2024. május 19. vasárnap
Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Putyin és segítőkész baráti

Putyin és segítőkész baráti

Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet kívánja küldeni, hogy az Észak-Atlanti Szövetség agresszív és veszedelmes. Magyarország hasonló szolgálatokat tesz Pekingnek, mint Oroszországnak, mivel többször is megakadályozta, hogy az EU a két országot elítélő határozatokat fogadjon el. A CEU helyére a Fudan Egyetemet hívta be, amiért az egyik fizetség az, hogy legalább egy kínai elektromos autógyár azt tervezi: Magyarországra települ. Ez pedig jól jön a Fidesz-kormánynak.

Viszont a belgrádi és budapesti megálló folytán nehéz lesz elhitetni a legtöbb európai állammal, hogy Hszi békés szándékokat táplál. Hiszen Magyarország belülről ássa alá az Uniót, valamint a NATO-t és Szerbiával együtt szoros viszonyt ápol Oroszországgal. Azon kívül az elnök alig tér haza, rögtön utána fogadja Putyint, ami megerősíti a meggyőződést az európai hatalmakban, hogy mit is akar valójában. Ő maga viszont aligha kap valós képet Moszkva európai megítéléséről, amikor Orbán és Vučić ennyire kilóg a sorból. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FT

 

Öt év után először látogatott el Európába a kínai elnök, az állomásokat stratégiai és gazdasági okokból úgy választotta ki, hogy megossza az EU-t, illetve a NATO-t  – mutat rá Gideon Rahman, az újság fő külpolitikai elemzője. Franciaország úgy került az úti programba, hogy a kínai külpolitika tótumfaktumait lenyűgözi Macron törekvése a kontinens „stratégiai autonómiájának” megteremtésére.

Az is nagyon tetszik nekik, hogy az államfő kifejtette: a földrésznek nem érdeke, hogy megvédje Tajvant. Csakhogy félreértelmezik, amikor azt hiszik, hogy radikálisan fel akarja forgatni a katonai szervezetet, hiszen élesen elítéli az ukrajnai háborút. Azon felül gazdasági kérdésekben még kevésbé hajlítható.

Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet kívánja küldeni, hogy az Észak-Atlanti Szövetség agresszív és veszedelmes.

Magyarország hasonló szolgálatokat tesz Pekingnek, mint Oroszországnak, mivel többször is megakadályozta, hogy az EU a két országot elítélő határozatokat fogadjon el. A CEU helyére a Fudan Egyetemet hívta be, amiért az egyik fizetség az, hogy legalább egy kínai elektromos autógyár azt tervezi: Magyarországra települ. Ez pedig jól jön a Fidesz-kormánynak.

Viszont a belgrádi és budapesti megálló folytán nehéz lesz elhitetni a legtöbb európai állammal, hogy Hszi békés szándékokat táplál. Hiszen Magyarország belülről ássa alá az Uniót, valamint a NATO-t és Szerbiával együtt szoros viszonyt ápol Oroszországgal. Azon kívül az elnök alig tér haza, rögtön utána fogadja Putyint, ami megerősíti a meggyőződést az európai hatalmakban, hogy mit is akar valójában.

Ő maga viszont aligha kap valós képet Moszkva európai megítéléséről, amikor Orbán és Vučić ennyire kilóg a sorból.

 

Der Standard

 

Paul Lendvai szerint Hszi európai látogatása reményeket kelt, ám közben nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy milyen baráti kapcsolatok fűzik Moszkvához. Az elnök Magyarországon és Szerbiában meg kívánja erősíteni Kína stratégiai és gazdasági pozícióit, mivel nagy infrastrukturális beruházások vannak folyamatban.

Ugyanakkor kár azt hinni, hogy a gazdasági kapcsolatok kiépítése gyengíti a „korlátlan barátságot” Moszkva és Peking, illetve a két diktátor között. Szolidaritásuk alapja a Nyugattal és főként az USA-val szembeni ellenséges beállítottság, ez magyarázza külpolitikájuk radikalizálódását. A háborúban pedig a katonai együttműködés kiterjed Észak-Koreára, valamint Iránra is.

A három partner segít a Kremlnek megkerülni a szankciókat, de a támogatás egyébként is veszélyezteti a nemzetközi biztonságot. És Putyin számítása bejön, mert a vártnál gyorsabban állítja át országát hadigazdálkodásra, csapatai pedig diktálják a tempót a csatamezőn.  

 

Project Syndicate

 

A 60 milliárd dolláros amerikai mentőöv csak arra jó, hogy meghosszabbodjon a patthelyzet, de Kijevre szomorú jövő vár. Így értékeli Ian Bremmer, az Eurázsia Csoport nevű washingtoni agytröszt alapító igazgatója. A fegyverek a pénzzel együtt mindenesetre már úton vannak, de a Pentagon szép csendben már előtte küldött egy új, hosszú távú rakétarendszert, amelyet azonnal bevetettek a Krímben, valamint a Donyecki körzetben.

Emellett új törvény rendelkezik arról, hogy az USA felhasználhatja Kijev támogatására a lefoglalt orosz állami javakat. De Biden meg akar győződni arról, hogy a lépést az európai, illetve más G7-es szövetségesek is követik, ami további 5 milliárdot jelentene.

A segítségre nagy szükség is van, hiszen amíg az amerikai törvényhozás önmagával tusakodott, az oroszok négy hónap alatt 200 kilométernyi területen nyomultak előre. Ha az ukránok meg tudják erősíteni állásaikat, és a légvédelmi utánpótlásnak köszönhetően képesek elhárítani a városok, továbbá az energiahálózat elleni támadásokat, akkor 2025-ig stabilizálhatják a helyzetet. Ám offenzívát képtelenek indítani. Részben azért, mert nincs elég katonájuk.

Viszont nagyon valószínű, hogy további jelentős összeg nem érkezik Washingtonból, ha meg Trump győz, akkor a régi-új elnök alighanem elvágja a köldökzsinórt. Addig viszont az európai partnerek felfuttathatják a hadiüzemek termelését, így Zelenszkij előnyösebb helyzetből tárgyalhat majd a háború befejezéséről. De az ország megosztását aligha tudja elkerülni. Sajnos, ez a fájdalmas valóság.

 

Washington Post

 

Oroszország vegyi fegyvereket vet be, vagyis semmisnek tekinti azt az 1993-as nemzetközi szerződést, amelyet annak idején segített létrehozni. Pedig az egyezmény az egyik legfontosabb megállapodás volt a hidegháború után. Egész fegyverosztályokat tett indexre. A szóban forgó chloropicrin nagyobb adagban akár halált okozhat – fejti ki a szerkesztőségi állásfoglalás.

Az oroszok arra használják, hogy segítségével kihajtsák az ukrán védőket a lövészárokból, mert így utána könnyű célpontot jelentenek a tüzérség számára. A fejlemény miatt az amerikai külügyi, illetve pénzügy tárca szankciókat hozott orosz állami intézmények,  vállatok, valamint magánemberek ellen.

A vegyi fegyverek tilalmát ellenőrző testület megerősítette a jogsértés tényét, tavaly összesen 346 ilyen esetet jegyzett fel. Moszkva már korábban próbálta meggátolni, hogy kivizsgálják a hasonló ügyeket Szíriában, ugyanakkor az orosz titkosszolgálat idegméreggel igyekezett megölni Navalnijt, Kara-Murzát, valamint az egykori kettős ügynököt, Szkripalt és a lányát Nagy-Britanniában.

A leszerelési egyezmények nélkül a világ csak még veszélyesebb lesz. Ám a Kreml mostani hozzáállásával az orosz vezetők és a hasonszőrű erők még kevésbé érzik problémásnak a 20. század mészárlásai nyomán felállított korlátok megszegését.

 

Washington Post

 

Az orosz elnök arra használta ki a háborút, hogy átfogó változásokat vezessen be országában és még inkább kisajátítsa a hatalmat. Arra törekszik, hogy Oroszország Amerika legveszélyesebb és legagresszívabb ellensége legyen, egyben pedig olyan átalakításokat hajt végre, amelyek eredményeként az orosz állam a Nyugat első számú ellenfele lesz az elkövetkező években.

Militarizálja a társadalmat, hazafias buzgalommal önti azt nyakon. Felforgatja az oktatást, árulóknak minősít tudósokat, új vallásosságot terjeszt el, a nőknek retrográd szerepet szán és a fiatalságba beleneveli, hogy az halálos veszélynek tekintse a Nyugatot az ország túléléséért vívott küzdelemben.

Ezt állapította meg féléves, igen intenzív munkával az újság, amely több tucat munkatársát mozgósította, hogy minél átfogóbb képet kapjon. Összesen öt alapmegállapításra jutott:

1. Oroszország az Egyesült Államok szuperhatalom nemezise kíván lenni, a keresztény ortodox értékek bajnokaként és a liberális szabadság ellenzőjeként. A világot érdekövezetekre osztaná, ahol a tekintélyelvűség alternatíva volna a demokráciával szemben.

2. Moszkva azt állítja, hogy az ortodox eszméket védi a nyugati kulturális befolyástól, ezt az elnök messianisztikus küldetésének tekinti.

3. Átmossa a hazafiak új nemzedékének agyát. Bevezette a honvédelmi oktatást az iskolákban, nacionalista ideológiát követ.

4. Dicsőíti Sztálin és átírja a történelmet, hogy tisztára mossa a szovjet rendszereket.

5.  Szétzúz minden elégedetlenségét, korlátozza a személyi szabadságjogokat.

 

Wall Street Journal

 

A vezércikk úgy ítéli meg, hogy Izraelnek mindenképpen be kell vennie Rafahot, a Hamász utolsó zászlóaljainak főhadiszállását, mert ez alapvető a zsidó állam önvédelme szempontjából. A csata október 7-ével kezdődött, de mivel Biden elutasítja az offenzívát, a brutális őszi támadás főkolomposai idáig azt hihették, hogy az elnök megvédi őket.

Ám Netanjahu tegnap utasítást adott, hogy a civilek hagyják el a térséget és meglódultak az izraeli harckocsik. Franciaország és az ENSZ palesztin segélyszervezete ellenzi a lépést, de nincs igazuk. Hogy a Fehér Ház miért ágál a hadművelet ellen, azt nehéz megérteni, amikor ez az egyetlen mód, hogy Izrael elérje céljait.

De ahogy egy izraeli illetékes megfogalmazta: Washington mindent ellenez, egészen addig, ameddig Izrael végre meg nem teszi az adott lépést. Márpedig Rafah kulcsfontosságú a szélsőségesek jövője szempontjából. Mert a radikálisok csak akkor adják át a túszokat, ha tényleg fenyeget a város eleste. Ennek megfelelően tegnap sürgősen ellenjavaslatot terjesztettek elő, de nem akarnak tényleges fegyvernyugvást. Csak a vereségét igyekeznek elkerülni.

Ha Biden tűzszünetet szeretne, akkor be kell állnia Izrael mögé és emlékeztetnie kell a Hamászt arra, milyen az úgy tárgyalni, hogy valaki a hátával a falnak szorul.

 

The Times

 

Az olasz köztévé és rádió egyik munkatársa, egyben az Országos Sajtószövetség elnöke úgy értékelte, hogy a Meloni-kormány pont azon az úton halad, mint Orbán Viktor. Merthogy a magyar politikus korlátozta a média szabadságát, szövetségesei ellenőrzik a szerkesztőségek zömét.

Ezzel szemben a Rai vezérigazgatója, akit a mostani hatalom nevezett ki, még mielőtt elfoglalta volna hivatalát, dicsérte a magyar vezetőt. Egyben méltatta Putyint, mondván hogy az egyáltalán nem terjeszt valótlanságokat.

Az előzmény az, hogy egy napra sztrájkba lépett a közszolgálati média több mint ezer munkatársa, mert úgy véli, hogy a hatalom cenzúrázza a munkájukat. Nap mint nap beleszól abba, amit csinálnak, ideértve hogy megakadályozza a vizsgálatot bizonyos miniszterek viselt dolgai ügyében. Az Igazgatóság szerint azonban mindez csupán „fake news”. Amire az érintettek azt válaszolták, hogy inkább egynapi keresetüket vesztik el, mint a szabadságukat.

Az olasz sajtószabadság állapotát árgus szemek figyelik, mivel az ország öt helyet esett vissza a Riporterek Határok nélkül legutóbbi listáján.

 

Süddeutsche Zeitung

 

A kommentár úgy értékeli, hogy Izrael szembemegy a sajtószabadsággal, amikor betiltotta az országban az Al Jazeera működését. Rossz jelzést küld a demokrácia szempontjából, amikor leállította a csatornát. Az ilyesmi leginkább arab autokráciákból ismerős. Ott csupán az unalmas állami adók, illetve az ostoba szórakoztató televíziók maradtak. A visszásságokról tájékoztatni a nézőket? Ugyan, már!

Az Al Jazeerának ugyan sok mindent a szemére lehet hányni, pl. azt, hogy a katari politikát még csak véletlenül sem bírálja, miután onnan kapja a pénzt. Az is lehangoló, milyen keveset foglalkozik az izraeli túszok sorsával. Ám főleg a regionális vetélytársakkal összevetve az eltelt évtizedekben igencsak hasznos újságírói munkát végzett.

2024. május 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Magyar sorshúzás

Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >

Tovább

Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?

Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >

Tovább

Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?

A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >

Tovább

A 24. órában

A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >

Tovább

A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”

Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >

Tovább

A gyűlölet el van vetve

Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >

Tovább

A tét

Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >

Tovább

Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot

A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >

Tovább

Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral

Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >

Tovább

Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja

Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >

Tovább

„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”

A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >

Tovább

Túléli-e a cionizmus a háborút?

Youval  Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >

Tovább