Ma Pongrác névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Izrael Gáza miatt eljátssza legfőbb külpolitikai aduját, az elfogadottságát
A New York Times közel-keleti szakírója megdöbbenéssel tapasztalta legutóbbi külföldi körútja során, hogy Izrael Gáza miatt eljátssza legfőbb külpolitikai aduját, az elfogadottságát, noha évtizedeken át gondos munkával építette ki legitimitását. Ám mivel válogatás nélkül öl meg civileket a háborúban, még a barátai is elfordulnak tőle. És ha Biden nem vigyáz, akkor jókora csorbát szenvedhet Amerika tekintélye is, hiszen a fegyvereket az USA szállítja Netanjahunak. Thomas Friedman emlékeztet arra: a helyzeten csak ront, hogy a szélsőséges izraeli vezetés közölte: az idők végezetéig megszállva akarja tartani Gázát, valamint Ciszjordániát. Ily módon egy sor szövetséges most tűzszünetért imádkozik, mert nem szeretné, ha a választói megkérdeznék: miként lehet közömbös ennyi civil halála iránt? Az persze világos, hogy színtiszta barbárság volt, amit a Hamász elkövetett október 7-én. De az egész hadművelet egyre inkább emlékeztet egy emberi húsdarálóra, amelynek egyetlen célja, hogy ritkítsa az övezet lakosságát, mivel így könnyebb legyen ellenőrizni a területet. Netanjahu a szélsőjobb kezében van, ezért még csak megfontolni sem hajlandó a palesztin állam lehetőségét. És nem fog habozni, hogy magával rántsa Bident. De ha kitart az eddigi álláspontja mellett, akkor felvirrad Irán napja. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
A visegrádi négyeket teljesen megosztja Ukrajna, de azért folytatni kívánják az együttműködést, ez derült ki a tegnapi, prágai csúcstalálkozón. Korábban sokkal nagyobb volt az összhang, ám míg Orbán odahaza szilárdan ül a nyeregben, a másik három országban alaposan megváltoztak a politikai erőviszonyok.
Ily módon évek óta megbénult a szervezet. A magyar vezető bírálja Kijevet, Moszkvára viszont egy rossz szót, annyit sem szól. Ezzel szemben főként cseh kollégája az ukránok legfőbb támogatói közé tartozik. De a háború miatt élesek az ellentétek a magyarok és a lengyelek között is. Orbán számára csupán Fico lelkitárs, ő a viszály ügyében is hasonlóképpen szokott nyilatkozni, mint a magyar vezető.
Így azután Fiala soros elnökként sokáig habozott, hogy egyáltalán összehívja-e a tanácskozást, annyira nem látta értelmét. De sokatmondó, hogy a plenáris ülés előtt külön fogadta Tuskot, aki szintén borúlátóan vélekedett a fórumról meg az egész V4 fontosságáról. A négyek egyeztetése után azonban már valamivel békülékenyebb volt a hang, habár a házigazda nyílt vitát emlegetett (ami a diplomácia nyelvén azt jelenti, hogy nem válogatták meg a szavukat – a szerk. megj.)
Orbán annyit közölt, hogy képesek elfogadni a véleménykülönbségeket, és a magyar fél hajlandó folytatni a kooperációt.
FAZ
Svédország megkönnyebbült, miután Magyarország félreállt a NATO-csatlakozás útjából, ám a svéd sajtó szerint ennek az volt az ára, hogy Stockholm egy sor megaláztatást szenvedett el, és fájdalmas módon rá kellett jönnie, hogy mennyire nem jelentős tényező a világpolitika porondján. Pedig annyi támogatást adott nemzetközi szervezeteknek, hogy erkölcsi nagyhatalomnak gondolta magát, a tényleges súlyánál nagyobb befolyással.
Ám az utóbbi csaknem két év megmutatta a gyengeségét. Törökország és Magyarország hónapokon át szórakozott vele, késleltette a dolgokat, fenyegetőzött, a többi partner pedig csak nézte. Emiatt a svédek körében nagy a csalódás. Ráadásul kénytelenek voltak egy sor engedményt tenni Ankarának.
A magyar magatartást is rosszul mérte fel, de kijózanodott Orbán szószegése láttán. Most azonban arra kell számítani, hogy Moszkva a svédek ellen is ármánykodni fog. Mint ahogy azt a finnekkel tette, akikre menekültáradatot zúdított a hibrid hadviselés részeként.
Guardian
A brit fegyveres erők parancsnoka úgy véli, hogy Oroszország jelenleg nem jelent veszélyt a NATO keleti tagjaira nézve, mert ahhoz előbb helyre kellene állítania páncélos erőit. Ezen túlmenően pótolnia kellene az elhasznált, nagy hatótávolságú rakétákat, a tüzérségi lőszereket és valahogy ki kellene kecmeregnie a nehéz háborúból.
Sir Tony Radakin gyorsan hozzátette, hogy nem szeretné lebecsülni a veszedelmet, hiszen Moszkva azt már bizonyította az invázióval. Ám egyben az is megmutatkozott, hogy a feltételezettnél sokkal kevésbé ütőképes.
A tengernagy arra számít, hogy Ukrajna még hónapokig defenzívába kényszerül, támadásra legkorábban a nyár végén, de inkább csak jövőre gondolhat. A tábornok abból indul ki, hogy ukrán oldalon egyhamar nem enyhül a lőszerhiány. Ehhez fel kell futtatni a nyugati hadiipar termelését.
Ugyanakkor cáfolta azokat az értesüléseket, hogy az orosz agresszió miatt Nagy-Britanniában visszaállítanák a sorkatonai szolgálatot. Mint mondta, Moszkva nem készül lerohanni az országot, tehát szóba sem jön a sorozás. Kijelentése burkolt bírálat volt a hadsereg vezérkari főnökének, aki nemrégiben megpendítette a lehetőséget.
Project Syndicate
Ivan Krasztev szerint a világ túlságosan borúlátóan vélekedik Ukrajnáról, hiszen ott Putyin egyáltalán nem volt képes elérni a stratégiai céljait. Viszont arról meg tudta győzni az oroszokat, hogy a viszályt nem ő kezdte, ellenben a háború még jó ideig eltart. Ily módon bebiztosította a hátországát, azaz ideje van, közben pedig abban bízik, hogy a Nyugat elkötelezettsége meginog Kijev iránt.
Ennélfogva nem kell újabb offenzívát indítania, így nem kell sok katona elvesztésével számolnia. Kivár, ezalatt ugyanakkor rombolja az ukrán infrastruktúrát. A bolgár politológus, akit a szakma másik kiválósága, a lengyel Sierakowski kérdezett, arra is rámutatott, hogy Moszkva egyáltalán nem szigetelődött el oly mértékben a világban, ahogyan azt sokan hiszik.
Az ukránok azért gyengék, mert nem kapnak elég nyugati támogatást, emellett a hadsereg átlagéletkora 43 év. Ez a magyarázat, hogy miért rendezkedik be védekezésre. De a továbbiakat nagyban meghatározza az EP-, illetve az amerikai választás eredménye. Moszkva azonban aligha akarhatja elfoglalni Nyugat-Ukrajnát, mert azt nehéz volna megtartania. Ezért rögtönöz. De csak olyan békét fogad el, amelynek alapján megtarthatja a megszerzett területeket.
Kijev belemehetne bizonyos országrészek elvesztésébe, ha biztonsági garanciákat kap, ami lehet pl. a NATO-tagság, illetve a későbbiekben az uniós csatlakozás. Enélkül az ország instabilitásra van ítélve. Ugyanakkor egy sor országban, pl. a lengyeleknél és Amerikában, nem a külső fenyegetés a leglényegesebb, hanem a politikai belháború. Azaz a politikusok a választásra összpontosítanak. Az ellenzék mindent elkövet, hogy a rivális ne tudjon kormányozni.
Bidennek nem jól jön sem az ukrán, sem a közel-keleti válság, mert a közvélemény mindkettőbe belefáradt. Emellett az USA-nak már nincs meg a korábbi befolyása a világban. Erre utal, hogy nem hatni olyan, korábbi szövetségesekre, mint Izrael és Magyarország. Krasztev ugyanakkor nem tart az európai szélsőjobb felemelkedésétől, mert ezek a pártok nem képesek együttműködni.
Der Standard
Joschka Fischer arra hívja fel a figyelmet, hogy Európa egy pillanatig nem lehet naiv a biztonságpolitika ügyében, mert beszorul Putyin és Trump közé, így paradigmaváltásra kényszerül. Azaz – mutat rá a legendás német zöld ex-külügyminiszter - továbbra is fontos marad a jólét a szociális védőháló, ám a biztonságnak kell az első helyre kerülnie.
Merthogy veszélyes a helyzet. Oroszország le akarja törölni a térképről az ukrán államot és a területére ácsingózik. A másik oldalon Trump fenyegeti azokat a NATO-partnereket, amelyek a GDP 2 %-nál kevesebbet költenek a haderő fejlesztésére. Amit mondott, az simán elvezethet a kölcsönös segítségnyújtási kötelezettség felmondásához. Akkor pedig a kontinenst az egyik oldalról a birodalmi Oroszország, a másik oldalról pedig a bezárkózó Amerika szorongatná.
A kiutat az európai egység és a hozzá illeszkedő közös külpolitika jelentené. Továbbá közös hadsereg és önálló nukleáris védőernyő. Csak éppen a földrész nem áll készen erre a minőségi ugrásra. Így viszont nem hatalom! Még a Putyin jelentette veszély sem téríti jobb belátásra, pedig a háború tétje leginkább a demokratikus Európa szabadsága és jövője.
Moszkva felül akarja vizsgálni hidegháború végével előállt területi viszonyokat, hogy helyreállítsa országa világhatalmi státuszát. Ezért étvágya nem csillapodik Ukrajnával és hosszú időn át katonai fenyegetésnek kell tekinteni.
Der Standard
Mi a teendő, ha kiderül, hogy Putyin nem ismer határokat? – kérdezi az egyik legjobb osztrák sajtóelemző, Hans Rauscher, aki szerint egyre világosabb, hogy nem a véletlen okozta Navalnij halálát. Az elnök ugyanis nem akarta elengedni, miután kiderült, hogy a Nyugat kicserélné egy orosz bérgyilkosra, akit az egyik német börtönben őriznek.
A politikus ugyanis csakis ettől az egyetlen ellenfelétől félt. Így viszont áll az, amit a Die Zeit moszkvai tudósítója mondott, hogy ti. aki ujjat húz az államfővel, az készüljön fel arra, hogy az mindenre képes. Ám sokan még most sem látják be, hogy a politikus imperialista, aki a legszívesebben uralma alá vonná az egész földrészt. És amíg nem ütközik komoly ellenállásba, addig nem adja fel.
Hogy Ausztria illúziókat táplált, az persze bizonyos mértékig érthető, hiszen úgy vélte, hogy ki kell jönnie egy ilyen erős hatalommal, pláne, ha közben még némi haszon is leesik. Ám azt még meg kell írni pontosan, miként alakult ki a gazdasági függés, elsősorban az orosz gáz miatt, illetve miként tett szert Moszkva ekkora befolyásra.
Egyes szereplőket, így a Szabadságpártot orosz ügynöknek kell tekinteni, hiszen az Putyin oldalán áll, mivel nagyon is megfelel neki a tekintélyuralmi modell. De vannak szép számban a szociáldemokratáknál is olyanok, akik rokonszenveznek a Kremllel, illetve hajlandóak becsapni saját magukat. Ám Európának lassan rá kell jönnie, hogy nem maradhat védtelen. Putyin csak akkor támad, ha a másikat gyengének hiszi.
Washington Post
Csak a legjobbakat tudja mondani az ENSZ Menekültügyi Szervezetének munkájáról Max Boot, a washingtoni Külpolitikai Tanács elemzője, aki egy héten át követte az UNHCR munkatársait Ukrajnában és Moldovában. A háború miatt összesen majdnem 15 millióan szorulnak segítségre, amire az ukrán kormány egymaga nem volna képes, hiszen a költségvetésének csak a felét tudja állni.
A világszervezet szakosított intézménye tavaly jó két és fél millió embert támogatott, a legkülönfélébb formában. Helyreállította a megrongálódott házakat, takarókat és áramfejlesztőket küldött a front mentén lévő településeknek, segített pótolni elveszett személyi okmányokat, illetve lelki támaszt nyújtott olyanoknak, akik kikészültek a folyamatos orosz bombázásoktól.
Ezen felül segélyszállítmányokat küld, de jobban szereti, ha készpénzt adhat. A múlt évben csaknem 900 ezren kaptak bankkártyát, az átlagos összeg havi 120 dollár, de ebből legalább meg lehet venni a legfontosabbakat. Az UNHCR nélkül nem boldogulna pl. a 2,5 milliós Moldova, ahová jó egymillió menekült érkezett. Ekkora migránsválság nem volt 1945 óta.
A szervezet, amely 370 emberrel dolgozik ukrán földön, 2023-ban csaknem 1 milliárd dollárt költött segélyezésre. A folytatáshoz kellene az a 60 milliárdos csomag is, amely elakadt a washingtoni Képviselőházban. Ám nemzetközi mankó nélkül Kijev képtelen lenne megvédeni magát és újabb milliók hagynák el az országot, destabilizálva a környező államokat.
Economist
A kommentár arra figyelmeztet, hogy már egyáltalán nem elképzelhetetlen Le Pen győzelme, márpedig ha ő lesz az elnök, az jó pár veszéllyel jár majd. Ám semmiképpen sem szabad félvállról venni a lehetőséget, hiszen a politikus egykor pária volt, ma viszont már pártjával kormányzásra készül. A franciáknak immár a jó 60 %-a mondja, hogy a Nemzeti Gyűlés pont olyan párt, mint a többi. Vagyis már nem féltik tőle a demokráciát.
De ha hatalomra kerül, akkor nem biztos, hogy akkor is olyan jó kislány lesz, mint most. Hiszen olyan tekintélyuralmi erős emberekkel barátkozik Európában, mint Orbán. Az államot csak hosszú idő alatt lehet foglyul ejteni, és Lengyelország a példa, hogy milyen nehéz visszacsinálni.
Viszont ha Le Pen költözhet be az elnöki palotába, az az EU alapjait fenyegetné és megkérdőjelezné Párizs elkötelezettségét a nyugati szövetség iránt. Az összeütközés irányába mutat a Bizottsággal, hogy népszavazást kíván tartani arról: a nemzeti jognak elsőbbséget kell élveznie a közösségi szabályokkal szemben. Azon kívül kivinné az országot a NATO katonai szervezetéből.
Alatta jó esetben megbénulna a német-francia-tengely, a legrosszabb viszont az volna, ha összefogás jönne létre a francia, magyar, szlovák nemzeti-populista vezetés között. Ez ugyanis irányváltásra ösztökélhetné Melonit. A tömb ugyanakkor fontos döntéseket blokkolhatna Brüsszelben.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >