2024. február 27. kedd
Ma Edina, Viktor, Győző névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

A magyar kerítés nem képes arra, hogy feltartóztassa a migránsokat

A magyar kerítés nem képes arra, hogy feltartóztassa a migránsokat

Ezzel tért vissza Ásotthalomról Kornél Albert, a francia konzervatív lap tudósítója. Az akadályon folyamatosan haladnak át az embercsempészek vette csoportok. Az egyik helyi polgárőr kalauzolta, mert meg akarta mutatni, mi a valóság az állami propaganda állításaival szemben. Vagyis hogy az akadály egyáltalán nem hatékony. Elég egy drótvágó vagy egy létra és megnyílik az út. A Sándor nevű férfi azt mondja: előfordult, hogy a bűnözők a saját földjén gyűjtötték be az átjutott idegeneket. A kormány elismeri: az ősz folyamán a határőrök nem ritkán 1500 embert fordítottak vissza éjjelente. De most kicsit nyugalmasabb, mert a szerb rendőrség erősítést vezényelt a határ túloldalára – a magyar hatóságok nyomására. Ezzel együtt a szögesdrót nem riasztja el az útjutásra váró ezreket. Papp Renáta, Ásott halom polgármestere, akit az előd, Toroczkai László korteskedésével választottak meg, úgy véli, hogy a kormány nem tesz meg mindent a határsértések visszaszorítására. Pedig a hatalom ez ügyben nem éppen az erélytelenségéről híres. De hát a tervezett 4 ezer határrendőr helyett csak 1200-at sikerült toborozni. Az sem volt semmi – közli az elöljáró – hogy kiengedtek több száz embercsempészt. Hozzáteszi, hogy Magyarországon csupán áthaladnak a határsértők, mert a nyugati jóléti rendszer vonzza őket. De a magyar hatóságoknak kellene feltartóztatniuk őket. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Süddeutsche Zeitung

 

Magyarországnak kellenek a vendégmunkások, de azt nem lehet állítani, hogy szívesen fogadja őket – jelenti Cathrin Kahlweit, aki Bécsből a magyar ügyekről is tudósítani szokott. Emlékeztet arra, hogy a nagyarányú kivándorlás miatt munkaerőhiány lépett fel, ám az új bevándorlási törvény megszigorítja a külföldiek alkalmazásának feltételeit, továbbá még tovább korlátozza a menedékjogot, noha az már így is rendkívül keménynek számít Európán belül.

 

A kormány már a nyáron nekirugaszkodott, ám visszakozott – a hazai sajtó szerint azért, mert már nemigen lehet visszanyomni a palackba a szellemet, amit Orbán a migrációellenes politikával kiengedett. A lakosság több helyen lázadozik az idegenek ellen, főleg ha úgy érzi, hogy az elveszi tőle a munkát, a lakást, az orvosi ellátást és az iskolai helyeket.  

 

Az üres állások száma félmillió körül jár, ezért kell máshonnan importálni a munkáskezet, pl. az akkugyárakhoz, illetve az autóiparba. De ezek az emberek maximum 2+1 évre kapnak engedélyt, a családjukat nem hozhatják magukkal. Szerződtetésüket csakis közvetítő cégek, illetve olyan társaságok intézhetik, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokban érdekeltek. Utóbbi azt jelenti, hogy a felügyeleti hatóság, illetve a közvélemény ellenőrzése nélkül működnek.

 

A Helsinki Bizottság az a baja a törvénnyel, hogy az pont olyan, mint a régi, márpedig azt több ízben elkaszálták az európai bíróságok. Tavaly mindössze 45 menedékkérelmet adtak ki, viszont mindennapos a törvénysértő kitoloncolás a déli határon. A szám rendőrségi adatok szerint az idén már 100 ezer körül jár. Orbán ugyanakkor a menekültek átvételébe sem megy bele. 

 

Le Figaro

 

A magyar kerítés nem képes arra, hogy feltartóztassa a migránsokat. Ezzel tért vissza Ásotthalomról Kornél Albert, a francia konzervatív lap tudósítója. Az akadályon folyamatosan haladnak át az embercsempészek vette csoportok.

 

Az egyik helyi polgárőr kalauzolta, mert meg akarta mutatni, mi a valóság az állami propaganda állításaival szemben. Vagyis hogy az akadály egyáltalán nem hatékony. Elég egy drótvágó vagy egy létra és megnyílik az út. A Sándor nevű férfi azt mondja: előfordult, hogy a bűnözők a saját földjén gyűjtötték be az átjutott idegeneket.

 

A kormány elismeri: az ősz folyamán a határőrök nem ritkán 1500 embert fordítottak vissza éjjelente. De most kicsit nyugalmasabb, mert a szerb rendőrség erősítést vezényelt a határ túloldalára – a magyar hatóságok nyomására.

 

Ezzel együtt a szögesdrót nem riasztja el az útjutásra váró ezreket. Papp Renáta, Ásott halom polgármestere, akit az előd, Toroczkai László korteskedésével választottak meg, úgy véli, hogy a kormány nem tesz meg mindent a határsértések visszaszorítására. Pedig a hatalom ez ügyben nem éppen az erélytelenségéről híres. De hát a tervezett 4 ezer határrendőr helyett csak 1200-at sikerült toborozni.

 

Az sem volt semmi – közli az elöljáró – hogy kiengedtek több száz embercsempészt. Hozzáteszi, hogy Magyarországon csupán áthaladnak a határsértők, mert a nyugati jóléti rendszer vonzza őket. De a magyar hatóságoknak kellene feltartóztatniuk őket.

 

Economist

 

Hiába kötött legújabban Olaszország és Albánia megállapodást, nemigen szokott bejönni, hogy kiszervezzék a menedékkérelmek feldolgozását. Ezzel együtt a gazdag kormányok rendre megpróbálkoznak vele, mivel nem tudnak megbirkózni a rengeteg beadvánnyal. Európába az idén egy millióan érkeztek, Amerikába 800 ezren.

 

A politikusoknak igazolniuk kell a szavazópolgárok számára, hogy kézben tartják a folyamatot. Egyesek ott látják a kiutat, hogy valamely 3. országba kiszervezik a regisztrációt. Csak éppen az Európai Emberi Jogi Bíróság árgus szemekkel figyeli a gyakorlatot, nehogy sima, törvénytelen kitoloncolás legyen belőle. Vagy olyan államok legyenek az ideiglenes befogadók, ahol veszélyben lehetnek az érintettek.

 

A britek Ruandára építenének, ám idáig meghiúsult az elképzelés. Annál is inkább, mert az egésznek tömeges deportálás jellege lenne. Így a világban a sorozatos kudarcok azt támasztják alá, hogy a jelek szerint cudar állapotban van a területi menedék elve.

 

Daily Telegraph

 

Két éve még simán lesöpörték az asztalról, amikor a francia külvárosokban zajló lázadások kapcsán 20 nyugdíjas tábornok arra figyelmeztetett, hogy a zavargásokból könnyen polgárháború lehet. Most meg már az eshetőség jóformán a sarkon van, miután Lyon közelében egy nyilvánvalóan arab fiatal megkéselte egy 16 éves helybélit.

 

Így értékeli Anne-Elisabeth Moutet, a jobboldali brit újság párizsi tudósítója. Annál is inkább mivel a kormány szóvivője szerint fordulóponthoz értek az események. A szélsőjobb azonnal felvonult, és az látszik, hogy igaza van Houllebecq-nek: Franciaország atomizálódik. Sok évtized után vége a sikeres beilleszkedésnek.

 

Csődöt mondott a hosszú időn át csodált oktatás is. Főleg ott, ahol az idegenajkú gyerekek vannak többségben. Egyes körzetekben lehetetlen tanítani például a holokausztról. A tanárok bagóért dolgoznak, az utóbbi 3 évben kettőt is megöltek közülük a diákok. A rendőrség szintén alulfizetett, bizonyos körzetekbe be sem mer menni. Tömeges a kilépés.

 

Ahogy hanyatlik a gazdaság és a kultúra, úgy roppan meg a bizalom az uralkodó osztály és a nép között. Nem kell sok, hogy újabb megmozdulások robbanjanak ki, akár úgy, hogy a szélsőjobb elhatározza: kézbe veszi a dolgokat. Szóval igencsak közel járhat a polgárháború.  

 

Wall Street Journal

 

Az amerikai Brookings Intézet egyik vezető elemzője intő jelnek tartja Biden szemszögéből Wilders váratlan győzelmét. William Galston szerint az ellenőrizetlen migráció terelte a szélsőjobb táborába a hollandokat. Így akár képes kormányt alakítani, akár nem, a politikus már a populista jobboldal javára változtatta meg az erőviszonyokat.

 

De a fejlemény általában véve is tükrözi, hogy Európa egyre nyugtalanabb a több mint egymillió új bevándorló miatt. A menedékjogot korlátozó kormány van hatalmon a magyaroknál és az olaszoknál, illetve ilyen pártok bekerültek a koalícióba a svédeknél, finneknél és szlovákoknál.

 

A migráció nyomasztja az USA-t is, miközben a demokraták megosztottak. Egyesek úgy látják, hogy az erkölcs és a nemzetközi jog a jelenlegi gyakorlat folytatását diktálja. Másik szerint kompromisszumra kell jutni a menekültek befogadását elvető republikánusokkal. A közvélemény ugyanakkor egyre idegesebb még a demokrata oldalon is.

 

Biden csak úgy tud úrrá lenni a helyzetet, ha elutasítja a nyitott határok elvét és megígéri, hogy különbséget tesz a legális és illegális bevándorlás között. Egyben meg kell határozni, hogy mi lehet valós indok a menedék megadásához, mert olyan politika kell, amely jobban szolgálja az amerikai nép érdekeit.

 

Frankfurter Rundschau

 

Az osztrák közvélemény kutatások stabil éllovasa, a szélsőséges Szabadságpárt nem csinál titkot belőle, hogy magyar, illetve orosz mintára kívánja átalakítani az országot, ha jövőre nyer a választásokon, népszerűsége mégsem csökken. Az FPÖ azzal kampányol, hogy vezére, Kickl a nép kancellárja akar lenni.

 

A határokon ugyanazt csinálná a menekültekkel, mint a magyar hatóságok, továbbá kifogásolja a kisebbségi jogokat, valamint a NATO-t. Azt hirdeti, hogy a nemzetet állítja a politika középpontjába, túllépve a pártrendszeren. Az elnök és aktivistái szüntelenül járják az országot, térítenek. Az alapállás az, hogy ők a kisembereket képviselik, azokkal szemben, akik fent vannak. A párt jelenleg 30 %-on mozog, 2-ikak a szociáldemokraták 24 %-kal és csak harmadik a Kurz-botrány által megtépázott nagyobbik kormánypárt, az ÖVP (20 %).

 

Washington Post

 

Nem jött be az eddigi lengyel kormánynak, hogy radikálisan korlátozni akarta az abortuszt, mert a szigorú törvény nem várt mellékhatásokkal járt. A PiS a katolikus egyházzal szövetkezett még három éve, ám az eredmény azt támasztja alá, hogy érdemes alaposan meggondolni, ha egy hatalom a magzatelhajtás kemény szabályozásával próbálja megállítani a népességszám csökkenését.

 

De persze hogy ilyen jogszabály született, azon nem lehet csodálkozni, hiszen az ország vezetője egy 70-en felüli agglegény. Mindenesetre az első évben 90 %-kal csökkent a művi vetélések száma, de nem lehet tudni hányan vetették alá magukat illegális beavatkozásnak. Viszont a születések száma háború óta nem volt ennyire alacsony, és csak még tovább zuhant a drákói szabályozás bevezetése óta.

 

A ráta jelenleg 1,3-nél jár, a lakosságszám megtartásához 2,1 kellene. A közvélemény fele a törvényt okolja érte. Hiszen pl. sokan azért nem vállalnak gyereket, nehogy annak magzatként valami rendellenessége legyen, mert akkor sem lehetne elvetetni. Ugyanakkor sok orvos fél, és emiatt még akkor sem segít, ha arra volna legális módja. Ám ebbe már jó néhány nő halt bele.

 

Jelenleg a szülőképes asszonyoknak csak kevesebb, mint egyharmada tervez utódot. Ezen nem segít a nagyvonalú családtámogatási rendszer sem. A Jog és Igazságosság vereségének egyik fő oka éppen ez az anomália volt. De nem lesz könnyű liberalizálni a rendszert, mert a leendő koalíció megosztott a kérdésben. És ha dűlőre is jutna, még mindig ott van, hogy Duda elnök vétózhat.

 

The Times

 

Mielőbb túlságosan is belelovalná magát Tajvan lerohanásának tervébe, a kínai elnöknek ajánlatos tanulnia az ukrajnai eseményekből, hacsak nem akarja, hogy országában is 300 ezer anya gyászolja a fiát – írja Roger Boyes, a patinás konzervatív lap külpolitikai elemzője. Azt viszont bizonyosan árgus szemekkel figyeli a politikus, mi lesz a szigetországban a nem egészen másfél hónap múlva esedékes választás eredménye.

 

Merthogy a kormánypárt jelöltje önállóságot hirdet és fenn akarja tartani a szoros kapcsolatokat Amerikával. De ha utóbbinak meg kellene védenie Tajpejt, az sokba kerülne neki, vagyis kétszer is meggondolná, belevágna-e a küzdelembe. Ugyanakkor a Nyugat semmire sem menne a szankciókkal, hiszen Kína igencsak beépült a világkereskedelembe, így a szállítási útvonalak megszakadása súlyos világgazdasági gondokat okozna.

 

Ez az agresszióra ösztönözheti Hszit, de az orosz inváziónak óvatosságra kell intenie. Hiszen Moszkva nemzetközi befolyása óriásit zuhant, kiderült a hadsereg gyengesége és fellázadtak a Wagner-zsoldosok. A másik fontos lecke, hogy az USA továbbra sem riad vissza a hosszú háborúktól.

 

Lehet, hogy Ukrajna nem szerezte vissza a területeit, de csapdába ejtette Putyint, aki csak kifelé tud mozogni egy megnyerhetetlen viszályból. Kínának egyetlen esélye volna, mielőtt megindulna az amerikai hadigépezet: a villámháború. De az oroszok megmutatták, miként nem szabad azt megvívni. Így Pekingnek arra kellene összpontosítania, hogy lakossága ugyanolyan boldog és szabad legyen, mint a tajvaniak. Sok kínai anya lenne hálás érte.

 

New York Times

 

A lap közel-keleti szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy a térségben egyszerre három háború zajlik: egyrészt a zsidók és a palesztinok között, amit csak súlyosbít a Hamász tevékenysége, másrészt a jövő ügyében az izraeli és a palesztin társadalmak között, harmadrészt pedig Irán és az általa pártfogolt szervezetek, valamint Amerika és szövetségesei között.

 

Netanjahu beszorult, mert a koalíció szélsőséges pártjai hallani sem akarnak a két állami megoldásról, sem pedig arról, hogy a Palesztin Hatóság szerepet kapjon Gázában. A vége ugyanis az lenne, hogy engedményeket kellene tenniük Ciszjordániában. Viszont pont ezért Bidennek ügyelnie kell, nehogy az izraeli miniszterelnök kényszerpályára állítsa.

 

Thomas Friedman a harmadik háborút tartja a legveszélyesebbnek, az ugyanis a hegemónián, a hatalmon és az energiaforrásokon túl az értékekről szól. Irán ki akarja űzni az USA-t a régióból, felszámolná a zsidó államot és saját akaratának rendelné alá Washington szunnita arab partnereit.  

 

Körkörösen fenyegeti Izraelt. Elég, ha a Hamász, a Heszbollah és a huszik tüzérei naponta csak egy rakétát lőnek ki és azonnal tízezrek utasítják vissza, hogy visszatelepüljenek a határtérségbe. Az ország összezsugorodna, de a következmény lehet még súlyosabb is. Ráadásul az ország jóléte annak a 400 ezer embernek köszönhető, aki a high-tech ágazatokban dolgozik. Ha ők emigrálnak, az végzetesnek bizonyulhat.

 

Hogy ez ne így legyen, ahhoz kell az Egyesült Államok, illetve a mérsékelt arab országok közreműködése, de ennek meg az a feltétele, hogy Netanjahu vegye a kalapját. Mert ő nem adna jogot a palesztinoknak.

 

2023. november 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán egyedül maradt hátra

Üres kezekkel áll, miután hosszú időn át csinálta a cirkuszt a svédek NATO-csatlakozásnak feltartóztatására – fejti >

Tovább

Trump megosztott republikánus pártja

A Wall Street Journal vezércikke arra figyelmezteti Trumpot, hogy pártja erősen megosztott, és nem a kihívó, >

Tovább

A Hamász és Netanjahu egyaránt sorscsapást jelent saját népe számára, de van remény

Ezt állapítja meg a Guardian szemleírója, Jonathan Freedland. Emlékeztet arra, hogy mindkét fél súlyos döntés előtt >

Tovább

Két év elteltével kimerülnek az ukránok, a külföld belefárad a viszályba, ám a harcok folytatódnak

A Guardian szerkesztőségi véleménye szerint a háború brutális mérlege ugyanakkor azt támasztja alá, hogy mindenképpen támogatni >

Tovább

New York Times: Elhárult az utolsó akadály

Elment Magyarországra a svéd miniszterelnök, hogy elhárítsa az utolsó akadályokat országa NATO-tagsága útjából. A belépés 19 >

Tovább

Megáll az eszem!!!

Felnőtt, ivarérett főleg férfi emberek - akiket szakértőknek és elemzőknek neveznek - arról beszélgetnek nyilvános fórumokon, >

Tovább

Le kell győzni Putyint, csakis így lehet véget vetni a háborúnak

Timothy Garton Ash azt a következtetést vonta le a müncheni Biztonságpolitikai Konferencia tapasztalatai alapján, hogy Európának >

Tovább

Rutte a NATO élén?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung lap úgy tudja: a NATO négy vezető hatalma azért erősítette meg, hogy >

Tovább

Dodik hajbókolása Putyin előtt

A boszniai szerbek vezére azt közölte, hogy a Nyugat jóformán bele akarja ráncigálni a Republika Srpskát >

Tovább

Aztán utánuk az özönvíz

A magyar állam család- és gyermekpolitikája aljas, kirekesztő és társadalmilag végtelenül kártékony.  Teljesen szürreális, amikor nyugdíjas emberek >

Tovább

Most Orbán megadja magát

Orbán csaknem két év elteltével beadja a derekát a svéd NATO-felvétel ügyében. Előtte azonban a magyar >

Tovább

Egy ügyes diplomáciai húzással meg lehet kerülni Orbán akadékoskodását

Mégpedig a svédek NATO-felvétele ügyében. Hegedűs Dániel a Német Marshall-alapítvány vezető elemzője azt javasolja, hogy Scholz, >

Tovább