Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Magyarország afgán hadurakkal harcol a déli határon
Röszkéről küldött jelentésében erről számol be a Times brüsszeli tudósítója. Merthogy az afgán főnökök által irányított embercsempészek meg akarják szerezni tevékenységükhöz az uralmat a térségben. Mint írja, ezt itt a legforgalmasabb csempészút Európa belseje felé. Az újságíró, aki nagyban támaszkodott a közelmúltban nyilvánosságra hozott magyar titkosszolgálati jelenségre, emlékeztet arra, hogy az illetékes szervek figyelmeztetik a szövetségeseket: a talibánok átveszik a hatalmat a térségben és ezt igen nagy terrorkockázattal jár. Egy határőr, Balázs Csaba azt meséli, hogy ha a bűnözők találkoznak a magyar határvédelem embereivel, akkor a levegőbe szoktak lőni, hogy figyelmeztessék a migránsokat, illetve megállásra kényszerítsék a járőrt. De így is előfordult, hogy valaki 55-ször bukott meg, míg végre átjutott. Aki nem veszi igénybe a banditák szolgáltatásait, annak is kell fizetnie 300 eurót az áthaladásért. Röszkétől nem messze egy marokkói haramiavezért „királyságot” alapított, útleveleket bocsát ki, és nincs mese, meg kell tőle venni. A túloldalon főleg román, moldáv, albán és ukrán sofőrök által vezetett autók várják az embereket, gyakran grúz rendszámú járművekkel. Ha lebuknak, rendszeresen belehajtanak a rendőrségi autókba, hogy el tudjanak menekülni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
A jobboldali-populista Orbán Viktor nemzeti konzultációval igyekszik megerősíteni, ám leginkább az a fontos számára, hogy hangulatot keltsen Brüsszel ellen. Magyarországon az utóbbi időben a politikai folklór része lett, hogy a kormányfő hadba vonul az EU ellen. Most éppen az szolgál erre a célra, hogy kikéri a lakosság véleményét. Ily módon kíván népi támogatást szerezni, hogy megvédje az ország „nemzeti szuverenitását”.
Szerinte ugyanis a „brüsszeli bürokraták” a hatalom három fontos szociális intézkedését is tönkre akarják tenni. De azt is rosszul fogadta, hogy az Unió sok-sok milliárddal segítene a háború által megtépázott Ukrajnának. Ez azt jelentené, hogy a magyaroknak is mélyen a zsebükbe kellene nyúlniuk, ami kizárt Orbán számára.
Közben Dömötör Csaba az állította, hogy Brüsszel erős nyomás alá helyezte a Fideszt a közös menedékpolitika ügyében. Szerinte ebben benne foglaltatik, hogy az országnak számtalan migránst kellene befogadnia a kérelem elbírálásáig. Márpedig – tette hozzá – ez ajtót-ablakot nyitna a terrorizmus előtt. A miniszterelnök nem hagyott kétséget afelől, hogy ő úgy ugyanígy vélekedik.
Le Monde
Orbán Viktor új nemzeti konzultációt kezd az EU ellen. A „szuverenitás védelmében” hirdette meg, miután a nacionalista politikusnál ez a módszer már egészen bevett 2015 óta. Arra szolgál számára, hogy törvényesítse irányvonalát az Unió ellen. Habár Magyarország NATO-tag, nem hajlandó átfogó katonai támogatást adni Ukrajnának és fenntartja a kapcsolatokat a Kremllel. Ellenzi, hogy a Bizottság felvételi tárgyalásokat kezdjen Kijevvel.
A kérdőívben a válaszok gyakran sugalltak, valamint olyasmit állítanak, ami nem igaz. Pl. hogy brüsszeli pénzek kerültek el a Hamászhoz. Orbán feltétel nélkül támogatja Netanjahut és a gázai hadműveletet.
The Times
Röszkéről küldött jelentésében a patinás lap brüsszeli tudósítója arról számol be, hogy Magyarország afgán hadurakkal harcol a déli határon. Merthogy az afgán főnökök által irányított embercsempészek meg akarják szerezni tevékenységükhöz az uralmat a térségben. Mint írja, ezt itt a legforgalmasabb csempészút Európa belseje felé.
Az újságíró, aki nagyban támaszkodott a közelmúltban nyilvánosságra hozott magyar titkosszolgálati jelenségre, emlékeztet arra, hogy az illetékes szervek figyelmeztetik a szövetségeseket: a talibánok átveszik a hatalmat a térségben és ezt igen nagy terrorkockázattal jár.
A magyar határőrök idáig 173 ezer embert fordítottak vissza az idén, javarészt afgánokat és szíreket. Bakondi György szerint a szervezett bandák családi kötelékkel kapcsolódnak a tálibok kormányhoz, illetve Hakkani terrorista csoport. Az afganisztáni titkosszolgálat – jegyzi meg – immár ellenőrzi a szerb-magyar határ mentén ténykedő afgán bandákat. Orbán belbiztonsági tanácsadója Brüsszelt okolja a fejleményért.
A tálibok kézben tartják az egész utat, Tadzsikisztánból, majd Moszkván és Belgrádon át. A magyar államhatár mentén összecsapnak a főként marokkói és szír konkurenciával. Így Szabadka és Horgos lakói már félnek.
Egy határőr, Balázs Csaba azt meséli, hogy ha a bűnözők találkoznak a magyar határvédelem embereivel, akkor a levegőbe szoktak lőni, hogy figyelmeztessék a migránsokat, illetve megállásra kényszerítsék a járőrt. De így is előfordult, hogy valaki 55-ször bukott meg, míg végre átjutott.
Aki nem veszi igénybe a banditák szolgáltatásait, annak is kell fizetnie 300 eurót az áthaladásért. Röszkétől nem messze egy marokkói haramiavezért „királyságot” alapított, útleveleket bocsát ki, és nincs mese, meg kell tőle venni.
A túloldalon főleg román, moldáv, albán és ukrán sofőrök által vezetett autók várják az embereket, gyakran grúz rendszámú járművekkel. Ha lebuknak, rendszeresen belehajtanak a rendőrségi autókba, hogy el tudjanak menekülni.
Die Presse
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy az osztrák kancellárt súlyos fiaskó terheli, amiért megvétózta Románia és Bulgária Schengen-tagságát, az meg egyenesen stratégiai hiba volt a részéről, hogy arcvesztés nélkül visszakozhatott volna, ám nem tette. De hát a pártján belül januárban valaki azt adta be neki, hogy az ÖVP rossz megítélésén javíthat, ha egy kicsit akadékoskodik Brüsszelben.
A bolgár és a román elnök ugyan megígérte, hogy országok kőkemény megvédi az EU külső határait, Nehammer ekkor még mondhatta volna, hogy tessék: érvényt tudunk szerezni aggályainknak a migráció kapcsán. Bizonyíthatta volna, hogy Ausztria tényleg hídépítő. Ám azóta folyton azt a benyomást erősíti, hogy teljesen mindegy neki, mit mond Szófia és Bukarest, ő csak azért is ellenkezik.
Csakhogy itt az osztrák gazdaság két fontos partneréről van szó. A román fél azzal fenyegetőzik, hogy meghiúsítja az OMV által tervezett feltárást a fekete-tengeri gázlelőhelyen, sőt kilátásba helyezte, hogy az Európai Bírósághoz fordul.
Politico
Az egyik ukrán energiaügyi miniszterhelyettes arra figyelmezteti Magyarországot, hogy ne ellenezze tovább az oroszellenes szankciókat, mert a politika könnyen visszaüthet. Az Orbán-kormány ugyan elutasítja a még keményebb fellépést Moszkva ellen. Nem hajlandó belemenni, hogy az EU korlátozza Moszkva számára az olaj, a gáz és az atomenergia exportját, ám Farid Szafarov szerint ily módon kiteszi országát az orosz imperializmus veszélyének.
Kiemelte, hogy az orosz terjeszkedési törekvések aligha érik be Ukrajnával, és a következő áldozat Magyarország lehet. Ezért nemzeti érdek, hogy az ország leváljon az orosz energiahordozókról. A közelmúltban az Unió energiaügyi biztosa is ugyanezt üzente a magyar vezetésnek.
Brüsszel megint kihagyta az energiaszektort a készülő, 12. szankciós csomagból – a Politico látta a tervezetet és hozzáteszi, hogy ebben megint benne volt a Fidesz keze. A lengyelek és a baltiak viszont nagyon is szorgalmaznák a retorziót.
Die Welt
Európában csúszik ki a hatalom a szociáldemokraták kezéből. A spanyoloknál Pedro Sánchez csak úgy maradhatott miniszterelnök, hogy azért igen nagy árat fizet, hiszen kénytelen volt amnesztiát hirdetni a szakadár katalán vezetők számára, amit a választás előtt még kategorikusan elvetett. De továbbra is rá van utalva kisebb pártok támogatására, így meggyengült odahaza valamint az EU-ban is. ű
A németeknél az SPD 16 %-on áll, így aligha őrzi meg hatalmát. Scholz egyébként is csak a csillagok kivételes együttállásának köszönhette választási sikerét, mert pártja népszerűsége utána gyorsan visszazuhant a korábbi szintre. De a politikus a kontinensen elvesztette egyik fontos szövetségesét, a portugál miniszterelnököt, aki egy bizonytalan korrupciós ügy miatt mondott le.
Szlovákiában pirrhuszi győzelmet aratott a Smer, amely mérföldekre eltávolodott a szociáldemokráciától. Olyannyira, hogy Strasbourgban ki is rakták a szűrét a pártcsaládból. A kormányzó román PSD tagságát pedig a jogállami elvek megsértése miatt 4 éve felfüggesztették.
Tetézi a gondokat, hogy a szociáldemokraták nemigen találnak alkalmas jelölteket az általuk szemelt posztokra. Azon felül erősen megosztja őket, hogy miként reagáljanak Gázára.
Süddeutsche Zeitung
A Die Presse után a nagy német lap is úgy búcsúzik a luxemburgi külügyminisztertől, aki csaknem 20 után tegnap adta át a váltóbotot liberális utódjának, hogy ő volt az a politikus, aki mindig kimondta, ami a szívét nyomta. Ezért tisztelték, illetve féltek tőle. Az emberi jogok ügyében Asselborn hajthatatlannak bizonyult. Úgy fogalmazott: az EU egyik gyengesége, hogy Magyarország és Lengyelország nagy gondokat okozott a jogállam területén.
Hozzátette, hogy az orosz példa mutatja, hová jut egy ország, ha többé nem működik a jogállam. Itt egy millimétert sem szabad engedni.
A 75 éves politikus egyébként októberben bekerült a parlamentbe, ahol már 20 éven át képviselő volt, ám nem vette át a mandátumát, mert a migráció kormányfelelőseként két éve eleve nagy megrázkódtatást jelentett számára, hogy egyes uniós országok egyáltalán nem akartak afgán menekülteket befogadni. Most pedig megint nagy zűrzavar tapasztalható a bevándorlás ügyében és ez betett a lelkének.
Wall Street Journal
A vezércikk úgy látja, hogy az USA inog Ukrajna támogatása ügyében, Európa ellenben fokozza a segítséget, csak kérdés, az mire elegendő, miközben a háború erősen tart a patthelyzet felé. Mindenesetre az EU egyre inkább aggódik amiatt, hogy Washingtonban nem szavazzák meg az új segélycsomagot és így Kijev területeket veszít.
Az oroszok ezzel szemben arra játszanak, hogy a szövetségesek előbb-utóbb belefáradnak a viszályba és akkor csökkentik a fegyverszállításokat, illetve a gazdasági apanázst. A másik oldal ugyanakkor nem sok esélyt lát arra, hogy a Kreml hajlandó volna komoly béketárgyalásokra a nem egészen egy év múlva esedékes amerikai elnökválasztás előtt.
Biden ugyan azt ígéri, hogy kitart Kijev mellett, ám új támogatási kezdeményezései átcsúszhatnak a jövő évre. Ebben a helyzetben az Unió több pénzt mozgósít az ukránok javára, de pl kifejezetten rosszul áll annak az ígéretnek a teljesítésével, hogy márciusig egy millió gránátot szállít le. Azon felül Magyarország blokkolja, hogy Brüsszel 50 milliárd eurót folyósítson. Mindenesetre nyugati illetékesek azt hangoztatják, hogy nem kényszerítik tárgyalásokra Zelenszkijt, sem pedig megállapodásra.
FT
A szerkesztőségnek az a véleménye, hogy Biden és Hszi San Franciscóban óvatos kísérletet tett a kétoldalú kapcsolatok újraindítására, miután a viszony 40 éve nem volt ennyire rossz. Az érdekük azonban azt diktálja, hogy a kölcsönös bizalmatlanság ellenére csökkentsék a feszültséget. És a jelek arra utalnak, hogy legalább az újrakezdés nyitánya kedvező.
A négyórás egyeztetés legfőbb eredménye, hogy Kína belement a katonai kommunikációs csatornák újranyitásába. De azt is látni lehetett, hogy próbálnak mérsékletet tanúsítani Tajvan ügyében. A vendég kijelentette, hogy Pekingnek nincsenek tervei a sziget elfoglalására.
Viszont hogy a házigazda a záró sajtóértekezleten diktátornak minősítette kínai kollégáját, az árulkodik az ellentétekről, illetve arról, hogy meghiúsulhat a közeledés. Egyelőre azonban mindkét fél számára fontos, hogy szilárdabb alapokra helyezzék az együttműködést. Amerikának azért, mert a két háború miatt számít arra, hogy Kína visszafogja a térségben főként Iránt.
Peking számára a gazdasági nehézségek okoznak gondot, ideértve, hogy 25 év óta először az idén várhatóan csökken a külföldi befektetések aránya. De nem valószínű, hogy ez változik, ha a világ úgy ítéli meg, hogy a kínai vezetés barátságtalan lépésekhez folyamodik. Mindenesetre a csúcson az rajzolódott ki hogy igyekeznek javítani a viszonyt. Ám nincs is más választásuk, ha el akarják kerülni a viszályt
The Time
Trump ténykedésének az első elnökség idején nagyobb volt a füstje, mint a lángja, túlzott volt a személye körüli hisztéria, de ha visszatér, bebizonyíthatja, hogy a bírálóinak van igaza.
Retorikájának hangvétele aggasztó – állapítja meg Gerald Baker, a Wall Street Journal volt főszerkesztője, aki rendszeresen publikál a patinás brit lapban.
Legújabb megnyilvánulásai kapcsán megint felmerült, hogy valójában fasiszta, de még legádázabb ellenfelei között is vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy amiket időnként megereszt, a Mussolinit és Hitlert idézi, ám valójában csak az van mögöttük, hogy egy bombasztikus TV-showman vezérelvű politikát játszik. És az első négy év alatt nem lépte át a pártja által szabott kereteket.
A leggyalázatosabb tette az volt, hogy megpróbálta semmissé tenni a 2020-as választás eredményét. Egy jó ismerője azt mondta róla, hogy a diktatórikus hatalomátvételhez terv, elképzelés kell, nála azonban ilyen nem lehet felfedezni.
Ám az új mandátum azért volna ijesztő, mert Trumpot a bosszúvágy vezérli, mivel szerinte elvették tőle a győzelmet és az eltelt három évben börtönbe akarták csukni. Azon felül most már a híveit állítaná az állam fontos posztjaira is. Úgyhogy nagyon is félő: az újabb periódusban már nem lenne akkora szakadék a politikus szavai és tettei között, mint korábban.
Wall Street Journal
A republikánusok egy menetet megnyertek Soros ellen, hangsúlyozza az üzletemberrel legendásan rossz viszonyban lévő konzervatív újság vezércikke, miután Virginia állam egyik körzetében nem a befektető által támogatott jelölt nyerte ez az ügyészi posztot. A jogásznő, a tisztség eddigi gazdája mindössze 300 szavazatnyi különbséggel vesztett, de a lap szerint nagy győzelem az ellenzéki pártnak, mert az államban a demokraták megtartották a szenátusi helyeket és elvitték a képviselőházat.
Az igaz, hogy Biberaj alatt visszaesett a bűnözés, de az ügyész több szarvashibát is elkövetett mandátuma során. Így pl elengedett egy férfit, aki megverte a feleségét. Az illető azután hiába kapott nyomkövetőt, egy kalapáccsal agyonverte az asszonyt.
A szerkesztőség úgy ítéli meg, hogy az emberek nem szeretnék, ha a vádhatóságot politikai szempontok irányítanák. És Virginia megmutatta, hogy még haladó ügyészek is alulmaradhatnak, függetlenül attól, mennyi pénzt kapnak Sorostól.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >