Ma Bernát, Bernardin, Felícia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Családi legendát alkotott Magyarország új elnöke
A Der Standard Orbán kegyencének nevezi Sulyok Tamást, aki ráadásul családi legendát ötölt ki. Az állította, hogy az apját a kommunista időkben halálra ítéltek, ám történészek cáfolják a mesét. Az új elnök színtelen jogásznak számít, aki igazából nem tartozik a kormányfő hatalmi köréhez. Az Alkotmánybíróság élén úgy ügyködött 8 éven át, hogy az megfeleljen a minden lényeges személyi kérdésben egymaga döntő, jobboldali-populista Orbán Viktor szája ízének. Az erős ember engedelmes bírákat nevezett ki a taláros testületbe, gyakran megfelelő szakmai felkészültség nélkül is, így uralmának engedelmes eszköze lett az Alkotmánybíróság. Habár Sulyok 7 éve látja el a legfőbb alkotmánybíró tisztségét, nemigen ismert a közvélemény előtt. Nem érte el a nyilvánosság ingerküszöbét az sem, amikor tavaly augusztusban egy interjúban kijelentette, hogy az apja kénytelen volt 10 éven át rejtőzködni, nehogy kivégezzék. Ám a történet előkerült, amikor államfő lett. Két neves történész, Karsai László és Ungváry Krisztián azonban bizonyította, hogy a sztori nem állja meg a helyét. A politikus idáig nem reagált arra, hogy leleplezték. De senki sem gondolja Magyarországon, hogy Orbán menesztené a történtek miatt. Első hivatali teendője az volt, hogy aláírta a svéd NATO-tagság jóváhagyását. A kormányfő, aki folyamatosan kiszolgálja Putyin érdekeit, a belépés kérdését a fájdalomhatárig kiélezte. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Az UNESCO úgy látja, hogy hiba volna még jobban beépíteni a Fertő-tó partját, ideértve a magyar oldalon tervezett nagyarányú turisztikai fejlesztést, illetve az osztrákoknál a Golsban megálmodott kórházat. Az ENSZ szakosított szervezete az őszi, helyszíni bejárás alapján arra jutott, hogy a környezet hatalmas nyomásnak van kitéve. Ezért vissza kellene venni a fertőrákosi jachtkikötő kapcsán előirányzott beruházásból.
Az idegenforgalom máris csúcsra jár, ezért nem volna jó újabb létesítményeket emelni, illetve a szükséges javításokat arra kellene felhasználni, hogy korrigálják a korábbi hibák következményeit. A világörökség részének számító terület ugyanis az emberi beavatkozás, az idegenforgalom, valamint a hidrológia és a klímaváltozás folytán veszélyes helyzetben van. Ezért jó volna fokozottan összehangolni a magyar, illetve osztrák törekvéseket.
A tó vízutánpótlásának lehetőségét tovább kell vizsgálni, mert minden vitás kérdést tisztázni kell, mielőtt kidolgozzák a kötelező környezeti hatástanulmányt.
Guardian
A NATO egyre nemtörődömebb Ukrajna kapcsán, amint azt az oroszok által lehallgatott német beszélgetés is bizonyítja – fejti ki Simon Jenkins, az újság szemleírója. Úgy látja, hogy amikor német katonai vezetők minden titkosítás nélkül jó fél órán át arról társalognak, küldjenek-e Taurus cirkálórakétákat a háborúba, akkor félő, hogy a Nyugat a viszály kiszélesedésének szélén áll.
A megszerzett diskurzus alátámasztja Putyin állítását, hogy Ukrajna csupán segédeszköz, az igazi küzdelem a Nyugat és Oroszország között zajlik. Az agresszió elején a szövetségesek segítségével sikerült megállítani az oroszokat, de amikor előrelátható módon patthelyzet állt elő a fronton, teljesen szétesett a nyugati stratégia. A háborúk ilyenkor szoktak kicsúszni az ellenőrzés alól.
Azt is tudni lehetett, hogy az ukrán győzelem nincs benne a pakliban, és hogy ez némi kétséget eredményez, de most már úgy látszik, mintha az ukránok a NATO zsoldosai lennének, miközben nyugati tábornokok igyekeznek feltupírozni a katonai költségvetést és újra élni fiatalkoruk harci játékait. A következményeket az adófizetők és az ukrán fiatalok viselik.
A Nyugatnak nem érdeke, hogy a védők kiűzzék a támadókat a Krím és a Donyecki-medence jó részéből. Célja leginkább az, hogy mielőbb békemegállapodás jöjjön létre és utána megkezdődjön az újjáépítés. A szankciók kudarcot vallottak, szétszakították a világkereskedelmet. De nem tették tönkre az orosz gazdaságot és az elnököt sem bírták jobb belátásra. A Nyugat láthatóan semmit sem tanult abból, hogy eredménytelenek voltak negyedszázad fegyveres beavatkozásai.
Wall Street Journal
A zaklatott Amerika továbbra is a világ vezető hatalma, hiába gondolja úgy Kína, Oroszország és Irán, hogy az USA megosztott és inog. Egyszerűen alábecsülik a tőkés rend erejét – mutat rá legfrissebb kommentárjában Walter Russel Mead akadémikus, a Hudson Intézet munkatársa, a Bard College professzora.
Úgy látja, hogy rémisztő időket élünk. A technológia forradalom nyomán az eddigi legveszélyesebb fegyverkezési verseny indul be. Peking, Moszkva, Teherán, Caracas és Phenjan igyekszik aláásni az Egyesült Államok biztonságát, illetve meg akarja törni az ország befolyását.
A tengerentúlon mindkét párt külpolitikai garnitúrája lejáratta magát, ám a populista bezárkózás nemigen jelent érdemleges alternatívát. A kulturkampf megosztja azt a nemzetet, amelyen kívül nincs másik, amely visszavezethetné békésebb ösvényekre a világot. A társadalom azonban befelé koncentrál. Így a külső ellenségek azt hiszik, hogy lassan vége az Amerikai Évszázadnak, a Pax Americanának.
Ám az erősebb, mint amilyennek látszik, mert a kapitalizmusra épül. Az ipari és mezőgazdasági üzemek egyre több terméket állítanak elő. A pénzpiac mind fejlettebb. Javul a termelékenység, nem úgy néz ki, mintha a végzetes hanyatlás agóniájának lennénk a szemtanúi. A belső ellentétek pont akkor éleződnek ki, amikor a világ a káosz felé tart.
Semmi sem szavatolja, hogy ez a veszélyes helyzet békésen rendeződik. De ha az USA dinamikus társadalom marad, akkor meglepetést tud okozni saját magának és a világnak is az általa létrehozott gazdagsággal és az abból fakadó erővel.
Project Syndicate
Michael Ignatieff úgy véli: valóban veszélyben van az amerikai világhegemónia, mert nem elég a belső küzdelem a nyugati szövetségen belül, ott van még az „ellenállás tengelye”, Oroszországgal és Kínával az élen. Márpedig ez az összefogás kísértést érezhet, hogy összehangolt módon megingassa az USA központi szerepét. Cápa módjára vérszakot érez.
A volt kanadai politikus, a CEU korábbi rektora emlékeztet arra, hogy a washingtoni törvényhozásban elakadt az ukrán segélycsomag, pedig Kijevnek már csupán egy hónapra való muníciója maradt. Navalnij halott, és ki tudja, meddig folytatódik a gázai mészárlás. A huszik a Vörös-tengeren támadják a kereskedelmi hajóforgalmat. Észak-Korea interkontinentális rakétákat próbál ki.
Borotvaélen táncol az 1945 utáni világrend. Az Egyesült Államok megosztott, teljesítőképessége határára jutott. Lehet, hogy november után Európa kikerül a tengerentúli védő ernyő alól. Ha az ukránok kénytelenek végleg feladni területeket, akkor az eurázsiai diktátor duó erővel meg tudta változtatni egy európai ország határait. Ez pedig fenyegetést jelentene Tajvan, a balti köztársaságok, de még Lengyelország számára is.
Az iráni támogatást élvező gerillák azzal segítenek Moszkvának és Pekingnek, hogy lekötik Amerikát és Izraelt. Ha Biden nem tudja tűzszünetre rávenni Netanjahut, három fronton kényszerülhet küzdelemre, amit azonban lehetetlen megvívni. Ugyanakkor nem látszik, hogy a 3. világ beállna az USA és Európa mögé a tekintélyuralmi fenyegetéssel szemben.
Ám az autoriter tengelyt csupán egyvalami köti össze: hogy elutasítják az Egyesült Államok hatalmát. Ugyanakkor az orosz és a kínai vezetés látja, hogy Washington már nem tölti be azt a szerepet a világgazdaságban, mint korábban. Ez pedig közös katonai fellépésre sarkallhatja őket. Akármekkora is lenne az ár, gondolhatják úgy, hogy ennél jobb alkalom többé nem lesz az amerikai hegemónia megbuktatására. Ezért az USA-nak meg kell akadályoznia, hogy a két ország átfogó szövetségre lépjen.
Project Syndicate
Egy csapásra veszélybe kerülhet a világgazdaság, ha Trump kerül hatalomra az Egyesült Államokban és protekcionista intézkedéseket léptet élet – hangsúlyozza kommentárjában Nouriel Roubini, a New York és a Yale egyetem világhírű közgazdásza. Merthogy még tovább destabilizálódna a nemzetközi helyzet és nem az ukrán vagy a közel-keleti háború miatt.
De még csak nem is az USA és Kína rivalizálása folytán. Nem valószínű ugyanis, hogy Peking egyhamar lerohanja Tajvant, hiszen gazdaságilag gyengélkedik, ezért feltehetőleg nem igyekszik kiélezni az ellentéteket a Nyugattal.
A legnagyobb geopolitikai kockázatot épp ezért az amerikai elnökválasztás jelenti. Biden és Trump is egy követ fúj Kína ügyében, és bár mindketten támogatják Izraelt, elfogadják, hogy a viszonyok rendezéséhez valamilyen mértékben el kell ismerni a kétállami megoldás szükségességét.
A legnagyobb különbség a NATO, Európa és az orosz-ukrán viszály kapcsán van közöttük. De elképzelhető, hogy Trump nem lesz engedékeny az orosz területszerzés ügyében, mert nem szeretne precedenssel szolgálni Peking számára. Azon kívül ha az európai országok növelik katonai kiadásaikat, akkor ezzel felértékelhetik a szervezetet Washington számára.
De a régi-új elnök a piacokat leginkább a gazdaságpolitikájával volna képes befolyásolni. A további védővámok kereskedelmi háborúkat gerjesztenének, pl. Kínával, de az európai és ázsiai partnerekkel is. Akkor pedig visszaesne a növekedés, ellenben megugrana az infláció. A hatalmas pénzügyi válság eshetősége kéz közelbe kerülne.
Wall Street Journal
Megcsappant Biden tábora, három olyan réteg is faképnél hagyja, amely pedig sokat tett a győzelméért még négy éve. Elpártoltak tőle a fiatalok, a külvárosok lakói és a spanyol ajkúak, pedig a héten gyakorlatilag megkezdődik az elnökválasztás – figyelmeztet William Galston, a Brookings Intézet tekintélyes elemzője.
A közvélemény kutatások persze pillanatfelvételt jelentenek, nem előrejelzést, de az idő előrehaladtával egyre inkább erősödik az összefüggés a mostani adatok, illetve a novemberi végeredmény között. Trump híveinek száma nem csappant meg 2020-hoz képest. Így most 2,1 %-kal vezet az elnök előtt, vagyis majdnem 7 %-kal jobban áll, mint annak idején.
A demokraták számára baljós jel, hogy Biden helyzete gyengül az ingadozó államokban is. Alighanem Michigan lesz a döntő, de ott is le van maradva 3,6 %-kal. Ha nem tudja leszerelni az ottani elégedetlenséget Izrael támogatása kapcsán, akkor a Hamász októberi támadásának köszönhetően Trump újra beköltözhet a Fehér Házba.
De még javulhat a pozíciója, mert 8 hónap az hosszú idő. Ha továbbra is mennek lejjebb az árak, és így csökkennek a kamatok, az jól jöhet neki. Intézkedhet az ellenőrzés megszigorítására a déli határon. Elérheti a tűzszünetet a Közel-Keleten és lehet, hogy átmegy a törvényhozáson az ukrán mentőöv. Ha netán elítélik Trumpot, az perdöntő lehet.
De mindenképpen le kell csillapítania a kora miatt felmerült aggályokat. Holnap erős beszédet kell tartania az unió helyzetéről, dinamikusan kell kampányolnia és a sajtó rendelkezésére kell állnia, amit idáig került. Ősszel pedig nyilvános vitát kell folytatnia a kihívóval. Mivel nem volt hajlandó félreállni 81 éves korában, történelmi felelősséget vett magára. Ha kudarcot vall, az ár felmérhetetlen, mind pártja, mind az ország, mind a világ szemszögéből.
Economist
A kommentár úgy érzékeli, hogy Bident ugyan felháborítja Izrael, mégsem tudja leállítani a háborút. Pedig egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, mind odahaza, mind külföldön, mivel az a paradox helyzet állt elől, hogy Izrael amerikai bombákat dob le Gázára, az Egyesült Államok viszont a levegőből próbálja célba juttatni az élelmiszert a szenvedő lakosságnak.
Az akció jól mutatja, hogy Washington nem tudja, mitévő legyen, mivel nem képes befolyásolni Netanjahut. Miközben egyre több a háború halottja és százezrek váltak földönfutóvá, továbbá mind többen éheznek, illetve betegednek meg. Az elnök négyágú stratégiát folytat: támogatja Izrael önvédelmi jogát, illetve a Hamász felszámolását. Igyekszik megakadályozni a háború tovaterjedését, enyhíteni kívánja a palesztin civilek szenvedéseit, végül pedig újraindítaná a béketárgyalásokat a palesztin állam megteremtése érdekében.
Elhárította a regionális viszály veszélyét, de azzal nem tud mit kezdeni, hogy az izraeli hadműveletnek már 30 ezren estek áldozatul, milicisták is. A gerillák meggyengültek, de tovább harcolnak.
A légihíd teljesen rossz módszer, 3-4-szer annyiba kerül, mintha kamionokat vennének igénybe. És leginkább cirkuszt jelent, nem pedig humanitárius segítségnyújtást. Hogy Izraelt támogatja, az Bidennek sokba kerül, mivel kb. 100 ezer demokrata kifarolt mögüle a legfontosabb ingadozó államban, Michiganben.
Az elnök terve az, hogy fegyvernyugvás lépjen életbe és lehetőleg vasárnapig, a ramadán kezdetéig kicseréljék a foglyokat. A Fehér Ház szerint ez most már csak a Hamásztól függ. Netanjahu viszont hallani sem akar a palesztin államról, Biden viszont a jelek szerint nem akar keményebb kényszerítő eszközöket alkalmazni vele szemben. Ennélfogva változatlanul igaz, amit évekkel ezelőtt írt egy képre, amelyet a politikusnak adott: Bibi, egy árva szavaddal nem értek egyet, de szeretlek.
Következő cikk: A nem is nagyon Szuper kedd után Amerikának két választása maradt
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Meg kell tanulni az 1939-es leckét Putyin megfékezésében
Az észt kormányfő a The Timesban arra szólította fel a NATO-szövetségeseket, hogy vállalják: a következő három >
Magyar sorshúzás
Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >