Ma Mózes, Botond, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Amig a világ lángokban, Biden Trump elfuserált külpolitikáját igyekszik kiiktatni
Afganisztántól kezdve, Ukrajnán át, a Közel-Keletig: Biden mindenütt beleütközik Trump átkába, vagyis az előd által elfuserált külpolitika következményeibe. Három év alatt az elnöknek jócskán kijutott a nemzetközi válságokból, mondhatni, hogy ég a világ – mutat rá a kommentár szerzője, Simon Tisdall. Itt van pl. hogy Netanjahuval az oldalán Trump annak idején meghirdette az izraeli-palesztin viszály végső megoldását, ami ajándék volt a jobbos zsidó nacionalistáknak, mert a zsidó állam átvehette Jeruzsálem teljes ellenőrzését, illetve Ciszjordánia és a Jordán völgyének részleges kontrollját. Viszont szertefoszlottak a palesztin állam létrejöttének kilátásai. Ez pedig erőt adott a Hamásznak. Trump életveszélyes fantáziálása most kihat Biden újraválasztási esélyeire is. De ez részben az ő hibája, mert befagyasztotta a palesztinok ügyét. Ugyanakkor nem tud mit kezdeni azzal, mert páratlan fiaskó, hogy az előző elnök felrúgta a nukleáris megállapodást Iránnal. Az utána meghirdetett gazdasági szankciók felhozták a nyugatellenes jobboldalt Teheránban. Így Biden most egy dühödt ellenséggel néz farkasszemet, amely naponta fenyeget a Hamász által kezdett háború kiterjesztésével. Miközben egyre közelebb kerül az atomfegyver megszerzéséhez. De Trump politikája hatalmas károkat okoz a Fehér Ház Oroszország-irányvonalának is. Továbbá az USA és a NATO közti viszonynak is. Amit a republikánus politikus művelt hivatali ideje során és azután, az arra ösztönzi Putyint és Hszit, hogy betegnek, kudarcosnak és demoralizáltnak tekintse az amerikai demokráciát. Mindennek az oka: Trump. Ő a minden határon túlmenő sötétség, a mélyben lapuló szörny, a belső ellenség. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Kurier
A munkaerőhiány miatt Orbán Viktor külföldről akar behozni munkaerőt, ám a lakosság egy része ellenzi, miután hat a kormány idegenellenes politikája. A hatóságok azzal dicsekszenek, hogy az év eleje óta mindössze 26 menedékkérelemnek adtak helyt, ami páratlanul kevés. Európa ez idő alatt összesen jó 800 ezer embert fogadott be, ezen belül Ausztria 43 700-at. Az alacsony magyar adat azzal függ össze, hogy csakis Belgrádban, illetve Kijevben lehet ilyen folyamodványt előterjeszteni. A miniszterelnök sokat nem törődik azzal, hogy ez a gyakorlat az uniós jog alapján törvénysértő.
Ám a hatalom most lábon lőtte magát a migráció elutasításával, mivel elfogyott a hazai munkáskéz, viszont alighanem a közvélemény ellenállásán megbukott az a törvénytervezet, amely engedélyezte volna ázsiai és latin-amerikai vendégmunkások importját. A javaslat szépen felsorolta mind a 17 országot, amelyre vonatkozott volna az engedély, ám a Fidesz váratlanul visszavonta az indítványt.
A magyarok egy része nem kér az idegenekből. Még a liberális budapesti városvezetés sem pártolja, hogy Ázsiából jöjjenek buszvezetők, mert nem tudnak magyarul, illetve üzembiztonsági megfontolások is felmerülnek. Debrecenben tiltakozások vannak a kínai CATL ott épülő akkugyára ellen, mert oda 9 ezer embert hoznának a határon túlról, bár még nem világos honnan. A Jobbik szerint ha ennyi dolgozót telepítenek be, akkor ott migránsgettók jöhetnek létre.
Sokáig csak a fiatalok fordítottak hátat az országnak, de most már mennek minden rétegből, mert rossz a gazdasági helyzet. A kormány ugyan ösztönzi a gyerekvállalást, de az nem segít a mostani munkaerőhiány megoldásában. Úgy tudni, hogy a Fidesz megszigorítaná az előkészületben lévő jogszabályt: vendégmunkásokat csak akkor lehetne igénybe venni, ha a szabad helyekre nem akad magyar jelentkező.
Daily Telegraph
Varga Judit jelentős figyelmeztetésnek tartja a lengyel választás eredményét, mert szerinte az megmutatta, hogy a liberálisok célja az: mindenki ugyanazon a véleményen legyen. A politikus, akit a jobboldali brit lap Orbán Viktor jobbkezének nevez, úgy nyilatkozott, hogy Magyarország a szocializmus idején megtapasztalta, milyen az orwelli „új beszél”, de a szabadság kivívása után megint csak szembetalálkozott vele a politikai korrektség formájában.
Úgy értékelte, hogy az eltúlzott woke-ság alapja az: hullik szét a társadalom összekötő szövete, vagyis a család, a családmodell. Úgy véli, hogy ezek a kérdések lesznek a jövő évi európai választások középpontjában. Megjegyezte, hogy a voks leadása háborúval ér fel a politikailag korrekt elit és azok között, akik nem félnek kiállni a „józan ész” mellett. Hozzátette, hogy Nagy-Britannia nélkül a német-francia-tengely próbálja felszámolni a tagállamok nemzeti identitását.
Arról is beszélt, hogy meg kell különböztetni a menedéket és a migrációt, az előbbi emberi jog, az utóbbi nem az. A nyitott határok stratégiája, az ideológia vezérelt migrációs politika viszont káoszt okoz a társadalmakban. Arról nem szólva, hogy Magyarország 1,7 milliárd euróért építette meg a határkerítést, de az EU ennek csupán 1 %-át térítette meg. Márpedig ez arculcsapás. Az újság hozzáteszi, hogy a vonatkozó magyar törvények rosszallást váltottak ki Brüsszelben.
Varga ugyanakkor azt fejtegette, hogy az a jó, ha egy politikus kellőképpen bátor és hiszi, hogy amit csinál, az jó az országának. És Magyarországnak vissza kell nyernie a szuverenitását, erős meggyőződést kell mutatnia.
Süddeutsche Zeitung
Gerald Knaus kitart amellett, hogy jó megoldás volt az általa kitalált egyezség az EU és Törökország között a migrációs hullám visszaszorítására, sőt további ilyen megállapodásokat sürget. A berlini Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű agytröszt igazgatója azzal érvel, hogy Ankara közreműködésének hála, annak idején azonnal visszaesett az érkező migránsok száma, onnantól kezdve sokkal kevesebben vesztették életüket.
Most arról igyekszik meggyőzni a német kormányt és az ellenzéket, hogy helyezzék ki a menekülteljárást Ruandába vagy más afrikai országokba, mert el kell riasztani az embereket a sokszor életveszélyes utazástól. Az üzenet az számukra, hogy aki beszáll egy lélekvesztőbe, mondjuk Szenegálban, mert szeretne eljutni a Kanári-szigetekre, az hiába próbálkozik, mert gyorsan visszaviszik biztonságos 3. államba.
Értelmetlen kockára tenni az életet és sok ezer eurót fizetni az embercsempészeknek. Hasonló szerződés volt érvényben 1995-ben, Bill Clinton idején az Egyesült Államok, illetve Kuba között is, és működött. A kiválasztott országokat azzal lehetne meggyőzni, hogy növelik számukra a legális bevándorlás lehetőségét, vízumkedvezményeket, ösztöndíjakat adnak nekik. De fontos, hogy egyenlő félként tárgyaljanak velük.
A török tapasztalatok azt támasztják alá, hogy helyes az alapgondolat, vagyis, hogy minél kevesebb a kitoloncolás, annál gyorsabban lehet gátat vetni az illegális migrációnak.
New York Times
A vezércikk helyesli, hogy az Egyesült Államok támogatást ígért Izraelnek, amely helyre akarja állítani az ország biztonságérzetét a Hamasz támadása után, csakhogy itt a harc nem egy másik nemzet ellen folyik, amely tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, illetve a háború jogát. Egy terrorcsoportról van szó, amelynek alapokmánya célként hirdette meg a zsidó állam megsemmisítését.
A dzsihadisták folyamatosan illusztrálják, hogy nemigen érdeklik őket a civilek élete Gázában, hiszen mecsetek, iskolák és kórházak közelében rejtőzködnek. Ez pedig megnehezíti az izraeli hadsereg dolgát. Az ország a térség egyetlen demokráciájaként vállalta, hogy megóvja a civileket a katonai akciók során. Ám a bombázásoknak már sok ezer polgári áldozata van.
Ezért hív fel sok nyugati szövetséges, köztük az amerikai külügyminiszter humanitárius szünetre. Mindenekelőtt vizet, élelmet, gyógyszert és más, alapvető cikkeket kell bejuttatni. Hiába állítja Netanjahu, a harcok felfüggesztése nem lenne megadás a terroristákkal szemben és nem is jelentene fegyvernyugvást. Viszont az övezet lakossága fellégezhetne és közben folytatódhatnának az erőfeszítések a túszok kiszabadítására.
Azon kívül újabb tömegek költözhetnének a viszonylag biztonságos délre. Ehhez mind a két fél ígéretére szükség van, mármint, hogy arra az időre leállítja a katonai műveleteket. Viszont ha minden megy úgy, mint eddig, az csak fokozza a civilek szenvedéseit és növelheti az esélyt, hogy a viszály átcsap az egész régióra.
Guardian
Afganisztántól kezdve, Ukrajnán át, a Közel-Keletig: Biden mindenütt beleütközik Trump átkába, vagyis az előd által elfuserált külpolitika következményeibe. Három év alatt az elnöknek jócskán kijutott a nemzetközi válságokból, mondhatni, hogy ég a világ – mutat rá a kommentár szerzője, Simon Tisdall.
Itt van pl. hogy Netanjahuval az oldalán Trump annak idején meghirdette az izraeli-palesztin viszály végső megoldását, ami ajándék volt a jobbos zsidó nacionalistáknak, mert a zsidó állam átvehette Jeruzsálem teljes ellenőrzését, illetve Ciszjordánia és a Jordán völgyének részleges kontrollját. Viszont szertefoszlottak a palesztin állam létrejöttének kilátásai. Ez pedig erőt adott a Hamásznak.
Trump életveszélyes fantáziálása most kihat Biden újraválasztási esélyeire is. De ez részben az ő hibája, mert befagyasztotta a palesztinok ügyét. Ugyanakkor nem tud mit kezdeni azzal, mert páratlan fiaskó, hogy az előző elnök felrúgta a nukleáris megállapodást Iránnal. Az utána meghirdetett gazdasági szankciók felhozták a nyugatellenes jobboldalt Teheránban.
Így Biden most egy dühödt ellenséggel néz farkasszemet, amely naponta fenyeget a Hamász által kezdett háború kiterjesztésével. Miközben egyre közelebb kerül az atomfegyver megszerzéséhez. De Trump politikája hatalmas károkat okoz a Fehér Ház Oroszország-irányvonalának is. Továbbá az USA és a NATO közti viszonynak is.
Amit a republikánus politikus művelt hivatali ideje során és azután, az arra ösztönzi Putyint és Hszit, hogy betegnek, kudarcosnak és demoralizáltnak tekintse az amerikai demokráciát. Mindennek az oka: Trump. Ő a minden határon túlmenő sötétség, a mélyben lapuló szörny, a belső ellenség.
Guardian
Az elemzés csodálatosnak minősíti, hogy az eltelt évtizedek során ennyire szoros kötelék alakult ki Németország és Izrael között, ám úgy véli, hogy az lassan olyan lesz, mintha kényszerzubbony volna. A helyzet olyan, hogy jóformán a teljes német politikai elit még Gáza sorozatos bombázása után sem gondolja úgy, bírálhatná a zsidó államot. Beleértve az AfD-t is.
Mindenki a szolidaritás hangján szólalt meg, amit csak erősített, hogy több antiszemita incidens is volt az országban az utóbbi napokban. A gyökerek a háború utáni évekre nyúlnak vissza. Az akkori kancellár, Adenauer közeli kapcsolatot épített ki az államalapító Ben-Gurionnal.
Ennek a folyománya, hogy Berlin október 7-e óta még kevésbé hajlandó szóba hozni a Netanjahu elleni korrupciós vádakat, az izraeli igazságszolgáltatás elleni populista támadást, és a biztonsági szolgálatok kudarcát.
A múlt feldolgozása sikertörténet német földön. Erkölcsi iránytű az állam és a társadalom számára. De hosszabb távon nem akadályozhatja meg a nehéz kérdések megvitatását. Az elkövetkezőkben az EU-nak is segítenie kell kiutat találni az izraeli-palesztin patthelyzetből. Ebben Németország hasznos szerepet játszhat – éppen a múltja miatt. Ehhez érzékenység és nem kevés keménység szükségeltetik.
FAZ
Putyin számára egyetlen szűrő létezik, amikor értékeli a nyugati fejleményeket: az a meggyőződése, hogy a nyugati elit egymás ellen uszítja a népeket és vallásokat, mert így próbálja megmenteni uralmát a világban. Ezért azután szerinte a másik oldal arra törekszik, hogy a közel-keleti viszály átcsapjon Oroszországra is.
Az elnök politikája azonban gyengíti a rezsimet, mert sebezhetővé teszi azt. A politikus egyfelől folyamatosan szajkózza, hogy az orosz államiság alapja az etnikumok és a vallások közti egység, ám ez a fene nagy egyetértés egyszerűen nem létezik. Ugyanakkor egyre nacionalistább a hivatalos propaganda, ám ez utat nyit az országban az etnikai és vallási konfliktusokhoz.
A folyamat már jóval az Ukrajna elleni invázió előtt beindult, a háború azonban radikalizálta a rendszert, így e tekintetben is. Egyre több tabu ingott meg, lásd, hogy az államfő antiszemita utalásokat tett Zelenszkijre. A Kreml ura úgy tekinti, hogy Oroszország a népek szabadságharcának vezére az USA és vazallusai ellen. Mindent ezen a lencsén át néz. Ennek megfelelően az ő olvasatában Ukrajna és Izrael ugyanannak az ellentétnek a két vetülete.
Így lehetséges azután, hogy Moszkva barátságosan fogadja Hamász terrorszervezet vezetőit. Ellenben azt állítja, hogy az Egyesült Államok mozgatja a szálakat, mármint hogy a Donyec-medencében, valamint Gázában tömegesen öljenek meg oroszokat, illetve palesztinokat. Az orosz belső viszályok is kizárólag külső mesterkedés eredményei lehetnek. Ám ily módon a rezsim képtelenné válhat, hogy helyesen értékelje az eseményeket.
Főleg akkor, ha nem világos kapásból, miként lehet alkalmazni a sablont. Pl. Dagesztánban, ahol a napokban antiszemita tüntetők rohanták meg a repülőteret, zsidók után kutatva. A hatalom az elején megbénult, mert a randalírozó csőcselék ugyanazt harsogta, mint a hivatalos tömegtájékoztatás, csak még brutálisabb formában. Ha azonban egy autoriter hatalom elveszti az ellenőrzést, az mindig kockázatos. Mert csak idő kérdése, mikor történik olyasmi, amikor az államnak fogalma sincs, mitévő legyen. Vagyis a sebezhetősége leginkább belülről fakad.
Következő cikk: Magyarország nemzetközi helyzete a lengyel választások után
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >