Ma Mózes, Botond, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Bibi Netanjahu rossz ember, rossz helyen
Az Economist elemzése úgy foglal állást, hogy az izraeli miniszterelnök képtelen megoldani a háború és béke kérdését, egyszerűen rossz ember, rossz helyen és időben. A Gázai elleni hadművelet mind több civil áldozatot szed. Netanjahu a jelek szerint elvesztette a közvélemény bizalmát, nemigen képes a háborús kabinetet megfelelően elnavigálni. Arra is alkalmatlan, hogy előbbre vigye a kétállami megoldás ügyét. A társadalom java őt tartja felelősnek, amiért a hírszerzés csődöt mondott és nem jelezte előre, mire készül a terrorcsoport. A lakosság fele szerint a hadsereg parancsnokai a jelen helyzetben jobban tudnák vezetni az országot, mint kormányfő. Csupán 20 % támogatja. Ez persze kellőképpen feldühítette a politikust, ám ez csak súlyosbítja az ellentéteket a fegyveres erők és Netanjahu között. Szemtanúk szerint az egységkormány ülésein traumatikus a hangulat. Ez pedig kihat a döntéshozatalra. Itt rejlik a magyarázata annak, hogy a mozgósított egységek két hétig dekkoltak Gáza határán, mire megkapták az ukázt. Viszont a tábornokok nem tudják, mit tegyenek akkor, ha már felszámolták a Hamász fegyveres szárnyát és kiszabadították a túszokat. A politikának lövése sincs róla, pedig ez esetben hatalmi vákuum keletkezik. De Netanjahu leginkább azért sebezhető, mert a jelképe lett a palesztin állam elutasításának. Márpedig így nem lehet számítani további amerikai támogatásra, illetve nem maradnak érvényben a térség arab államaival kötött rendezési megállapodások sem. Hogy a Knesszetben ezek után lázadás törne ki a miniszterelnök ellen, arra a jelen állapotok közepette nem lehet számítani. De amikor történelmének egyik legkeményebb idejét éli át az ország, pont olyan vezető áll az élén, akinek fogalma sincs, mi történik ezek után. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
Az Unió nem hagyja, hogy Orbán Viktor zsarolja a zárolt pénzek felszabadítása érdekében – közölte a Bizottság költségvetési biztosa. A jobboldali lapnak adott nyilatkozatban az osztrák Johannes Hahn, aki rendszeresen tárgyal a magyar kormány megbízottjaival a Brüsszel által szabott feltételek teljesítéséről, kifejtette, hogy ha Magyarország nem hajlandó hozzájárulni az 50 milliárd eurós ukrán segélycsomaghoz, akkor a többiek megtalálják a módját, hogy akár nélküle, de keresztülvigyék a szándékukat. A magyar fél nem állíthatja meg őket.
Úgy értékelte, hogy az előirányzott összeg inkább lélektani szempontból fontos: azt tanúsítja, hogy az EU segíteni kíván, lehet számítani rá. Mint ismeretes, a terv az, hogy a következő négy évben összesen 66 milliárddal növelik meg a közösségi költségvetést, ám a politikus ezt az összeget sem tartja soknak. Hiszen Ukrajnában háború dúl, súlyosbodik a közel-keleti válság, vissza kell szorítani a klímaváltozást és a szénhidrogének helyett a megújuló energiaforrásokra kell átállítani a gazdaságokat. Azon kívül jócskán be kell ruházni a jövő technológiájába. Nem beszélve az inflációról. Mindez pedig sokba kerül.
Spiegel
Orbán Viktor nem maradt egyedül, mert az új szlovák miniszterelnök szintén nem csinál titkot oroszbarát hajlamaiból. És mivel Fico maga mögött tudhatja a közvélemény többségének támogatást, igencsak markáns kijelentéseket tesz. Így pl. hogy nem Putyin felelős a háborúért, mert a csata már 9 éve megkezdődött, amikor „ukrán nácik és fasiszták” a Donyec-medencében hozzáláttak az orosz lakosság legyilkolásához. Bármennyire is képtelenségnek hangozzék, amit mond.
Hogy nem szállít több fegyvert Kijevnek, annak elsősorban jelképes jelentősége van: rajta kívül csak a magyar vezető kérdőjelezi meg ennyire egyértelműen az EU közös külpolitikai irányvonalát. Egyelőre azonban nem világos, hogy Pozsony ezek után átengedi-e a területén a többi tag által küldött hadfelszereléseket.
Ám a nemzetközi helyzet miatt az irányváltás nagyon is lényeges, mert mélyülnek a törésvonalak a földrészen Oroszország kapcsán. Orbán a minap kezet rázott Putyinnal Pekingben, amiről Jourová bizottsága alelnök kijelentette, hogy az hazaárulással ér fel. A magyar miniszterelnök jó ideje blokkolja az Ukrajnának szánt újabb anyagi segítséget, mivel hozzá akar jutni a jogállami kifogások miatt zárolt brüsszeli alapokhoz.
De az ukrán kérdés a jelek szerint egyébként is háttérbe szorul. Moszkva elégedetten figyeli, hogy Fico miként kezdi 4. mandátumát. Hiszen évek óta ismeri a Kreml urát és ellenzi az újabb szankciókat. Az EU és a NATO központjában fel kell készülni, hogy Pozsony mostantól megosztó szerepet játszik. A jelek arra utalnak, hogy jövőre a közeli Bécsben a szélsőséges FPÖ kerül hatalomra. Azaz kemény idők várnak az Unió magállamaira Magyarország, Szlovákia és Ausztria miatt.
Frankfurter Rundschau
Több közép-európai ország is bajba kerülhet, ha Ukrajna a jövő év végétől nem engedi át területén az orosz földgázt, merthogy lejár a tranzitszerződés. Ezzel együtt az érintett kormányok részére kínálkozik megoldás. Sok függ Norvégiától, illetve Németországtól. De az így is kérdéses, hogy a hátralévő jó egy évben ezek az államok képesek lesznek kiszabadulni függő helyzetükből.
Andreas Schröder, az energiapiaccal foglalkozó elemző cég, az ICIS munkatársa úgy látja, hogy Európa jelentős részét nem érinti különösebben az ukrán bejelentés, mivel a földrész energiaszükségletének már csupán kevesebb mint 10 %-át fedezi a csövön át érkező gáz. De Olaszország, Ausztria, Magyarország és Szlovákia továbbra is rá van utalva az orosz energiahordozóra.
Ha nem jön több orosz gáz ukrán területen át, az jelentős árnövekedést eredményezhet. Ugyanakkor Közép-Európának sürgősen új szállítók után kell néznie. A Bizottság nemrégiben bírálta az osztrák vezetést, mivel annak nincs határozott terve az orosz gázimport kiváltására. A korábbi 80 %-kal szemben jelenleg más csak 50 százalékos a függés, de ez is jóval meghaladja az uniós átlagot. Az EU négy év alatt teljesen be akarja szüntetni az orosz energiahordozók vásárlását.
Az ukránok miatt kieső mennyiséget részben lehet kompenzálni a Török Áramlat révén, de ettől függetlenül – mondja a szakértő – a magyar, német és osztrák kormánynak új beszerzési forrásokat kell találnia. Jól jöhet számukra, hogy a németek a szükségesnél jobban ki akarják építeni kapacitásukat a folyékony gáz fogadására. Emellett újabb vezetékeket kívánnak építeni, és ez mind igen hasznos lehet, ha idővel netán gond lenne a norvég szállításokkal.
Washington Post
Az amerikai külügyminiszter a lapban megjelentetett vendégkommentárban is sürgeti a Kongresszust, hogy az hagyja jóvá Biden elnök által összeállított pénzügyi csomagot, mert az alapvető az ország nemzetbiztonsága szempontjából. Ez esetben ugyanis az USA folytatni tudná Ukrajna megsegítését, jobb helyzetbe kerülne a Kínával zajló versengésben, a Közel-Keleten pedig lehetővé tenni, hogy Washington támogassa Izrael önvédelmét, de úgy, hogy egyben segítséget kapjanak a Hamász kereszttüzébe került civilek.
Azt támasztaná alá, hogy Amerika változatlan elszántsággal áll ki szövetségesei és partnerei mellett. Szembeszáll az autokratákkal, illetve terroristákkal, és fenn kívánja tartani azt a nemzetközi rendet, amely szavatolja az ország érdekeit és értékeit.
Ugyanakkor – teszi hozzá – nagyon is számít, Izrael miként lép fel. A palesztin civileket nem lehet okolni a terroristák által elkövetett gyalázatért, de a súlyos humanitárius válságért sem. Áldozatok ők, akiknek az életét meg kell kímélni. Vagyis azonnal és jelentősen növelni kell a segélyküldemények mennyiségét, legyen szó élelemről, vízről, gyógyszerről, üzemanyagról és más alapvető cikkekről.
Izrael biztonsága szempontjából alapvető, hogy ne törjön ki humanitárius katasztrófa az övezetben. Ám ha nem sikerül enyhíteni a szenvedéseken, akkor a viszály csak fokozódik. A mélyülő válság pedig megakadályozza a további közeledést a zsidó állam és szomszédjai között. Egyidejűleg meg kell találni azokat az erőket, amelyeknek más elképzelésük van Gáza jövőjéről, mint a Hamásznak.
FT
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy katasztrófa bontakozik ki Gázában, ezért Izraelnek engedményeket kell tennie: egyrészt abba kell hagynia a bombázásokat, másrészt hozzá kell járulnia, hogy több segélyszállítmány juthasson be az övezetbe. Egyre jobban szenvednek az emberek, túl azon, hogy nincs élelem és víz, sem pedig villany a sótalanító berendezések, illetve az áramfejlesztők működtetéséhez. Alapszolgáltatások omlottak össze.
És ez csak még rosszabb lesz. Izraelnek megvan minden joga, hogy megvédje polgárait, miután a Hamász szörnyűségeket követett el. Ám nem járja, hogy a zsidó állam kollektív büntetést alkalmazzon a gázai lakosság ellen. Bidennek rá kell vennie az izraeli vezetést, hogy az kímélje meg a civilek életét és alkalmazza háborús jogot.
Az ENSZ már megszólaltatta a vészharangokat, mert az országrészben megsértik a humanitárius jogot. Izrael közben elrendelte, hogy Gázában ürítsék ki az iskolákat és a kórházakat, ahol pedig tízezrek találtak menedéket. A hadsereg úgy becsüli, hogy 3-400 ezren lehetnek a tervezett hadművelet fő célterületén. Viszont jórészt kint rekednek a segélyküldemények. Csak 131 kamion léphette át a határt, számuk október 7-e előtt meghaladta a napi 500-at.
Közben terjed az erőszak Ciszjordániában, ahol a telepesek és a biztonsági erők jó 100 palesztint öltek meg. Diplomaták attól félnek, hogy nagyobb viszály robban ki a régióban. Itt az ideje a humanitárius tűzszünetnek. Az enyhítene a palesztinok szenvedésein, oldaná a feszültséget. Viszont a Hamásznak el kell engednie az összes túszt. Izrael nem sétálhat bele a szélsőségesek csapdájába. A szervezet pont a visszavágásból kíván tőkét kovácsolni.
Ha Netanjahu ragaszkodik az erőszakhoz, könnyen elveszítheti a Nyugat támogatását, miközben még jobban magára haragítja az arab és a muzulmán világot.
The Times
A tétova Egyesült Államok elveszti az ellenőrzést az világrend felett – a geopolitikai vetélytársak pedig azt nézik, hogy a Biden-kormányzat összezavarodik a nemzetközi válságok miatt. Ezt fejti ki kommentárjában Roger Boyes, az újság diplomáciai szemleírója.
Emlékeztet arra, hogy a demokrata vezetés igyekszik jó előre tudatosítani, milyen sikereket ért el a külpolitikában, hiszen Trump újra elfoglalhatja a Fehér Házat, ám az eredmények korántsem annyira egyértelműek, mint ahogy az az első látásra tűnik. Amerika látta, miben mesterkedik Oroszország Ukrajna ellen, mégsem volt képes rábeszélni Kijevet, hogy az készüljön fel. Washington továbbá rosszul mérte fel, hogy a tálibok milyen ütemben foglalják el Kabult.
Azután nem csak az izraeli, hanem az amerikai titkosszolgálat is melléfogott, amikor nem tudta hová tenni a Hamász katonai előkészületeit. Az Egyesült Államok szuperhatalomként nem képes megbirkózni ennyi kihívással. Mégis van abban némi hiúság, amikor Washington igyekszik váratlan húzásokkal kirukkolni. De pl. amikor tető alá akarta hozni a szaúdi-izraeli egyezséget, nem vette figyelembe, hogy alighanem lesz ellengőz a térségből, mivel az fétisnek tekinti a palesztin ügy támogatását.
Az elnök szeret arról beszélni, hogy az USA nélkülözhetetlen. Ám Jordánia, Egyiptom és a Palesztin Hatóság vezetői simán lemondták vele a találkozót, amikor találat érte a gázai kórházat. Azon felül Szaúd-Arábia és Irán között nem Amerika, hanem Kína próbál közeledést elérni. Teherán azt állítja, hogy az általa támogatott szervezeteken keresztül négy arab fővárosra is befolyást gyakorol. Ám ez veszélyeztetheti az amerikai egységeket a régióban.
De a nagy vizsgák még hátra vannak, így Ukrajna és Izrael támogatása ügyében. Hatalomra kerülésekor az elnök azt ígérte, hogy kivezeti országát a rossz háborúkból, továbbá a Közel-Keletről és véget vet az ottani amerikai tekintélyvesztésnek. Ehelyett támaszpontjai támadás alatt állnak Szíriában és Irakban. A politikus úgy lép be a választás évébe, hogy válságról válságra botladozik.
Wall Street Journal
Walter Russel Mead úgy látja, hogy az antiszemitizmus mérgezi Amerikát, és a zsidók elleni támadások egyben a szabadelvűség, valamint a sokszínűség eszményeit is érintik. Az akadémikus, a new yorki Bard College tanára emlékeztet arra, hogy a Hamász terrorakciója miatt a tengerentúlon csaknem 400 %-kal ugrott meg az antiszemita incidensek száma.
Ezt azonban nem csupán az amerikai zsidók problémájának tartja. Merthogy a nemzet összetartása és ereje szempontjából alapvető az a bizalom, aminek révén az USA különlegesen barátságos otthon lett a zsidó polgárok számára. Ha elvész a hit az amerikai út iránt, akkor nem sok esélye lesz annak, hogy a társadalom képes megfelelő energiát és egységet felmutatni a külső ellenség támadásainak visszaverésére.
Az erőszakos antiszemitizmus évszázadok óta azok körében dívik, akik elutasítják a liberális felfogást. Az illiberálisok azt hangoztatják, hogy az Egyesült Államok kaukázusi etnoállam, illetve a hogy a zsidók, a feketék és más alsóbbrendű népcsoportok meg akarják semmisíteni – a bevándorlás és a felforgatás útján. Az egyetemi baloldal megfordítja ezt a megközelítést: a nem fehér etnikumok tagjai jó fiúk és a fehér alapítók a rasszisták, meg kell szabadulni az örökségüktől. Ám mind a két nézet gondnak tartja a zsidókat.
De ha valaki úgy véli, hogy a zsidók ellenőrzik a bankokat, az nem érti, miként működik a korszerű gazdaság. Aki azt hiszi, hogy a zsidók tartják kézben az amerikai sajtót, illetve politikai rendszert, az soha nem fogta fel igazán az intézmények működési módját. Akik pedig felkapják az összeesküvés elméleteket, azok nem hajlandóak tanulni, mert azt gondolják, hogy már mindent tudnak.
A baj csak ott van, hogy ahol a zsidókra vadásznak az utcákon, ott senki szabadsága vagy tulajdona nem lesz sokáig biztonságban.
Economist
Az elemzés úgy foglal állást, hogy az izraeli miniszterelnök képtelen megoldani a háború és béke kérdését, egyszerűen rossz ember, rossz helyen és időben. A Gázai elleni hadművelet mind több civil áldozatot szed. Netanjahu a jelek szerint elvesztette a közvélemény bizalmát, nemigen képes a háborús kabinetet megfelelően elnavigálni. Arra is alkalmatlan, hogy előbbre vigye a kétállami megoldás ügyét.
A társadalom java őt tartja felelősnek, amiért a hírszerzés csődöt mondott és nem jelezte előre, mire készül a terrorcsoport. A lakosság fele szerint a hadsereg parancsnokai a jelen helyzetben jobban tudnák vezetni az országot, mint kormányfő. Csupán 20 % támogatja. Ez persze kellőképpen feldühítette a politikust, ám ez csak súlyosbítja az ellentéteket a fegyveres erők és Netanjahu között. Szemtanúk szerint az egységkormány ülésein traumatikus a hangulat.
Ez pedig kihat a döntéshozatalra. Itt rejlik a magyarázata annak, hogy a mozgósított egységek két hétig dekkoltak Gáza határán, mire megkapták az ukázt. Viszont a tábornokok nem tudják, mit tegyenek akkor, ha már felszámolták a Hamász fegyveres szárnyát és kiszabadították a túszokat. A politikának lövése sincs róla, pedig ez esetben hatalmi vákuum keletkezik.
De Netanjahu leginkább azért sebezhető, mert a jelképe lett a palesztin állam elutasításának. Márpedig így nem lehet számítani további amerikai támogatásra, illetve nem maradnak érvényben a térség arab államaival kötött rendezési megállapodások sem. Hogy a Knesszetben ezek után lázadás törne ki a miniszterelnök ellen, arra a jelen állapotok közepette nem lehet számítani. De amikor történelmének egyik legkeményebb idejét éli át az ország, pont olyan vezető áll az élén, akinek fogalma sincs, mi történik ezek után.
Washington Post
A mai Oroszországban már hagyománynak lehet tekinteni a háborús bűnöket. Jelentős múltra tekintenek vissza a katonák által elkövetett gyilkosságok, kínzások és erőszakoskodások, hiszen ezt csinálták már csaknem 30 éve, az első csecsen háború idején is. Ezt fejti ki kommentárjában Lee Hockstaeder, az újság európai szemleírója, aki annak idején végigkísérte a csecsen eseményeket.
Csecsenföld messze volt, az akkori gyalázatos tettek nemigen váltottak ki nagyobb érdeklődést. De az akkor megtapasztalt gonoszság és brutalitás előjáték volt Putyin mostani háborújához. Arra emlékeztet, hogy Ukrajna nem csupán azért küzd, mert demokratikus, pluralista és független ország kíván maradni, Moszkva igája nélkül. Hanem hogy az életéért harcol.
A szemleíró felsorol jó néhány olyan esetet, amitől az embernek kinyílik a bicska a zsebében, ám gyorsan hozzáteszi, hogy ezek a bűntettek csupán a jéghegy csúcsát jelentik. Hiszen független megfigyelők nem léphetnek be a megszállt területekre, hogy utánajárjanak a történteknek.
Viszont az állóháborúban a parancsnokok el tudják tüntetni a nyomokat. Meg azokat a civileket is, akik vallomást tudnának tenni. Idáig többnyire olyanok beszámolói állnak rendelkezésre, akik el tudtak menekülni. De így is egyértelműek az orosz biztonsági szolgálatok, illetve bakák szörnyűségei. Sok atrocitás a terrorizmus kategóriájába tartozik. Közben pedig az orosz légierő és tüzérség nap mint nap civil célpontokat vesz tűz alá, ami katonai értelemben teljesen észszerűtlen.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >