Ma Zsófia, Szonja névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Ukrajna pingpong labda lett a washingtoni belpolitikai játszmákban
Ukrajnában kritikus pillanat következett be, így Bidennek szembe kell néznie az igazsággal – újra kell gondolnia az egész stratégiáját – állapítja meg Emma Ashford, a független, profitmentes amerikai kutató intézet, a Stimson Center vezető munkatársa. Hiszen bekövetkezett az, ami pár hónapja még kizártnak számított: fölöttébb bizonytalanná vált az USA támogatása. Ukrajna pingpong labda lett a washingtoni belpolitikai játszmákban, és alighanem kemény vitatéma lesz az elnökválasztási kampányban. Az ellentétek ennél rosszabb időpontban nem is merülhettek volna fel. Ugyanakkor a gondok egy részét már előre lehetett látni, mert az amerikaiaknak Irak és Afganisztán után nincs kedvük egy elhúzódó is igencsak drága háborúhoz. De Európa sem tülekedik, hogy segíthessen. A dolog úgy áll, hogy a valóság kikényszeríti a választ arra a kérdésre: mennyi területet lehet reálisan visszaszerezni? Meddig tart ki a nyugati közvélemény Kijev mellett? De rövidtávon a legégetőbb az, folyósítja-e a pénzeket Amerika? Ha nem, akkor a terhek Európára hárulnak, de ott szintén vannak kormányok, amely nyugtalanok a költségek miatt. A Biden-kormányzatnak viszont ki kell dolgoznia egy B tervet a hogyan továbbot illetően. Mert amíg Moszkva reménykedhet Trump visszatérésében, addig nemigen fog belemenni semmilyen megállapodásba. De meg kell tenni az előkészületeket hozzá, tisztázni kell Kijevvel és a többi szövetségessel a végjátékot. Ez az a stratégia, amely megakadályozhatja az ukrán veszteségeket. Ugyanakkor sokkal jobb helyzetbe juttatja – demokrata győzelem esetére – a mostani amerikai vezetést, hogy az szorgalmazza a jövő év végén a tűzszüneti tárgyalásokat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
New York Times
A vezércikk felszólítja az amerikai törvényhozást, hogy az ne totojázzon, hanem hagyja jóvá a megfeneklett 105 milliárd dolláros segélycsomatot, mert az Amerika biztonsági érdekeit szolgálja. A pénz nagy része Ukrajnának és Izraelnek menne, ám vita van arról, hogy mennyit költsenek az USA déli határainak védelmére.
Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy támogatná a tekintélyelvűség elleni küzdelmet Kelet-Európában, illetve Ázsiában, és előmozdítaná a stabilitást a Közel-Keleten. Ugyanakkor szó sincs arról, hogy elhanyagolná a belbiztonságot. Az erős és szabad ukrán állam alapvető az európai béke és stabilitás szempontjából. Ha bejön Putyin számítása és alábbhagy a nyugati elszántság, akkor az elnök olyan helyzetben lesz, hogy megtámadhatja a NATO-t és a viszályba az amerikai hadsereg is belekeveredne.
Viszont nem igaz, hogy a csomag biankó csekket adna az izraeli háborúhoz, függetlenül az áldozatok számától. A Fehér Háznak azonban még el kell érnie, hogy Netanjahu a fegyverek fejében vegye figyelembe az amerikai szempontokat. Ugyanakkor a mostani kongresszusi holtpont csak azoknak jó, akik a politikai pecsenyéjüket igyekeznek sütögetni.
Guardian
Ukrajnában kritikus pillanat következett be, így Bidennek szembe kell néznie az igazsággal – újra kell gondolnia az egész stratégiáját – állapítja meg Emma Ashford, a független, profitmentes amerikai kutató intézet, a Stimson Center vezető munkatársa. Hiszen bekövetkezett az, ami pár hónapja még kizártnak számított: fölöttébb bizonytalanná vált az USA támogatása.
Ukrajna pingpong labda lett a washingtoni belpolitikai játszmákban, és alighanem kemény vitatéma lesz az elnökválasztási kampányban. Az ellentétek ennél rosszabb időpontban nem is merülhettek volna fel. Ugyanakkor a gondok egy részét már előre lehetett látni, mert az amerikaiaknak Irak és Afganisztán után nincs kedvük egy elhúzódó is igencsak drága háborúhoz. De Európa sem tülekedik, hogy segíthessen.
A dolog úgy áll, hogy a valóság kikényszeríti a választ arra a kérdésre: mennyi területet lehet reálisan visszaszerezni? Meddig tart ki a nyugati közvélemény Kijev mellett? De rövidtávon a legégetőbb az, folyósítja-e a pénzeket Amerika? Ha nem, akkor a terhek Európára hárulnak, de ott szintén vannak kormányok, amely nyugtalanok a költségek miatt.
A Biden-kormányzatnak viszont ki kell dolgoznia egy B tervet a hogyan továbbot illetően. Mert amíg Moszkva reménykedhet Trump visszatérésében, addig nemigen fog belemenni semmilyen megállapodásba. De meg kell tenni az előkészületeket hozzá, tisztázni kell Kijevvel és a többi szövetségessel a végjátékot.
Ez az a stratégia, amely megakadályozhatja az ukrán veszteségeket. Ugyanakkor sokkal jobb helyzetbe juttatja – demokrata győzelem esetére – a mostani amerikai vezetést, hogy az szorgalmazza a jövő év végén a tűzszüneti tárgyalásokat.
FAZ
A konzervatív lap kiadója úgy ítéli meg, hogy a német kancellár teljesen eljátszotta a hitelét. Drámai módon csökkent a tekintélye, de nem tudja visszaszerezni, mert éppen az a koalíció áll az útjában, amely hatalomra segítette. Berthold Kohler kifejti, hogy Scholz idáig nemigen csillogtatott olyan vezetői erényeket, amiket elvárnának tőle. Vagyis, hogy megmutatja, merre menjen az ország, és el is indul abba az irányba. Más szóval, hogy erőskezű.
A csalódás azért ekkora, mert nem így kezdte. Az orosz támadás után churchilli léptékű beszédet mondott, meghirdetve az Oroszország- és a biztonságpolitika gyökeres átértékelését. Ám hamarosan már azt sem lehetett biztosan tudni, hogy mi a célja Ukrajnában. És a tömegek tájékoztatásában sem villog. Az egyetlen mondandója az, hogy tudja, mit akar, ez pedig legyen elég a népnek.
Ám a hármas szövetség valójában fokozza a polgárok aggodalmait a háború ügyében. És miután az Alkotmánybíróság elutasította a hatalom pénzügyi ügyeskedését, sokan nem úgy érzik, hogy a hatalom pragmatikus kézben van. A koalíció rangon aluli házasságot jelent. Az eltelt két évben nem nőtt össze az, ami eleve összeegyeztethetetlen volt. Nagyon jelentős idő és energia megy el a belső vitákra.
Csak remélni lehet, hogy Scholznak van elképzelése a helyzet megoldására, és hogy az jobban működik, mint az eddigiek, mert azok bizony jó párszor kudarcba fulladtak. Az viszont biztos, hogy a kormányfő és szövetségesei maguktól nem dobják be a törülközőt. Ezért marad a bizakodás, hogy ezután jobban csinálják.
Die Presse
A Nyugatnak van egy német problémája is, mivel Európa legnagyobb gazdasága túl sokáig pihent a babérjain, és az most megbosszulja magát. A gazdasági völgymenet meggyorsíthatja a populisták felemelkedését, az pedig kihat az egész világra. Egyes megfigyelők úgy értékelik, hogy simán lepusztult a német infrastruktúra.
Már a hóval sem tud megbirkózni. Politikailag sem. Gyengélkedik, olyannyira, hogy az idén várhatóan zsugorodni fog a gazdaság. Ráadásul kárörvendést vált ki hogy a vezetés történelmi pénzügyi válságba vitte az országot. Négy milliárd eurót zárolni kellett, mivel az Alkotmánybíróság nem engedte meg, hogy a kormány trükközzön.
De a nehézségek egy része már Merkel alatt kezdődött, mert a gazdasági aranyévek alatt nem vágott bele komoly reformokba. Mindenki azt hitte, hogy örökké tart a jelen boldogsága. Az örökség súlyos: a hadsereget gatyába kell rázni, nincs elég munkaerő, az ipar a magas áramdíjtól szenved. Az orosz politika zsákutcának bizonyult.
Válságról beszélni azonban túlzás volna, de az ipar leépülése már évtizedekkel ezelőtt megindult, ám most felgyorsulhat. Az pedig idővel politikai súrlódásokat eredményezhet. A populisták már jelenleg is jönnek fel, részben azért, mivel nagy kereslet van a migráció témájára.
Guardian
Mivel jelentős repedések mutatkoznak a kínai hatalmi szerkezeten, az elemző, Simon Tisdall nagyon is lehetségesnek tartja, hogy Hszi a Tajvan elleni támadással próbál kievickélni a bajból. A politikus kemény kézzel igyekszik féken tartani az elégedetlenséget, mert a cél az, hogy a Kommunista Párt megerősítse uralmát az élet minden szelete fölött.
Egy új szakkönyv szerzője szerint ez a politika idáig nem ütközött akadályba, mivel cserében jólétet adott az elhallgattatott, tekintélyelvű társadalomnak. Ám jelenleg a gazdaság munkanélküliséggel, magas adóssággal és alacsony üzleti bizalommal küszködik. No meg az az ország szembekerült a Nyugattal, miközben hegemóniára törekszik a világban.
De már a legfelső szinten is látszik, hogy baj van, hiszen olyanok tűnnek el, akik az elnök-főtitkár híveinek, belső klikk tagjának számítottak. Azaz komoly kérdések vetődnek fel a rezsim fenntarthatóságáról. Ám tabunak számít szóba hozni, hogy töredezik a monolitikus rezsim. A gondokat csak tetézi, hogy a térség más, jelentős hatalmai nem kérnek Peking agresszív geopolitikai és kereskedelmi törekvéseiből.
A belső megpróbáltatások és a változatlan külpolitikai szándékok folytán Hszi megkísérelheti, hogy lerohanja Tajvant. És ne mondja senki se, hogy nem, mert ugyanez volt a vélemény az Ukrajna elleni háború előtt is.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >