2024. május 12. vasárnap
Ma Pongrác névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Utazgatós diplomácia magyar módra

Utazgatós diplomácia magyar módra

Ha valaki kíváncsi, hogy éppen mire készül Orbán Viktor a külpolitikában, akkor azt kell megnéznie, hová utazott előzőleg Szijjártó Péter. Nos, legutóbb Moldovát, Dodikot és Ukrajnát kereste fel. Az első helyszínen az üzenet az volt, hogy nem ellenezzük az EU bővítését, de az Ukrajnával folytatandó tárgyalásokat igen. A boszniai szerbek vezére Vučić meghosszabbított karja, aki jelentős támogatásban részesül a magyar kormány jóvoltából, más balkáni autoriter politikusokkal együtt. Pedig lábbal tipornak a demokratikus szabályokon, amint azt legutóbb a szerb választások alkalmával láthatta a világ. A sajátos magyar utazó diplomácia legutóbbi állomása Ungvár volt, ahol Szijjártó gyorsan újabb feltételeket támasztott. Jelezte, hogy a Fidesz leveri a cölöpöket a 2. félévben esedékes soros magyar elnökség előtt. Azaz Kijev bölcsen teszi, ha teljesíti a magyar feltételeket, utána lehet tárgyalni. Talán. És lehet, hogy a magyar kormány egyáltalán nem nézi rossz szemmel, amint Toroczkai László bejelentette igényét Kárpátaljára az orosz győzelem esetére. Az ilyen követelések fokozzák az ukránokra nehezedő érzelmi nyomást. Egyébiránt a mai csúcs előtt egyre agresszívabb lett Orbán reakciója és retorikája. Amint a direkt36 lehozta: nemrégiben azt fejtegette zárt ajtók mögött, hogy Ukrajna uniós tagsága korlátozná az ő geopolitikai befolyását, mert az USA túl nagy szerephez jutni ily módon a térségben. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Euractiv

 

Kompromisszum lehetőségét lebegtette meg az EU Ukrajna ügyében a mai, sorsdöntő csúcstalálkozó előtt. Azt dobja be, hogy évente vitassák meg az 50 milliárdos mentőöv felhasználását, de egyetlen kormány se vétózhasson.

A többiek úgy látják: eljött a most vagy soha-pillanat Orbán Viktor meggyőzésére. A köztes javaslat pedig alkalmas arra, hogy a kormányfő olajágként felmutassa, hiszen olyan mechanizmusra tart igényt, amelynek segítségével jelezheti, ha gondjai vannak a támogatás kapcsán.

Csakhogy ily módon bizonytalanná válna Kijev finanszírozása, ezért a többiek közölték: itt olyan vörös vonalról van szó, amelyet nem hajlandóak átlépni. Azt nem lehet tudni, hogy a miniszterelnök számára mennyire elfogadható az elképzelés. Diplomaták szerint azonban a magyar fél ahhoz sem hajlandó hozzájárulni, hogy fizesse a maga részét a magasabb kamatok után, miután Brüsszel kölcsönt vett fel a járvány utáni gazdasági növekedés serkentésére.

A Fidesz arra hivatkozik, hogy még egy fityinget sem látott a támogatásból. Ám illetékesek szerint nem lehet kivételt tenni senkivel sem, mint ahogy elfogadhatatlan az a budapesti követelés is, hogy két évvel terjesszék ki azt az időszakot, amelynek során el lehet költeni a Covid-alapból érkező pénzt.

 

Washington Post

 

Az EU kétségbeesetten keresi, miként hidalhatja át az ellentéteket, mivel Magyarország továbbra is blokkolja az ukrán segélycsomagot. A többiek ismét fel vannak háborodva, és nagyon úgy látszik, hogy ezúttal hajlandóak keményen szembeszállni Orbánnal. Vagy legalábbis megfenyegetni. Csak az nem világos, ez mennyire jön be.

Újabb vörös vonalat hágott át a politikus az utóbbi hónapokban, mivel Kijev szemszögéből igen veszélyes pillanatban próbál akadékoskodni – mondják uniós illetékesek. Ezért most új eszközöket kell keresni a magyar vétó kivédésre, ami magában foglalja, hogy hosszabb távon alakítsák át a döntéshozatali rendszert.

Daniel Freund német zöld EP-képviselő kijelentette: gyengíti az Uniót, hogy sok esetben csak egyhangúlag lehet határozni. Ám addig még évek telhetnek el, már ha egyáltalán eljutnak odáig, amít lesz a dologból valami. Így viszont igyekeznek együttműködni Orbánnal, bár nem világos, mi is a szándéka.

Az biztos, hogy azt szeretné, ha évente felülvizsgálnák az ukrán támogatást, csakhogy ily módon minden alkalommal kemény csörtére kellene készülni és bizonytalan volna a további támogatás sorsa. De lehet, hogy a kormányfő csak azért szeszélyeskedik, mert kellenek neki a brüsszeli milliárdok. Odahaza a vitát arra használja, hogy rájátsszon a populista érzelmekre és az EU ellen mozgósítson a júniusi választások közeledtével.

Szakértők ugyanakkor úgy vélik: az Unió egyelőre nem veti be ellene a szavazati jog felfüggesztését. De Jacob Kirkegaard, a Német Marschall Alap vezető munkatársa rámutat, hogy Orbán ugyan zsarolni igyekszik, ám a válasz az a másik oldalról, hogy revolverezni mi is tudunk, ráadásul nekünk jobb fegyvereink vannak.

 

Le Figaro

 

Fokozódik az európai nyomás Orbán Viktorra Ukrajna miatt. A mostani csúcs igen nagy kockázatokat hordoz, igazából csakis Kijev megsegítése a téma. Merthogy pénz híján az ukrán kormány hamarosan fizetésképtelenné válik, akár már a jövő hónap elején – közölte a Valutaalap. Egy kijevi kutató intézet pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrán vezetés az idén még egy fityinget sem kapott külföldről.

Ilyen körülmények között megengedhetetlen, hogy kudarcot hozzon a brüsszeli tanácskozás. Az ugyanis ajándék volna Putyin számára. ám ki más, mint Orbán fenyegeti újfent a megállapodást. A 26-ok a decemberi csúcs után azt hitték, másfél hónap elég lesz a meggyőzésére, de nem.

A budapesti erős ember azt követeli, hogy évente tűzzék napirendre a támogatás kérdését és egyhangúlag határozzanak róla. Azaz tetszése szerint vétózhatna. A többiek pont ez utóbbit nem akarják. Minél közelebb került a mai ülés, annál keményebbre váltott a hang az Atlanti-óceán mindkét partján. Rasmussen volt NATO-főtitkár kifejtette: nem érti, hogy miközben Magyarország gazdaságilag teljesen az EU-tól függ, biztonságát pedig a katonai szövetség szavatolja, miként próbálhatja a saját javára kiaknázni a helyzetet, gyakorlatilag túszul ejtve Ukrajnát?  

 

EUobserver

 

Hegedűs Dániel úgy gondolja, hogy a 7-es paragrafus segítségével térdre lehet kényszeríteni Orbán Viktort. A Német Marshall Alap elemzője úgy érzékeli, hogy az EU-n belül kritikus szintet ért el az elégedetlenség a magyar vezető miatt. Hiszen egyre autokratább és szembemegy a közösség külpolitikai értékeivel. Így most az van napirenden, hogy búcsút inthet a szavazati jogának, ha megint megtorpedózza az ukrán segélyt.

Úgy néz ki persze, hogy ezúttal Ficoval szűrte össze a levet a szankció megakadályozására, ám itt nem az egyhangú döntéshozatal elve a legsúlyosabb gond, hanem az, hogy a többiek részéről nincs stratégia a 7-es paragrafus bevetésére. Mert nem okvetlen kell eljutni a szavazásig, az is elég volna, hogy a tagállamok megértetik Orbánnal: most tényleg komolyan gondolják a dolgot.

Ez esetben ugyanis működésbe léphet az elrettentő hatás a tekintélyuralmi magyar rendszerrel szemben. Mellesleg ahhoz, hogy kimondják: Magyarországon súlyos veszély fenyegeti a közösségi alapértékeket, elég négyötöd is, azt meg meg lehet szervezni. Nem biztos, hogy Fico annyira állhatatos marad, ha mindenki nyomást gyakorol rá. Főleg persze a németek és a lengyelek. És akkor Orbán tisztában lenne vele, hogy már csupán egyetlen lépésnyire van és oda a szavazati jog.

Ha ily módon kipellengérezik a magyar kormányt, utána már egyharmad kezdeményezheti a végső szakasz beindítását. Ez pedig arra ösztökélheti a miniszterelnököt, hogy felülvizsgálja a véleményét, legalábbis átmenetileg. Vagyis csapdába lehetne csalni, és így elmenne a kedve az obstrukciótól. Ám nem szabad neki megengedni ezúttal, hogy később újabb, még nagyobb igényekkel álljon elő, ahogy az idáig már jó párszor előfordult.

 

Handelsblatt

 

Orbán a falhoz szorult, azt viszont elérte, hogy már megint minden róla szól – fejti ki a német üzleti körök lapjának kommentárja. Megakasztotta Ukrajna megsegítését és halogatja a svédek belépését a NATO-ba, ám már minden kártyáját kijátszotta. Szereti úgy feltüntetni, hogy ő az, akin múlnak a dolgok, hiszen folyton blokkol, de a végén általában meglepően rugalmasnak bizonyul.

Az ukrán segítség azért is igen fontos volna, hogy Putyin lássa: Európa változatlanul kiáll Kijev mellett, csak Orbán zárkózik el ettől. Ám Svédország kapcsán az USA-t is maga ellen fordította. De a végén még az ilyen „bátor ellenálló” számára is felvetődik a kérdés: miként kászálódik ki a saját maga okozta elszigeteltségből?

A hangulat egyre élesebb vele szemben, ám ha sikeresen akarja ellátni a soros elnökséget, akkor rá van utalva, hogy a többiek együttműködjenek vele. Ugyanakkor az Európai Néppárt elnöke úgy értékeli, hogy a politikus inkább Putyin szövetségeseként jár el, semmint az Unió tagjaként. Megoldás egyelőre nincs, de tapasztalt európai diplomaták még nem tartják szükségesnek a szavazati jog megvonásának felvetését, mert ismerik Orbán rugalmasságát.

És már küldi a kompromisszum első jeleit. És igazából az ő pozíciója gyengébb. Az utolsó pillanatban van, hogy megelőzzön egy nagyobb viszályt. A többieknek már semmi kedvük szemet hunyni az újabb bakugrásai fölött. Törést okozhat, ha most nem enged a 48-ból. Az árkot pedig igencsak nehéz lehet elfedni. Brüsszel egyértelműen utalt rá, hogy ha vétóz, azt úgy veszik, hogy hátat fordított a szervezetnek.

Ám ha nem hátrál meg, akkor a csúcs végén Orbán elutazhat, a többiek azonban feltehetőleg maradnak, egyrészt Ukrajna miatt, másrészt pedig azért, hogy megvitassák, milyen szerep juthat még a továbbiakban Magyarországnak Európában.

 

Politico

 

A volt lengyel miniszterelnök felajánlotta, hogy a Fidesz lépjen be Strasbourgban a mérsékelten szélsőjobbos Konzervatívok és Reformerek-frakcióba, ahol a PiS és a Meloni vezette Olaszország Fivérei viszi a prímet. Morawiecki szerint erre inkább a nyár elején esedékes választás után volna mód. De erről persze a magyar kormánynak, és elsősorban Orbánnak kell határoznia. Egyben kiállt Magyarország mellett, mert úgy ítéli meg, hogy azt sorra megpróbálják megzsarolni.

Ha a fiatal demokraták csatlakoznak az ECR-hez, az várhatóan még inkább a jobboldali, euroszkeptikus tábor javára billentené el az erőviszonyokat, miután az előrejelzések ezeknek az erőknek az előretörését jósolják.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Ha valaki kíváncsi, hogy éppen mire készül Orbán Viktor a külpolitikában, akkor azt kell megnéznie, hová utazott előzőleg Szijjártó Péter. Nos, legutóbb Moldovát, Dodikot és Ukrajnát kereste fel. Az első helyszínen az üzenet az volt, hogy nem ellenezzük az EU bővítését, de az Ukrajnával folytatandó tárgyalásokat igen.

A boszniai szerbek vezére Vučić meghosszabbított karja, aki jelentős támogatásban részesül a magyar kormány jóvoltából, más balkáni autoriter politikusokkal együtt. Pedig lábbal tipornak a demokratikus szabályokon, amint azt legutóbb a szerb választások alkalmával láthatta a világ.

A sajátos magyar utazó diplomácia legutóbbi állomása Ungvár volt, ahol Szijjártó gyorsan újabb feltételeket támasztott. Jelezte, hogy a Fidesz leveri a cölöpöket a 2. félévben esedékes soros magyar elnökség előtt. Azaz Kijev bölcsen teszi, ha teljesíti a magyar feltételeket, utána lehet tárgyalni. Talán.

És lehet, hogy a magyar kormány egyáltalán nem nézi rossz szemmel, amint Toroczkai László bejelentette igényét Kárpátaljára az orosz győzelem esetére. Az ilyen követelések fokozzák az ukránokra nehezedő érzelmi nyomást. Egyébiránt a mai csúcs előtt egyre agresszívabb lett Orbán reakciója és retorikája. Amint a direkt36 lehozta: nemrégiben azt fejtegette zárt ajtók mögött, hogy Ukrajna uniós tagsága korlátozná az ő geopolitikai befolyását, mert az USA túl nagy szerephez jutni ily módon a térségben. 

 

Yahoo/AP

 

Ukrajna javította a feltételeket a magyar kisebbség számára, de lehet, hogy ez is kevés lesz Orbán Viktor számára – jelenti az amerikai hírügynökség budapesti tudósítója, aki – ha már elutazott Kárpátaljára a Szijjártó-látogatás miatt - kicsit körülnézett a régióban. Zubanics Lászlótól, a KMDSZ elnökétől azt hallotta, hogy a legutóbbi jogszabály módosítás révén az ottani magyar közösség még 30 évig fennmaradhat.

Kijev figyelembe vette az összes etnikum érdekeit. Hozzátette, hogy az ottani magyarok európaiaknak tekintik magukat, bár azt is tudják, hogy a csatlakozás hosszadalmas, és időnként fájdalmas folyamat lesz. A magyar kormány azonban nem egészen elégedett a reformmal.

Orbán Beregszászon a Matthias Corvinus Collegium segítségével központot hozott létre, ott akarja kiképezni a kárpátaljai magyarság jövendőbeli elitjét. Zubanics szerint az államközi megbékéléshez mindkét oldal részéről nagyobb erőfeszítések szükségesek. De már legalább több köti össze a két kormányt, mint amennyi elválasztja. Ám amit semmiképpen sem lehet kihagyni a játékból, az a politikai akarat.

 

Politico

 

A mai brüsszeli erőpróba előtt a portál kilenc olyan ügyet szedett össze, amikor Orbán Viktor keményen betett az EU-nak.

 

1. A férfibarátság Putyinnal

 

2. Az orosz szankciók elrendelésének akadályozása, miután az országot igen erős gazdasági kapcsolatok fűzik Moszkvához. Olyannyira, hogy hallani sem akar olyan megtorló intézkedésekről, amelyek az atomenergetikai együttműködést érintik.

 

3. Svédország NATO-felvétele

 

4. Nem hajlandó indexre tenni a szélsőséges izraeli telepeseket, de ebben egyetért vele Ausztria és Csehország

 

5. Az Ukrajnának nyújtandó katonai segítség

 

6. A sajtószabadság, a Fidesz tartja kezében a tömegtájékoztatás 80 %-át, ezért Brüsszel új szabályozásra készül

 

7. A jogállam

 

8. Lengyelország és Szlovákia oldalán fellázadt az ellen, hogy korlátozások nélkül léphessen be ukrán gabona az EU-ba

 

9. Kijev anyagi megsegítése, ez a legkeményebb vitapont.

 

Guardian

 

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatója úgy ítéli meg, hogy Trump győzelme zűrzavart és fenyegetést jelentene Európa számára, így időben fel kell készülni erre az eshetőségre. Nathalie Tocci rámutat, hogy a Fehér Ház alighanem magára hagyná Ukrajnát, viszont felbátorítaná Putyint, valamint a szélsőjobbot. Moszkva akár odáig elmehet, hogy a NATO-t fenyegeti.

A volt amerikai elnök láthatólag jobban érzi magát az olyan tekintélyuralmi vezetők társaságában, mint az orosz vagy a kínai elnök, semmint a demokratikus megválasztott európai vezetők társaságában.

Nem változott az ellenszenve az EU-val szemben. Ennek pedig nagyobb alighanem nagyobb szakadás lesz a következménye. A gazdaságban és a Közel-Kelet ügyében előreláthatólag fokozódnak az ellentétek. Trump jelentősen meggyengítheti a nemzetközi rendet, is, az ENSZ-szel az élen.

Mindez felhozhatja Európában a szélsőjobbot, miközben már most is épp elég gondot okoznak a populisták. Elképzelhető, hogy egy csomó ilyen politikusról lekerül az álarc. Ezért meg kell erősíteni a jogállami normákat, szemben azzal, amit az EU eddig csinált, hogy megnyerje Orbán Viktort.

 

Washington Post

 

Ha ismét Trump lesz az elnök, véget vet az Amerika vezette világrendnek – írja Max Boot, a Külpolitikai Tanács nevű agytröszt neves biztonságpolitikai szakértője. Vagyis a novemberi választás egyben népszavazás lesz nem csupán az USA demokráciájáról, hanem arról is, hogy az ország milyen szerepet töltsön be a nemzetközi színtéren.

Mert nem csupán a világ csendőre, hanem első számú diplomatája is. Roosevelt óta minden elnök úgy gondolta, hogy az országra kiemelkedő szerep hárul a világpolitikában, ez alól csupán Trump volt kivétel. Ugyanazt hirdette, mint a tengerentúli náci szimpatizánsok és a bezárkózás hívei a pearl harbori támadás előtt. Megveti a washingtoni külpolitika két pillérét, a szabadkereskedelmi egyezményeket és a biztonsági szövetségeket.   

És nyugodtan lehet rá fogadni, hogy nem fogja vissza magát, ha ő győz. A NATO-t tetszhalott állapotba kényszerítheti, ha semmibe veszi a kölcsönös segítségnyújtást előirányzó klauzulát. Bizonyosan leállítaná Ukrajna segélyezését. Ily módon a megtámadott ország 20 %-a orosz kézen maradna, és Putyin tenne róla, hogy elfoglalja a több részt is.

Kínával már keményebb lenne, de ez meg a világkereskedelem összeomlását eredményezné. Tajvant ugyanakkor nem védené meg. Viszont pl. Oroszország, Észak-Korea, Magyarország és Szaúd-Arábia oda lenne az örömtől Trump miatt. De az egészből az sülne ki, hogy befellegzett a Pax Americánának. Káosz jönne, és a haramia államok büntetlenül  követhetnének el agressziót. Az árát az Egyesült Államok is megfizetné. Azaz novemberben eldől, hogy az USA folytatja-e az eddigi külpolitikát, vagy visszatér a két háború közti bezárkózáshoz.

 

Daily Telegraph

 

A Nyugat belelép Putyin csapdájába, mert az elnök azt csinálja, hogy egyfolytában gondot okoz a NATO-nak és ily módon elvonja a figyelmet Ukrajna támogatásától. Erre figyelmeztet az 1. brit Harckocsizó Ezred volt parancsnoka, aki dolgozott a katonai szövetségben is. Hamish de Bretton-Gordon rámutat, hogy az elnök számára azért annyira fontos a háború kimenetele, mert attól függ a sorsa.

Minél inkább bepánikol Európa, annál inkább a saját védelmével foglalkozik, ahelyett, hogy küldené a létfontosságú fegyvereket az ukránoknak. Ily módon azonban az oroszok lehetőséghez jutnak, hogy újra felfegyverkezzenek és készüljenek az újabb támadásra, még az idén.

Ily módon arra kell összpontosítani, hogy meg kell verni az orosz csapatokat ukrán földön. Mert ha az ukránok nem jutnak hozzá a szükséges hadfelszereléshez, akkor még nagyobb lesz a jövőbeli konfliktus esélye, ha nem Oroszországgal, akkor más, olyan nemzetekkel, amelyek hasznot húznának abból, ha lehetségessé válna az erőszakos területrablás. A zsarnokok csak az erőt tisztelik, de a Nyugat csak az orosz elnöknek segít, ha nem a legrosszabbra készül fel.

 

 

2024. február 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral

A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >

Tovább

Vágyakozás Trump után

A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >

Tovább

Hszi rideg és számító

A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >

Tovább

Nincs hadüzenet

E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >

Tovább

Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban

A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >

Tovább

Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat

Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >

Tovább

Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök

Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >

Tovább

Putyin és segítőkész baráti

Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >

Tovább

Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról

Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >

Tovább

Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója

Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >

Tovább

Hajnal vagy alkonyat?

Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >

Tovább

Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét

A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >

Tovább