Ma Bernát, Bernardin, Felícia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Balkán távolodik a Nyugattól, Putyin csak erre vár
A Die Welt balkáni tudósítója szerint a térség egyre távolabb kerül a nyugati integrációtól, ám közben Putyin már nagyon várja, hogy rátehesse a kezét a régióra. Carolina Drüten megállapítja, hogy az ukrán háború megmutatta, hol vannak Európa gyenge pontjai és az egyik ilyen a Nyugat-Balkán. A hat országnak be kellene lépnie az EU-ba, ám a nacionalisták mindenütt bujtogatnak, Oroszország és Kína pedig felismerte, hogy Brüsszel, valamint Berlin tehetetlen. Noha a kontinens stabilitása forog kockán. Szerbiában egészen páratlan szintet ért el legutóbbi választáson a csalás, köszönhetően az elnöknek – mondja Viola von Cramon EP-képviselő. Vučić keresi az ütközést Koszovóval, ezzel párhuzamosan szeparatista erők a Republika Srpska leválásán dolgoznak Boszniában – Moszkva segédletével. Itt riadót kellene fújni, mivel Európa jelenleg semmiképpen sem engedheti meg, hogy képlékennyé váljanak a viszonyok a belső udvarában. Csak éppen nincs semmi elképzelése a teendőkről. Vučićnak a haja szála sem görbül meg, mert az Unió nem szeretné, ha Moszkva karjaiban kötni ki. Ő viszont tüzeli a boszniai szerbek vezérét, Dodidot, aki Putyinon kívül élvezi Orbán támogatását is. A háború miatt a kontinens már nem gondolja, hogy elég volt a bővítésből, de a Balkánon egy tapodtat sem halad a folyamat. Az ottani emberek 20 éve várnak arra, hogy Európa polgárai legyenek, sokan elvesztették illúzióikat és fogékonyak lettek a propagandára, amit az orosz állami média egyfolytában nyomat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Az észt miniszterelnök úgy látja, hogy mivel Magyarország idáig egyetlen döntést sem fúrt meg az Európai Tanácsban, mondhat vadakat, ha akar, hiszen közben a tettei jó irányba mutatnak. Az újságnak adott interjúban Kaja Kallas ezt annak kapcsán fejtette ki, hogy szerinte Oroszország nem csupán Ukrajnát próbálja térdre kényszeríteni, hanem egyúttal árnyékháborút folytat a demokráciák ellen.
A populista erők segítségével igyekszik megrendíteni a bizalmat a jogállam iránt. Márpedig a demokrácia alapja a jogállamba vetett hit. Ha az meginog, könnyen hatalomra kerülhetnek antidemokratikus erők, amelyek próbálják azt a benyomást kelteni, hogy a tekintélyuralmi rendszerekben sokkal gyorsabban születnek meg a döntések.
Ugyanakkor nem szabad, hogy az államok olyan kormányoktól kerüljenek függő helyzetbe, amelyek teljesen más értékeket vallanak. Az ugyanis sokba kerülhet, és itt nem csupán az energiahordozókról van szó. Hanem a technológiáról, a chipektől kezdve az elektromos autók akkumulátoráig.
Kijelentette továbbá a politikus, hogy Oroszország számára nem fizetődhet ki az agresszió. Minden segítséget meg kell adni az ukránoknak. Továbbá felelősségre kell vonni az orosz vezetőket a háborús bűnökért. Emellett meg kell erősíteni az európai védelmet, Kijevet pedig fel kell venni az EU-ba.
Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést a NATO számára, mert ha Putyin azt látja, hogy a másik fél gyenge, akkor rászánhatja magát, hogy tovább menjen. Csakis az erő nyelvén ért. és mondhat bárki, amit csak jónak lát, a szankciók hatnak. Erről tanúskodik a 16 %-os orosz alapkamat. Az országnak gondjai lesznek a hadigépezet működtetésével, a választás után megszorítások várhatóak.
Wall Street Journal
Két amerikai szakértő úgy ítéli meg, hogy egy új stratégia megmentheti Ukrajnát. Stephen Hadley és Matthew Kroenig, az Atlanti Tanács nemzetközi tanácsadó testületének feje, illetve az intézet alelnöke szerint a harcok kritikus pontot értek el, az állóháború Moszkvának kedvez. Így Kijevnek öt ponton kell módosítania a stratégián:
1. A védelemre kell összpontosítani, meg kell tartania az ukrán kézen lévő területeket, még akkor is, ha közben készül az ellentámadásra.
2. Csökkenteni kell az ország függését a külföldi segítségtől. Az ukrán hadiipar jelentős, és már több fegyvert állít elő, mint az invázió előtt.
3. A szövetségeseknek közre kell működniük, hogy ütőképesebb legyen az ukrán lég-, illetve rakétavédelem.
4. Az ukránoknak célba kell venniük az orosz utánpótlási vonalakat az ország keleti részén, illetve Oroszország nyugati területein. A Nyugatnak meg kell engednie, hogy Kijev a kapott harceszközöket bevesse a határ túloldalán lévő orosz alakulatok ellen.
5. Ukrajnának az eddiginél sokkal többet kell támadnia az oroszok sebezhető állásait a Krímben. Ehhez nagyobb hatótávolságú rakétákat, illetve F-16-osokat kell kapnia. Mert az nagy csapás lenne Putyinnak, ha elveszti a félszigetet. Lehet, hogy csak így lehet rávenni a viszály beszüntetésére.
Ily módon persze még nem jön létre a tűzszünet, viszont sokkal kevesebb lenne az áldozat és Kijev lélegzethez jutna. Ugyanakkor csakis a NATO- és az uniós tagság kilátása szavatolhatja, hogy Oroszországnak ne legyen kedve újabb kalandhoz. Ám ha az ukránok alulmaradnak, utána a Kreml akár egy NATO-országra is ráronthat. Az eredmény az lenne, hogy Moszkva háborúba keveredik a katonai szövetséggel, valamint az USA-val, azt pedig senki sem akarhatja.
Süddeutsche Zeitung
Nehéz választási csata előtt állnak az európai zöldek, mert ők jelentik az ellenségképet a jobboldali, nacionalista populisták számára, de a helyzetet még a maguk javára fordíthatják. Így vélekedik Jan Diesteldorf Brüsszelből, bár érzékeli, mekkora düh irányul a környezetvédők ellen az egész földrészen, mivel a szélsőjobb meglovagolja a gazdák elégedetlenségét.
A termelők úgy vélik, hogy a zöld átalakulás aránytalanul nagy terheket rak rájuk, és ha rosszul alakulnak a dolgok, akkor a frakció akár a 6. helyre szorulhat az Európai Parlamentben. Főleg ha a Fidesz csatlakozik a Konzervatívokhoz és Reformerekhez, mert akkor azok feljöhetnek még a 3. helyre is. Akkor pedig új hatalmi csoportosulás jönne létre, a kereszténydemokratáktól jobbra, rémes figurákkal élen, a Fideszből, a PiS-ből és az Olaszország Fivéreiből.
Ám még jól is alakulhatnak a dolgok, mivel a zöldek ellenmodellt kínálnak az új, jobbos többséggel szemben, amely csak nehezen tudna elhatárolódnia az euroszkeptikus köröktől. A liberális demokrácia mellett zajló németországi tüntetések alátámasztják, hogy sok polgár már rádöbbent: nem a környezetvédők jelentik a fő ellenséget, hanem a nacionalisták.
Project Syndicate
Daniela Schwarzer arra figyelmeztet, hogy a szélsőjobb és szélsőbal egyaránt veszélyt jelent Németország számára. A Bertelsmann-alapítvány igazgatósági tagja, a Harvard tanára, aki volt a Nyílt Társadalom-alapítvány igazgatója is, úgy értékeli, hogy átalakul a német politikai térkép. Új, radikális pártok nyíltan megkérdőjelezik a háború utáni közmegegyezést.
Az AfD az uniós kilépésért kampányol, sürgeti az ukránok megsegítésének leállítását, az oroszellenes szankciók beszüntetését. Erősíti kapcsolatait Oroszországgal, valamint Kínával. A multipoláris világot hirdeti, ami az orosz és kínai nacionalisták csatakiáltása. Moszkva-barátságban nemigen akad párja a földrészen.
A baloldal legszélén Sarah Wagenknecht tömörülése áll, amely azonnali békét akar Putyinnal, illetve felújítaná az orosz energiahordozók importját.
E két erő a koalíciós pártok rovására tör előre. Az üzleti körök most ébredeznek, miközben az ország már két éve éli át a recessziót. Az egyik fő aggály az, hogy ha jól szerepel az AfD, nem lehet kívülről magasabb képzett munkaerőt behozni, illetve visszaesnek a külföldi befektetések.
Milliók tüntetnek, miután kiderült, hogy az AfD képviselői titokban neonácikkal a bevándorlók kitoloncolásáról tanácskoztak. Nem szabad alábecsülni a lehetőséget, hogy törékeny a német demokrácia, illetve hogy az ország visszatérhet a sötét múlthoz. Az európai választások előtt világossá kell tenni, mennyire igaz, amit Scholz kancellár mondott: a nacionalisták a nemzeti érdekek ellen vannak. Új geopolitikai környezet alakul ki a kontinensen és német földön, a veszély azonban akut.
Wall Street Journal
A vezércikk rámutat, hogy Izrael nyer a Hamász ellen, csak több idő kell hozzá. A terroristák egyre nagyobb veszteségeket szenvednek, és csalódniuk kellett, mert a nemzetközi támogatás még mindig megvan az izraeli hadsereg háborújához. A harcok még messze nem értek véget, de a milícia maradék erőit bekerítették Han Juniszban.
A Biden-kormányzat korlátozásai, illetve az izraeli óvatosság folytán lelassult a hadművelet, de 7 éve, Mosul ostrománál 9 hónapig tartott, amíg az amerikaiak térdre kényszerítették az ISIS 3-5 ezer katonáját. Gázában 7 városban folyik a küzdelem és az ellenség 30 ezer embert számlál. Ráadásul a föld alatt vannak állásai.
Netanhaju azt mondja, hogy már 20 ezer terroristát tettek ártalmatlanná, a másik oldal 24 zászlóaljából 17-et felmorzsoltak. Amerika a túszok elengedésén és a csatározások leállításán fáradozik. Ám ha területek maradnak a Hamász kezén, az az izraeli vereséggel volna egyenlő. De a védelmi erők most már Rafahig, vagyis az övezet szélére szoríthatják vissza a gerillákat.
Ha megnyerik a háborút, az nem jelenti azt, hogy meglesz a béke is. A győzelem azonban alapvető az ország biztonsága és annak érdekében, hogy a palesztinok normálisan élhessenek Gázában.
Guardian
A háború miatt brutális módon megy végbe Izrael felnőtté válása, ám mivel Netanjahu fontos szövetségeseket idegenít el Gáza miatt, azoknak tesz a kedvére, akik az ország összeomlásában reménykednek. Erről ír szokásos vasárnapi kommentárjában Simon Tisdall, a külpolitikai szemleíró. Emlékeztet rá, hogy a tét a háttérben a demokrácia jellege, a jövendő vezetés, a palesztinokkal és az arab államokkal kialakítandó kapcsolat. Úgy néz ki, hogy az izraeliek most érik el az a pontot, ahonnan többé nem lehet visszafordulni.
Ezt csak megerősíti, hogy a miniszterelnök tesz Bidenre, aki sürgeti, hogy kíméljék meg a gázai övezetben élő civilek életét, adjanak nekik több segélyt és teremtsék meg a palesztin államot. Márpedig egy ilyen sorsdöntő útelágazás előtt kihívni az USA-t, az kétségbeesett stratégia. De azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, amit a Nemzetközi Bíróság mond a vérontásról.
A gázai hadművelet megindulása óta erősödtek a félelmek a demokrácia miatt. Netanjahu semmilyen személyes következtetést nem vont le a Hamász támadásából, pedig a lakosság nagy rész elégedetlen vele. A társadalom még megosztottabb lett, és ez csak fokozódik, a külső elszigetelődéssel együtt. Irán és a többi hasonszőrű ellenség legnagyobb örömére.
Az ország persze túl fogja élni a válságot, bár a korábbi jólétet nehéz lesz elérnie. De nem vele született joga, hogy megsértse a nemzetközi normákat. Viszont éppen a jövő érdekében még több izraelinek kell elfogadnia, hogy elengedhetetlen kikiáltani a palesztin államot. A többség liberális demokratikus, az ultranacionalista szélsőségesek kisebbséget alkotnak.
A tét az, hogy Izrael sikeres, befogadó demokrácia legyen, amely békében él a szomszédjaival, avagy inkább belecsússzon a tekintélyelvűségbe, illetve ami még rosszabb: folyamatosan ostrom alatt álljon.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Meg kell tanulni az 1939-es leckét Putyin megfékezésében
Az észt kormányfő a The Timesban arra szólította fel a NATO-szövetségeseket, hogy vállalják: a következő három >
Magyar sorshúzás
Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >