Ma Bernát, Bernardin, Felícia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Most Orbán megadja magát
Orbán csaknem két év elteltével beadja a derekát a svéd NATO-felvétel ügyében. Előtte azonban a magyar vezető holnapután fogadja svéd kollégáját. Ez fontos jelzés a házigazda számára, mert meg tudja indokolni, miért hajtott végre hátraarcot a kérdésben. Azt ugyanis mindenképpen el akarja kerülni, hogy az legyen a benyomás: nyomásnak engedett. Inkább azonban külpolitikai megfontolások befolyásolták a magyar álláspontot, mert feltűnő, hogy a lépések mennyire követték a Törökország mozgását. Ez akkor vált egyértelművé, amikor a miniszterelnök nemrégiben tagadta, hogy összehangolnák, miként járnak el. De a politikus a szankciók ügyében ugyanazt csinálja, mint a svéd belépés kapcsán: homokot szór a gépezetbe, illetve amennyire csak lehet, felvizezi a megtorló intézkedéseket, de a végén mégiscsak beáll a sorba. Két napja Varsóban a lengyel kormányfő teljesen egyértelműen fogalmazott, amikor Kristerssonnal találkozott: teljesen elfogadhatatlannak nevezte, hogy a magyar fél blokkolja a svédek belépését. Ezért szorgalmazta, hogy gyakoroljanak nyomást a budapesti barátokra. Ezzel együtt két nap múlva Budapestre érkezik a svéd vezető, a tárgyalások hivatalos témái között azonban a NATO szó nem fordul elő. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Reuters
Az Európai Számvevőszék sürgeti, hogy az EU a közösségi támogatás feltételeként még jobban szigorítsa meg jogállami előírásokat, mert amit idáig tett, az nem akadályozza meg teljesen a demokrácia visszacsúszását. Arra azonban jogalapul szolgált a korlátozás, hogy leállítsák a kifizetések jelentős részét Magyarország és Lengyelország számára.
Csak éppen – hívja fel a figyelmet a luxembourgi székhellyel működő testület – az intézkedések nem szavatolják az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét. Merthogy ugyan a visszatartott összeget elvileg jelentős részt képeznek. Pl elvileg. a magyar GDP 13 %.át teszik ki, ám ez a szám csak az évtized végére lesz igaz, vagyis a tényleges hatása valójában sokkal kisebb.
Két kockázat áll fenn: ha Brüsszel elfogad látszólagos reformokat, illetve ha alkuba bocsátkozik. A közösségi alapok mindkét esetben olyan politikát szolgálnak, amely szembemegy a demokratikus értékekkel. Példa rá, hogy von der Leyenék a múlt év végén felszabadítottak 10 milliárd eurót az Orbán-kormány részére, mert azt akarták, hogy a magyar miniszterelnök ne vétózza meg az ukrán segélyprogramot.
A magyar politikus bírálói közül többen mondják, hogy a miniszterelnök immár mesteri módon alkalmazza a taktikát, mármint hogy látszatra független felügyeleti hatóságokat hoz létre, ám azok nem sokat tudnak tenni a korrupció ellen. A számvevők egyébként most Pozsonyra vetik vigyázó tekintetüket, mert attól tartanak, hogy Fico Orbán kottájából játszik.
FAZ
Orbán csaknem két év elteltével beadja a derekát a svéd NATO-felvétel ügyében. Előtte azonban a magyar vezető holnapután fogadja svéd kollégáját. Ez fontos jelzés a házigazda számára, mert meg tudja indokolni, miért hajtott végre hátraarcot a kérdésben. Azt ugyanis mindenképpen el akarja kerülni, hogy az legyen a benyomás: nyomásnak engedett.
Hivatalosan sosem szólalt fel az északi bővítés ellen. Ám Budapesten utaltak rá, hogy rossz néven vették a korrupció és a jogállami hiányosságok miatt elhangzott stockholmi bírálatokat. Orbán azt fejtegette, hogy meg kell érteni a fideszes képviselők zúgolódását, noha kőkeményen kézben tartja az egész pártot.
Inkább azonban külpolitikai megfontolások befolyásolták a magyar álláspontot, mert feltűnő, hogy a lépések mennyire követték a Törökország mozgását. Ez akkor vált egyértelművé, amikor a miniszterelnök nemrégiben tagadta, hogy összehangolnák, miként járnak el. De a politikus a szankciók ügyében ugyanazt csinálja, mint a svéd belépés kapcsán: homokot szór a gépezetbe, illetve amennyire csak lehet, felvizezi a megtorló intézkedéseket, de a végén mégiscsak beáll a sorba.
Két napja Varsóban a lengyel kormányfő teljesen egyértelműen fogalmazott, amikor Kristerssonnal találkozott: teljesen elfogadhatatlannak nevezte, hogy a magyar fél blokkolja a svédek belépését. Ezért szorgalmazta, hogy gyakoroljanak nyomást a budapesti barátokra. Ezzel együtt két nap múlva Budapestre érkezik a svéd vezető, a tárgyalások hivatalos témái között azonban a NATO szó nem fordul elő.
The Times
Meglehetősen szokatlan, hogy egy EU- és NATO-tag – Magyarország – biztonsági megállapodást kössön Kínával, azaz az ottani Kommunista Párttal. Márpedig a populista Orbán Viktor éppen erről írt alá szerződést a kínai közbiztonsági miniszterrel, ideértve, hogy közös járőrök dolgoznak majd magyar földön. Ez ismét csak arra utal, hogy a magyar vezetés segíteni kíván, mármint hogy Peking még jobban megvethesse a lábát Európában.
A kínai politikus előtte igen heves szócsatát vívott amerikai kollégájával, Budapesten viszont roppant szívélyes fogadtatásban részesült. Orbán fölöttébb szorgalmazza a kínai beruházásokat, mert ily módon kívánja ellensúlyozni az Uniót.
Az egyezmény teljes szövege nem ismeretes, de nagyon úgy néz ki, hogy ahhoz a modellhez igazodik, amelyet Szerbia dolgozott ki Kínával. Eszerint egyenruhás kínai rendőrök és szerb társaik közösen ellenőrzik azokat a helyeket, ahol nagy számban fordulnak meg kínai turisták, illetve üzletemberek.
Ezzel Olaszország is megpróbálkozott, ott él a földrészen a legnagyobb kínai közösség, de letett róla, amikor kiderült, hogy a kontinensen titkos kínai rendőri hálózat működik és hírek szerint nyomást gyakorol az emigráns honfitársakra. Magyarországon is voltak ilyen állomások, de az Orbán-kormány hamar túltette magát a problémán.
Hompot Sebestyén, az Ázsiai Tanulmányok Közép-Európai Intézetétől mindenesetre érdekesnek minősíti, hogy miért éppen Budapest volt a kínai miniszter útjának első állomása. Szerinte ez egyben arra utal, hogy mindkét fél hajlandó volt elárulni a látogatást a világnak.
Euronews
A lengyel igazságügyi miniszter 9 törvényből álló akciótervet mutatott be Brüsszelben a két illetékes biztosnak, hogy még a magyar elnökség előtt beszüntessék a 7-es paragrafus alapján folyó vizsgálatot az ország ellen. A reform célja a bírói függetlenség visszaállítása, a hatalmi ágazat minden szintjén. Bodnar azon van, hogy az első félévben, a belga elnökség idején szülessen meg az EU részéről a kedvező döntés, mert utána 6 hónapra a magyar kormány veszi át a soros ügyek irányítását és az mindent felboríthat.
A belga külügyminiszter üdvözölte a javaslatot, mint ahogy a Bizottság részéről Jourová és Reynders is, mondván, hogy a menetrend reális és meggyőző. Ám egyúttal arra figyelmeztettek, hogy a végső értékelés attól függ, mennyire képesek orvosolni a törvénysértéseket az új jogszabályok.
Duda elnök azonban megvétózhatja az egész elképzelést, így borulhat a merész terv – figyelmeztet Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodájának vezetője. Szerinte ha az államfő közbelép, akkor a Bizottságnak és a tagállamoknak mérlegelniük kell, hogy mennyire erős önmagában a szándék, és annak alapján véget lehet-e vetni a 7-es cikkely alapján zajló eljárásnak.
Die Welt
Az új lengyel kormány ugyan igyekszik helyreállítani a demokráciát, mind a kormányintézményekben, mind a sajtóban, mint az igazságszolgáltatásban, ám nagy az ellenállás a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság részéről. Brüsszel ugyan igyekszik segíteni Tusknak, akinek ennél nehezebb azonban nemigen lehetne a dolga.
Hiszen tartania kell magát a demokratikus játékszabályokhoz, ugyanakkor a hívek gyors eredményt várnak, csak éppen keresztbe fekszenek a PiS kádereivel teletömött intézmények. Így a koalíció számára csak az marad, hogy parlamenti felhatalmazással járjon el, illetve kihasználja a jogi kiskapukat, vagy különben patthelyzet áll elő.
Kaczynskiék minden hibára lecsapnak, németbarát diktatúrát emlegetnek. A Jog és Igazságosság próbálja érzelmi alapon felbujtani a szavazóit. A hatalom ezzel szemben arra hivatkozik, hogy rendkívüli lépések szükségesek az állam politikamentesítésére. Ám félő, hogy a végén kettős jogrendszer alakul ki és a kettő között nem lesz átjárás.
Ily módon azonban fontos politikai tervek akadhatnak el. Így akár hátrafelé sülhet el a lengyel demokratizálási kísérlet.
Washington Post
Biden tud segíteni, hogy Ukrajna átjusson a halál völgyén, ezt közölte Zelenszkij elnök is a múlt heti Müncheni Biztonságpolitikai Fórumon, amikor bizalmas megbeszélésen azt mondta az amerikai törvényhozás kétpárti küldöttségének: jó volna, ha az Egyesült Államok küldene ATACM-300-as rakétákat, mert azokkal csapást lehetne mérni a Krímre. Nem tudnák ily módon felszabadítani a félszigetet, de megrendítenék az oroszok magabiztosságát, ugyanakkor erősítenék az ukrán harci morált, miközben Putyin azt hiszi, hogy kézben tartja a dolgokat.
A szerző, David Ignatius, aki maga is ott volt a bajor fővárosban, úgy látja: ennél nem is lehetett volna egyértelműbb a konferencia üzenete. Azaz mivel Oroszország nyomul előre, az ukránok pedig a túlélésért küzdenek, a Nyugatnak nagyobb katonai támogatást kell nyújtania. Csakhogy Biden jó okból vonakodik átadni az említett légelhárító eszközöket. Hiszen nem szeretné, ha kiszélesedne a válság. Ugyanakkor az amerikai biztonság szempontjából jelenleg nincs fontosabb, mint segíteni Ukrajnának, hogy az feltartóztassa a lendületben lévő ellenséges erőket.
Ezért a Fehér Háznak nem kell megvárnia a kongresszusi beleegyezést, útnak kell indítania a rakétákat. Két esemény is aláhúzta, hogy a Kreml ura jó pozícióban érzi magát. Az egyik a hősies ellenzéki, Navalnij halála, a másik Avgyijivka eleste, ami azt illusztrálja, hogy az elnöknek nem számítanak az emberáldozatok.
A védők kifogytak a munícióból és légvédelmük sem maradt, ám ha ez így megy tovább, akkor hamarosan újabb városok néznek szembe a fenyegetéssel. Az orosz idegesség jele viszont, hogy legutóbb Medvegyev csörtette a nukleáris kardot. Ezzel párhuzamosan Európa nagyszerű módon helytáll, legalábbis Washingtonhoz viszonyítva. Itt az idő, hogy Biden az eddigieknél többet tegyen.
New York Times
A kommentár úgy látja, hogy Biden négyféle módon tudja beváltani az a szavát, vagyis hogy megtorolja Navalnij halálát. De mindenképpen cselekednie kell, erkölcsi okokból, saját szavahihetősége érdekében, illetve mivel számára stratégiai parancs megmutatni egy diktátornak, hogy az USA nem szokott üresen fenyegetőzni. A szemleíró, Bret Stephens szerint az amit az elnök tehet:
1. Sürgősen törvényt hozat és így Ukrajna védelmére, valamint újjáépítésére fordítja a nyugaton lefoglalt 300 millió dolláros orosz állami vagyont.
2. Kaszparov javaslatának megfelelően a márciusi elnökválasztás után nem ismeri el Putyint Oroszország törvényes vezetőjeként.
3. Sürgősen ki kell szabadítania a bebörtönzött többi ellenzéki vezetőt.
4. Új engedélyeket kell kiadnia cseppfolyósított amerikai földgáz szállítására, mert akkor Európa és Japán nem szorul rá az orosz készletekre és megcsappannak Moszkva ez irányú bevételei. Azon felül át kell adnia olyan korszerű fegyvereket Kijevnek, mint az ATACMS harcászati rakéták, de ehhez persze az szükséges, hogy a republikánusok adják fel az ellenállást a törvényhozásban a 60 milliárdos katonai segélycsomaggal szemben.
Yahoo/Business Insider
Az Európában állomozó amerikai haderők volt főparancsnoka szerint az orosz hadsereg siralmas teljesítmény nyújt Ukrajnában: leszerepel mind a flotta, mind a légierő, és a támadók már 500 ezer embert vesztettek, bár nem lehet tudni, Ben Hodges honnan vette ezt a számot. Mindenesetre szerinte túl negatív az ukránok helyzetének megítélése, miközben azok nagy erőkkel igyekeznek védekezni.
Feladták ugyan Avgyijivkát, de ez az oroszoknak 400 tankjukba és sok ezer katonájukba került. Azon felül Moszkva hiába volt minden tekintetben fölényben, 10 év után is csupán a szomszéd állam 18 %-át tartja megszállva. Hangsúlyozta, hogy Amerikának nagyon is megéri támogatni Ukrajnát, mivel az a túlélésért küzd, de ha sikerrel jár, évekre megoldja Európa biztonsági problémáit. Azon felül már idáig is megsemmisítette a Fekete-tengeri orosz haditengerészet egyharmadát és hétfő óta, két nap alatt 6 ellenséges vadászgépet lőtt le.
Daily Telegraph
A brit hadsereg egyik volt ezredese úgy véli, hogy a Nyugat hamarosan tálcán kínálja a győzelmet a Hamásznak, riasztó módon kezd megfeledkezni arról, hogy az egész jelenlegi viszály a szélsőségesek terrortámadásával kezdődött. Ezért még a legszorosabb szövetségesek is arra igyekeznek rávenni Jeruzsálemet, hogy az állítsa le a hadműveletet, holott még nincs meg a cél: nem sikerült szétverni a milíciát és kiszabadítani a túszokat.
Richard Kemp, az első brit harckocsi ezred egykori parancsnoka bajnak tartja, hogy a nyugati hatalmak az utóbbi években egyre defetistább álláspontot foglalnak el. Tárgyalásos megoldást szorgalmaznak, holott az sosem hoz igazi békét, illetve sokszor az ellenség győzelmét eredményezi. Lásd Irakot és Afganisztánt.
A szerző feltételezi, hogy Biden elsősorban belpolitikai okok folytán nem pártolja, hogy Izrael végső csapást mérjen a Hamászra. Ám ily módon fennáll a veszély, hogy a terrorszervezet sértetlenül vészeli át a háborút és így semmi sem oldódik meg. Mintha az elnök és a többiek képtelenek volnának megérteni, hogy az izraeli nép számára elfogadhatatlan, ha gyengébb helyzetbe kerül, mint amilyenben október 7. előtt volt.
És akkor csak idő kérdése, mikor tör ki újabb viszály Gázában, arról nem beszélve, hogy a felbátorodott szélsőségesek megindulnának Ciszjordániában, valamint Libanon felől is. De ami még rosszabb: azt is látnák, hogy Washington soha nem engedné meg igazából legyőzni őket.
Következő cikk: Aztán utánuk az özönvíz
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Meg kell tanulni az 1939-es leckét Putyin megfékezésében
Az észt kormányfő a The Timesban arra szólította fel a NATO-szövetségeseket, hogy vállalják: a következő három >
Magyar sorshúzás
Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >