Ma Bernát, Bernardin, Felícia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Megnyerheti-e még a választásokat Joe Biden?
A The Time washingtoni tudósítója bennfentesektől úgy értesült, hogy Biden el van szánva: alig egy év múlva ismét megpályázza a Fehér Házat. Csak kérdés, nyerhet-e, mivel a kulcsfontosságú ingadozó államokban le van maradva várható kihívója, Trump mögött és nagy handicap a kora. Felemészti a bizalmat iránta, amikor nyilvános eseményeken megbotlik és elesik, illetve összekeveri a szavakat. Így sokan aggódnak amiatt, hogy ő lesz az, aki kipaterolta elődjét az elnöki tisztségből, de négy év elteltével hozzásegíti azt, hogy visszaszerezze tőle a kormányrudat. A nyomás nagyobb lenne rajta, de a demokraták jól szerepeltek több államban is a különféle erőpróbákon. Ugyanakkor felbomlóban van a szövetség, amely 3 éve győzelemre segítette Bident. Felróják neki, hogy támogatja Izraelt, ugyanakkor mind jobban kihátrálnak mögüle a fiatal fekete és spanyol anyanyelvű szavazók. Ha a párt versenyképes új jelöltet szeretne állítani, arra egyre kevesebb a hátralévő idő. Az év vége után már nincs esély rá, hogy a kiszemelt politikus elég előválasztáson szerezze meg a szükséges támogatást. Biden ugyanakkor abban bízik, hogy a gazdasági eredmények a javára billentik a mérleget. Úgy véli, hogy a közvélemény kutatások nem reprezentatívak. De már Trump sem sokat ugrálhat a rivális kora miatt és látni is, hogy kezdi hanyagolni ezt a témát. Hiszen ő maga is 77 éves és egyre több tévedés csúszik be nála. Pl. amikor ismételten kijelentette, hogy Magyarország határos Oroszországgal. Vagy amikor összekeverte a kínai és az észak-koreai elnököt. Mint emlékezetes, azt mondta, hogy Kim Dzsong Un majdnem másfél milliárd embert vezet és nem kétséges, hogy ki a főnök. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Der Standard
A saját biztonságát és a szabadság táborát erősíti az EU azzal, ha olyan államokat vesz fel, amelyek a demokratikus értékeket képviselik – állapítja meg az újság brüsszeli tudósítója. Thomas Mayer emlékeztet arra, hogy az EU közvetlen szomszédságában két háború is feladja Brüsszelnek a leckét.
Izraelben a hadsereg a várakozásoknak megfelelően reagált, amikor vitatott módon élt az önvédelem jogával. De a tét nem csupán az, hogy kikapcsolja a Hamászt, hanem sokkal nagyobb. A terrorszervezet a békefolyamatot próbálta meg meghiúsítani, háborúra akarta mozgósítani az egész térséget a demokratikus zsidó állam ellen. Most pedig humanitárius katasztrófa fenyeget.
Viszont mindkét hadszíntéren szembe ötlik, hogy mindkét ország alapvetően demokrácia. A jogállam ellenségei rontottak rájuk, hogy véget vessenek állami létüknek. Ez közvetett fenyegetést jelent az Unió számára, többet számít, mint az anyagi veszteségek. Ily módon helyes, hogy a Bizottság a belépési tárgyalások megkezdését javasolta Ukrajnával és Moldovával. Továbbá, hogy 6 milliárd euróval kívánja segíteni a bővítést a Nyugat-Balkánon.
A görög, spanyol és portugál példa, valamint a keleti nyitás is azt tanúsítja, hogy a tagság elősegíti a demokrácia megszilárdítását. Így legfőbb ideje, hogy a szervezet tegyen határozott lépéseket a 6 balkáni állam befogadására. Jó megoldásnak kínálkozik a mag-Európa elképzelése.
Az ukránok esetében tovább fog tartani ez a folyamat, de a földrésznek alapvető érdeke, hogy fokozatosan integrálja az arra hajlandó államokat. Mert a háború nagyon könnyen itt lehet újra, már ha a mostanit egyszer sikerül befejezni.
Wall Street Journal
A vezércikk úgy értékeli, hogy a Biden-kormányzat rosszul választja meg a visszacsapás célpontjait, így Irán nem különösebben izgatja magát a megtorlások miatt. Merthogy a teheráni rendszer támogatását élvező milíciák, a Hamász, a Heszbollah, a jemeni huszi lázadók amerikaiakat igyekeznek megölni, ám erre az USA úgy reagál, hogy lőszerraktárakat támad.
A közel-keleti háború azzal fenyeget, hogy szélesebb regionális válságba csúszik át, és Washington igyekszik is ennek megfelelően kezelni a kockázatot. Csakhogy vérszegény, amit produkál és ily módon nem rettenti el sem az Iszlám Köztársaságot, sem az annak meghosszabbított karját jelentő terrorszervezeteket. Így viszont csak tovább nő az eszkalálódás veszélye.
Az elnök mindig patikamérlegre teszi a katonai válaszlépéseit, ám azok ennélfogva olyanok, hogy a mullahokban kétség nem merül fel: ezek után megfontolják-e, hogy rajtaütnek-e amerikai katonákon. Sőt tény, hogy a szélsőségesek módszeresen utaznak külföldön az USA fegyveres erőire és ez így is marad, amíg Amerika ellenségeinek nem kell tartaniuk attól, hogy az Egyesült Államok be is veti a térségben állomásozó stratégiai egységeit.
Teherán próbára teszi, hogy a Fehér Ház mennyire gondolta komolyan az elrettentő képességét. Ez veszélyes, amerikai életeket tesz kockára.
Guardian
A kétarcú kínai elnök kihasználja a gázai viszályt, hogy megteremtse az országának megfelelő nemzetközi rendet. Hszi azt állítja, hogy semleges és elfogulatlan és ilyen alapon tűzszünetet sürget. Ám nem ítélte el a Hamászt az október 7-i terrortámadásért, viszont bírálja Izraelt. Tudja, hogy ha elnémulnak a fegyverek, az a szélsőségeseknek jó, de azt is, hogy a felhívással jó pontokat szerezhet magának a 3. világban.
Erre figyelmeztet szokásos, vasárnapi kommentárjában a szerkesztő, Simon Tisdall, aki szerint Peking számára egy valami fontos: az, hogy a Gáza elleni könyörtelen bombázások miatt Amerika gyengének látszik, ezen felül bűnrészes a világ szemében. Így remélhetőleg elszigetelődik. Továbbá a csapások megosztják a nyugati demokráciákat, elidegenítik az arab államokat és lejáratják a jelenlegi nemzetközi berendezkedést, amelyből Kínának elege van.
Hszi azon töpreng, hogy a válságot miként használhatja ki Kína világpolitikai szerepének megerősítésére. Ugyanez vezérli az ukrán háború kapcsán is. És nagyon úgy néz ki, hogy a lépéseit összehangolja Putyinnal. Moszkva szintén azt hangoztatja, hogy pártatlan, de azért nemrégiben fogadták az orosz fővárosban a Hamász küldöttségét. Nyilvánvalóan a túszokról esett szó.
A Kremlnek jól jön a közel-keleti felfordulás, mert elvonja a figyelmet a katasztrofális ukrajnai ingoványról. A „gonosz tengelye”, Kína, Oroszország és Irán ezzel párhuzamosan példátlan propaganda háborúba kezdett a gázai csata ürügyén.
Nyugaton általános a vélekedés, hogy Peking egyelőre nem indul meg Tajvan ellen. Ha igaz a feltételezés, akkor az csak azért van, mert a kínai hadsereg még nem készült fel. Nem tudni, hogy merre mozdul az elnök, ez a diktatórikus, egyre inkább Sztálinra emlékeztető figura.
Az államfő dilemmáját nemrégiben a Foreign Policy egyik szerkesztője úgy fogalmazta meg, hogy a politikusnak stabil viszonyra van szüksége a világgal, ha új lendületet akar adni a kínai gazdaságnak a sok rossz év után. Ám az egyre fokozódó hazai elégedetlenség miatt szüksége van egy bűnbakra, az pedig az Egyesült Államok.
The Times
A lap washingtoni tudósítója bennfentesektől úgy értesült, hogy Biden el van szánva: alig egy év múlva ismét megpályázza a Fehér Házat. Csak kérdés, nyerhet-e, mivel a kulcsfontosságú ingadozó államokban le van maradva várható kihívója, Trump mögött és nagy handicap a kora.
Felemészti a bizalmat iránta, amikor nyilvános eseményeken megbotlik és elesik, illetve összekeveri a szavakat. Így sokan aggódnak amiatt, hogy ő lesz az, aki kipaterolta elődjét az elnöki tisztségből, de négy év elteltével hozzásegíti azt, hogy visszaszerezze tőle a kormányrudat.
A nyomás nagyobb lenne rajta, de a demokraták jól szerepeltek több államban is a különféle erőpróbákon. Ugyanakkor felbomlóban van a szövetség, amely 3 éve győzelemre segítette Bident. Felróják neki, hogy támogatja Izraelt, ugyanakkor mind jobban kihátrálnak mögüle a fiatal fekete és spanyol anyanyelvű szavazók.
Ha a párt versenyképes új jelöltet szeretne állítani, arra egyre kevesebb a hátralévő idő. Az év vége után már nincs esély rá, hogy a kiszemelt politikus elég előválasztáson szerezze meg a szükséges támogatást. Biden ugyanakkor abban bízik, hogy a gazdasági eredmények a javára billentik a mérleget. Úgy véli, hogy a közvélemény kutatások nem reprezentatívak.
De már Trump sem sokat ugrálhat a rivális kora miatt és látni is, hogy kezdi hanyagolni ezt a témát. Hiszen ő maga is 77 éves és egyre több tévedés csúszik be nála. Pl. amikor ismételten kijelentette, hogy Magyarország határos Oroszországgal. Vagy amikor összekeverte a kínai és az észak-koreai elnököt. Mint emlékezetes, azt mondta, hogy Kim Dzsong Un majdnem másfél milliárd embert vezet és nem kétséges, hogy ki a főnök.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Magyar sorshúzás
Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >