Ma Mózes, Botond, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
ENSZ – Egy szertefoszlott utópia
Habár annak idején azért alapították, hogy a demokráciák közösen határozzák meg a külpolitikát, New Yorkban manapság főként csirkefogók, gyilkosok, autokraták és zsarnokok gyűlnek össze, hogy a Nyugat ellen agitáljanak. Nem a demokrácia a fontos számukra. a nyugati értékrendszer elleni harc egyesíti őket. Példa rá, miként gyűlölik Izraelt, amelyet az említett értékek előőrsének tekintenek. Az ENSZ történetén végighúzódik az anticionizmus – állapítja meg Jacques Schuster. A Közgyűlés a 67-es háború óta nem más, mint a zsidó állam elleni megvetés fóruma. A tagok még abban sem tudnak egyezségre jutni, hogy a palesztinok és az izraeli zsidók nem ugyanazzal a veszéllyel néznek szembe. A 9 millió lakost 500 milliós arab közösség veszi körül és közülük sokan mielőbb szívesen letörölnék a térképről a nemszeretem szomszédot. A harmadik világ sok országát jellemzi a régi keletű zsidóellenesség, továbbá a Nyugattal szembeni irigység, illetve harag. Valamint az a meggyőződés, hogy a cionista eszme magában foglalja a gyarmatosítás ősbűnét. Irán, Kína, az arab olajmultik azt tesznek az emberi jogokkal, amit akarnak. Annál határozottan lép fel viszont a világszervezet illetékes bizottsága ezen a területen Izrael ellen. A legutóbbi közel-keleti határozati javaslatok sem sok megértést tanúsítanak az izraeliek megpróbáltatásai iránt, miután a Hamász kiélte gyilkolási vágyát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
A jobboldali lap főkommentátora leírja az ENSZ-t, mert mára szétfoszlott az utópia a világszervezet ügyében. Habár annak idején azért alapították, hogy a demokráciák közösen határozzák meg a külpolitikát, New Yorkban manapság főként csirkefogók, gyilkosok, autokraták és zsarnokok gyűlnek össze, hogy a Nyugat ellen agitáljanak. Nem a demokrácia a fontos számukra. a nyugati értékrendszer elleni harc egyesíti őket. Példa rá, miként gyűlölik Izraelt, amelyet az említett értékek előőrsének tekintenek.
Az ENSZ történetén végighúzódik az anticionizmus – állapítja meg Jacques Schuster. A Közgyűlés a 67-es háború óta nem más, mint a zsidó állam elleni megvetés fóruma. A tagok még abban sem tudnak egyezségre jutni, hogy a palesztinok és az izraeli zsidók nem ugyanazzal a veszéllyel néznek szembe. A 9 millió lakost 500 milliós arab közösség veszi körül és közülük sokan mielőbb szívesen letörölnék a térképről a nemszeretem szomszédot.
A harmadik világ sok országát jellemzi a régi keletű zsidóellenesség, továbbá a Nyugattal szembeni irigység, illetve harag. Valamint az a meggyőződés, hogy a cionista eszme magában foglalja a gyarmatosítás ősbűnét. Irán, Kína, az arab olajmultik azt tesznek az emberi jogokkal, amit akarnak. Annál határozottan lép fel viszont a világszervezet illetékes bizottsága ezen a területen Izrael ellen.
A legutóbbi közel-keleti határozati javaslatok sem sok megértést tanúsítanak az izraeliek megpróbáltatásai iránt, miután a Hamász kiélte gyilkolási vágyát. Se szeri, se száma a figyelmeztetésnek, hogy a zsidó állam vessen véget az öldöklésnek Gázában, noha a szárazföldi művelet még meg sem kezdődött.
A rettenetes az, hogy a legtöbb kormány számára Izrael pellengérre állítása a fontos. A nemzetközi jogra csak akkor hivatkoznak, amikor azt be lehet vetni a közös ellenség ellen. A BT évek óta önmagát blokkolja, mert a tagok többsége hatályon kívül helyezné az ENSZ-alapokmány fontos elveit. Ezért a világszervezet arra van ítélve, hogy semmit ne vállaljon, viszont a fórumain élesen bírálják a Nyugatot és Izraelt. Az persze jó, hogy alkalmat nyújt a párbeszédre, ám erkölcsi intézmény soha nem is volt.
Süddeutsche Zeitung
A megbékélés érdekében szükségszerű, hogy létre kell hozni a palesztin államot, noha a jelenlegi koalíció semmiképpen sem akar abba belemenni. Így nyilatkozott az újságnak Tel Avivban Ehud Barak, a hadsereg korábbi vezérkari főnöke, volt miniszterelnök. Szerinte Gáza érdekében olyan programot kell beindítani, mint amilyen egykor a Marshall-segély volt, továbbá az övezetbe arab békeerőket kell vezényelni. Mindehhez Katar és Szaúd-Arábia adhatná a pénzt. Ha az arabok nem küldenek katonának, az USA szervezhetné meg a kontingenst.
Egyetért azzal, hogy szét kell zúzni a Hamász katonai szárnyát, ki kell szabadítani a túszokat, és hogy vissza kell szerezni az izraeli elrettentő képességet. Ehhez pedig be kell vetni a szárazföldi erőket is. Nagy kockázatot jelent azonban az elrabolt emberek sorsa. Továbbá a viszály kiterjedhet Heszbollah miatt északra, valamint Ciszjordániára is. Korlátozó tényező a nemzetközi jog – amint civilek halnak meg, csökken Izrael támogatottsága. Végül pedig kell találni valakit, aki a harcok elültével átveszi az irányítást Gázában. Ez lehetne a Palesztin Hatóság.
Viszont hogy a hadművelet ennyire elhúzódik, az arra utal, hogy nincs esély gyors megállapodásra, mármint hogy az elhurcoltak közül sokan egyhamar visszanyerjék a szabadságukat. De azt biztosra veszi az interjúalany, hogy Gáza déli részébe előbb-utóbb megérkeznek a nemzetközi segélyszállítmányok. Északon viszont 300 ezer palesztin maradt, őket a szélsőségesek élő pajzsként használják és nem engedték elmenekülni.
A Hamász parancsnoksága egy kórház alatt van, annak az áramát használja. A szervezet a felelős az áldozatokért, mindkét oldalon. Izrael ugyanakkor megfelelő mértékben igyekszik gondoskodni a civilek védelméről. Még ha ki is terjed a viszály, az sem fenyegeti az ország biztonságát.
New York Times
Az újság közel-keleti szakértője azért rimánkodik a Netanjahu-kormánynak, hogy ne vesszen el a Hamász alagútjaiban, mert az erőszak ellene dolgozik. A Gázára mért ellencsapások máris elhalványították az október 7-i támadás rémségeit, a radikálisok egyesek szemében hősök lettek. Több arab állam is kénytelen volt elhatárolódni Izraeltől, hiába egyezett ki azzal.
Thomas Friedman megállapítja, hogy a gazdaság bizonyosan megérzi a 360 ezer tartalékos mozgósítást, ha a háború több hónapig elhúzódik. Hiszen ha az utóbbi 3 hónap visszaesését kivetítjük az egész évre, akkor már mínusz 10 %-nál járunk. Nem mintha a zsidó népnek nem lenne joga az önvédelemre. Ám akik most Izrael ellen fordulnak a világban, azok nem veszik figyelembe, hogy itt egy multikulti társadalomról van szó. Viszont a Hamász militáns, iszlám csoport, amely nem tűri az ellentmondást, az LMBT-közösséget és el akarja söpörni Izraelt a Föld színéről.
A szerző azt javasolja, hogy az izraeli vezetés a túszokra, illetve elrablóik levadászására összpontosítson. Hiszen Gázában három hét alatt több a civil áldozat és a rombolás, mint amennyit a Hamász akciója okozott. Izraeli részről egyébként azt hangoztatják, hogy a terroristák soha többé nem irányíthatják az övezetet, de ezt a feladatot a zsidó állam sem kívánja magára vállalni.
A teendőket palesztinokra bíznák, úgy, hogy a hátteret az izraeli hadsereg, illetve titkosszolgálat szavatolja hozzá. Csak éppen kik volnának ezek a palesztinok és mi van, ha egy nap meggyilkolva találják őket egy sikátorban, mellükön a felirattal: Áruló. Azon kívül ha Izrael ellenőrzi a területet, az EU, az öböl-menti államok, de még az amerikai demokraták sem adnak pénzt a gázai egészségügyre, illetve oktatásra.
Kérdés az is: belevághatja-e a fejszéjét a zsidó állam egy ilyen kemény fába, amikor a lakossága nemigen bízik Netanjahuban? Izraelnek tudnia kell, hogy amerikai szövetségese már kezd besokallni a rengeteg civil áldozattól. Nyitva kell hagyni a lehetőséget a humanitárius tűzszünet és a fogolycsere számára.
Az erőt célirányosan, korlátozott, de elérhető célok érdekében kell bevetni. Az szolgálja az ország hosszú távú érdekeit és jólétét, nem pedig egy végtelenségbe nyúló háború a Hamász likvidálására.
Guardian
Magától értetődik, hogy a zsidók összekötik a holokauszt traumájával a Hamász támadását – fejti ki kommentárjában Karen Pollock, a Holokauszt Oktatási alapítvány igazgatója. A világ annak idején elfordította a tekintetét, amikor Hitler hatalomra jutott, így a nácik véghez vihették gyilkos céljaikat.
Ám október 7-én a halálbrigádok gyerekeket és fiatalokat csonkoltak meg, összesen 1400 civilt megölve, mégis sokan vannak, akik elfogadhatónak tartják a történteket, sőt kiábrándítóan sokan még ünneplik is. Megdöbbentő, hogy tagadják a múlt és jelen kapcsolatát, és próbálják elhallgattatni a zsidókat.
A szemükben jobb, hogy a zsidók csupán az embertelenségre emlékeznek. Az élő zsidók sokkal keményebb kérdéseket tesznek fel, mint halott társaik. Ebben az összefüggésben kell nézni azt a vádat, hogy Izrael fegyverként használja a holokausztot. Ezáltal próbálják érvényteleníteni a zsidók szenvedéseit.
A Hamász akciója óta rengetegen kísérelték meg tagadni a rajtaütés szörnyűségeit, újból és újból megkérdőjelezik az igazságot. A világban sok helyütt tüntetéseken tartják magasra terrorszervezetek zászlóit, pedig a szélsőségesek zsidókat akarnak megölni. A felvonulók nem egyszer egyenlőségjelet tesznek Izrael állam és a náci vezérek közé.
Egyesek számára a zsidók többé nem áldozatok. Csak azt veszik figyelembe, hogy azoknak van államuk és erősebbek, mint a palesztinok. Ettől persze még tény, hogy Gázában szívszaggató a humanitárius helyzet. Minden élet szent és nem szabad elfelejteni, hogy a palesztinok szintén a Hamász áldozatai, akiket élő pajzsként használnak ezek a vérengző terroristák.
Washington Post
A vezércikk túl arcátlannak nevezi Kína tengeri provokációit, hogy azokon csak úgy túl lehessen lépni. A Biden-kormányzat helyesen jár el, amikor Ukrajnára és a Közel-Keletre összpontosít, de fennáll a veszély, hogy közben új válság keletkezik a világ valamely más részén. Pont ez látszik beigazolódni a Csendes-ócenon, ahol Peking a fő bajkeverő.
A jelek szerint a kínai vezetés próbára akarja tenni az Egyesült Államokat és egyik legfőbb szövetségesét, a Fülöp-szigeteket. Kínai hajók a minap ezért ütköztek az ázsiai ország egyik partvédelmi járművével, illetve egy ellátó hajójával. Peking a jelek szerint blokád alá vett egy zátonyt, amelyet Manila a magáénak tekint, ám ezt nem lehet annyiban hagyni.
Az meg egészen hajmeresztő volt, amikor egy kínai vadászgép – nemzetközi légtérben – pár méterre megközelített egy B-52-es amerikai bombázót a Dél-Kínai-tenger fölött. Hszi elnök talán így próbálja elterelni a figyelmet a súlyos gazdasági helyzetről és a vezetési válságról. Éppen most bocsátotta el a védelmi minisztert, illetve fosztotta meg a maradék funkcióitól is a diplomácia korábbi első emberét.
Mindketten az ő kinevezettjei voltak, ezért felvetődik, hogy az elszigetelődött autokrata nem bízik a saját emberiben, viszont szívesen őket okolja a bajokért. Lehet, hogy úgy gondolja egyébként, hogy az USA-t most túlságosan leköti a két háború. Ám Washingtonnak nem szabad kétséget hagynia afelől: a Csendes-óceán egyik hatalma és képes egyszerre több válságot is kezelni. Az jó, ha megerősíti elrettentő képességét, mert így Kína nem esik kísértésbe, hogy kipróbálja.
FAZ
A kínai autógyártók évekkel lekörözték a nyugati vetélytársakat, legyen szó az automata gépkocsivezetésről vagy arról, hogy szavakkal kormányozzák a járművet. Ezt tapasztalta Pekingben egy német szakember, aki szerint a kínai cégeknek éppen ezért jók az esélyeik az európai piacon. Mert ha jeleskednek az innovációban, jó minőséget állítanak elő és olyasmivel rukkolnak ki, amivel mások még nem, akkor érthető, hogy nő a tekintélyük. No, meg a forgalmuk.
Ferdinand Dudenhöffer éppen ezért azt javasolja, hogy működjenek együtt a piacok, különben rengeteg idő megy veszendőbe. A kínaiak főleg elektromos kocsikkal jelennek meg az öreg kontinensen, ami jót tesz a német konkurenciának. A szakértő ugyanakkor öngólnak tartja, hogy a Bizottság nemrégiben vizsgálatot rendelt el az e-autók előállításához nyújtott kínai állami támogatás miatt. Mert válaszul Peking importadókat vezethet be, az pedig aránytalanul érzékenyen érintené a német gyárakat.
Azt nem gondolja, hogy német földön kínai üzemek létesülnének, másutt ebből a szempontból jobbak a feltételek, mert pl. Magyarországon, Lengyelországban és Spanyolországban olcsóbb az energia.
Következő cikk: Jobban bíznak Budapestben, mint a saját vezetőikben
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >