijevnek a legfrissebb hírszerzési értesüléseket, akkor további sikerekre lehet felkészülni. Ez pedig hozzásegítheti az áttöréshez az ukrán ellenoffenzívát. Hiszen ha a tankoknak nem kell tartaniuk a légicsapásoktól, akkor benyomulhatnak a Krímbe.
Putyin ugyan Hszivel smúzol és megbízható közvetítőként adja elő magát a Közel-Keleten, ám lehet, hogy kénytelen lesz rádöbbenni: mentenie kell a saját bőrét. Elképzelhető, hogy még az F-16-osokra sem lesz szükség az orosz hordák legyőzéséhez. Ennélfogva azokat visszaszorítják a határ túloldalára, ahol egyébként is a helyük van.
Guardian
A vezető brit újság megállapítja, hogy Ukrajna szilárdan tartja magát, ám többen mások már ingadoznak a segítségnyújtás ügyében. A vezércikk szerint egyre nehezebb fenntartani a támogatást és az izraeli háború csak tovább bonyolítja a képletet. Kijev attól fél, hogy a lehűl a nemzetközi lelkesedés. Szlovákia már leállította a katonai küldeményeket, és hasonlóképpen határozott Lengyelország is. Ez utóbbi változhat ugyan az ellenzék sikere után, de az USA figyelmét leköti a Közel-Kelet.
Verseny kezdődhet Ukrajna és Izrael között bizonyos fegyverekért. És az amerikai republikánusok egyre inkább az ukránok megsegítése ellen foglalnak állást. Ha nem érkezik elég harceszköz, lehet, hogy Zelenszkijéknek ki kell porciózniuk a rendelkezésre álló készletet. Az EU külpolitikai főmegbízottja pedig már jelezte, hogy Európa nem tudja betölteni az űrt, ha az Egyesült Államok beszünteti a katonai szállításokat.
Putyin arra számít, hogy ha kitart, azzal megrendíti az ukrán ellenállást, emellett azért is javulnak az esélyei, mivel a tengerentúlon változik a közhangulat. A veszély nem csupán az, hogy az oroszok új területeket foglalnak el, hanem hogy új támadást indítanak az ukrán villamoshálózat ellen.
Diplomaták szerint jelentős csapás Ukrajna szemszögéből, hogy a Nyugat feltétel nélkül beállt Izrael mögé. Meg az sem tesz jót, hogy Biden egyáltalán nem ítélte el a civil létesítmények lerombolását Gázában. A fejlődő világ látja a kettős mércét, és ez különösen sokat számít, amikor egyre nő a palesztin áldozatok száma. Oroszország és mások ebből még tőkét kovácsolnak.
Washington Post
A háborús bűnök benne vannak az orosz forgatókönyvben – állapítja meg David Petraeus, az iraki és afganisztáni amerikai erők volt parancsnoka, a CIA későbbi igazgatója, valamint szerzőtársa, Andrew Roberts, a brit Lordok Házának tagja. Úgy értékelik, hogy Oroszország brutális módon, módszeresen semmibe vette a Genfi Egyezményeket. Tudatosan úgy járt el Ukrajnában, hogy az a 2. világháború legrosszabb eseményeit idézi.
Tömeges nemi erőszak, kínzások, polgári létesítmények támadása, Bucsa és Irpin mutatja az orosz barbárságot. Az ilyen szintű gonoszság kétségtelenül tükrözi a csalódottságot, mármint nem sikerült a villámhadművelet. Ám hogy ezt a dühöt a civil lakosságon vezetik le, az visszaköszön, kezdettől fogva a háborúk kísérő jelensége.
Putyin nagyon is tudja, mit művelnek a csapatai. De a kegyetlenség már a szovjet időkre is jellemző volt, nagyjából a polgárháborútól kezdve, meg a Szovjetunió bukása után is. Az oroszok elviselik, ha sok áldozatot szenvednek, bár meg kell különböztetni a népet és a hadvezetést.
Washington Post
A vezércikk stratégiai és erkölcsi hibának minősíti, ha a világ figyelmen kívül hagyná a gázai szenvedéseket. Hiszen már több palesztin halt meg, illetve kényszerült lakóhelye elhagyására, mint a 2008 óta lezajlott 5 izraeli-Hamász-viszály során összesen. Az áldozatok száma meghaladja a 3 ezret, sok köztük a gyerek. A 2,3 milliós lakosság fele elmenekült.
További áldozatok várhatók, ha megindul az izraeli szárazföldi invázió. Az országnak minden joga megvan megvédenie saját magát, ám nagyon nem mindegy, miként teszi. Minden eddiginél keményebb vizsgát tesz hozzáértésből a hadsereg. A terület már korábban blokád alatt állt, így az ott élők 81 %-a szegénynek számított, 63 % sorsa pedig a segélyszállítmányoktól függött.
A Hamász nem segített nekik, az erőforrásokat a maga céljaira költötte. Biztosan tudta, hogy az izraeli visszavágás elsősorban a civileket fogja sújtani. Ám az USA és szövetségesei szomorú, de elkerülhetetlen járulékos következmények tekintik a gázaiak kínjait. Olyan erkölcsi és stratégiai hiba ez, ami egyelőre tönkre tette az erőfeszítéseket, hogy tartós diplomáciai megoldás jöjjön létre a régió nagy tényezői között.
Egyiptom nem fogad be sok palesztin menekültet. Ezért arra kell összpontosítani, hogy a segélyküldemények bejussanak az övezetbe. Ehhez Izraelnek lehetővé kell tennie, hogy a civilek biztonságban átköltözhessenek Gáza keleti és déli részébe. Továbbá, hogy működhessenek a humanitárius szervezetek. Biden remélhetőleg elmondta Netanjahunak, hogy ez csak a kezdet, mert hosszú távú nemzetközi erőfeszítések szükségesek a palesztinok életének megóvására.
Washington Post/Bloomberg
A hírügynökség szerkesztőségi véleménye szerint Biden azért utazott Jeruzsálembe, hogy átadjon két fontos üzenetet. Az egyiket a házigazda bizonyosan szívesen fogadja, mert az arról szól, hogy Izrael nincs egyedül, amikor küzd az ellenségeivel. Az amerikai elnök nem hagyhat kétséget afelől, hogy országa keményen reagál, ha Irán vagy a Heszbollah a helyzet eszkalálása mellett dönt. Függetlenül attól, miként alakul az olajár, illetve hogy Washington előzőleg próbált tárgyalni a mullahokkal.
A másik mondandónak aligha örül az izraeli vezető, mert a lényege az, hogy minimalizálni kell a civil veszteségeket, ha Izrael időt akar nyerni, illetve szeretné megakadályozni a viszály kiszélesedését. Azaz nem gátolhatja a segélyszállítmányok bejutását, továbbá enyhítenie kell a blokádon, nehogy közegészségügyi katasztrófa törjön ki.
Azt is meg kell értetni a vendéglátóval, hogy az igazi győzelem nem akkor jön el, ha megverik a Hamászt Gázában. Hanem ha sikerül stabil és biztonságos viszonyokat kialakítani az arab szomszédokkal, valamint a palesztinokkal. Kulcsfontosságú, hogy az izraeli vezetés stratégiailag gondolkodjon. Az arab vezetők csak akkor segíthetnek csillapítani a válságot, ha bizonyítani tudják saját népüknek, illetve a muzulmán világnak, hogy a béke érdekében Izrael kész kompromisszumra.
FAZ
Jóformán az autokraták klubja volt Pekingben a Selyemút-konferencia. A részvétel nem bizonyult olyan jelentősnek, mint korábban, viszont zajlik a tömbösödés. Ez volt az első olyan rendezvény, amelyen csak tekintélyuralmi kormányok, illetve a 3. világ képviselőit látták vendégül. A legutóbbi két alkalommal még bőven jöttek uniós tagállamokból is.
Így ezúttal kiemelt szereplőnek számított Putyin, a „kedves vendég”. Nyugatról nem érkezett olyan megbízott, aki számított volna. Átalakul ugyanakkor maga a program, mivel már nincs pénz hatalmas infrastrukturális beruházásokra, Kína gazdasági válságba került és azért is bajban van, mert nem tudja visszakapni a kezdetben nagyvonalúan osztogatott kölcsönök egy részét.
Hszi nem hagyott kétséget afelől azonban, hogy a cél továbbra is a geopolitikai terjeszkedés. 100 milliárd eurót ígért, de az kismiska ahhoz képest, hogy idáig majdnem egymilliárdot fordított ilyen célokra. Ám Peking már 7 éve visszafogja az ez irányú befektetéseket. De nagy hitelezőként nyomást tud gyakorolni egy sor országra fejlődő világban. Célja az, hogy Kína a világrend középpontjában legyen. Ehhez gazdasági térséget igyekszik létesíteni Eurázsiában a maga égisze alatt.
Hogy ez a modell nélkülözi a demokráciát, az nem csupán a tanácskozás legtöbb részvevőjének tetszik, hanem Kína kifejezett törekvése. Ám az ütem lassulhat, viszont a terv valóra váltásához már nincs szükség a Nyugatra.
Következő cikk: Washington Post: Stratégiai és erkölcsi hiba lenne, ha a világ figyelmen kívül hagyná a gázai szenvedéseket
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >