2024. május 24. péntek
Ma Eszter, Eliza, Vanessza névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás

Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás

Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban  Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a világsajtóban, amikor Orbán Viktor Tusványoson 10 éve meghirdette az illiberális államot. Ezúttal párhuzamként az olasz maffia jutott eszébe, vagyis hogy azt is úgy lehet a legjobban térdre kényszeríteni, ha a rendőrség talál valakit, aki kellően magas tisztséget töltött be a tiszteletre méltó szervezetben, ám hajlandó megtörni a hallgatás szentségét. Ez történt most Magyarországon is. Egy kápó a Fidesz belső köreiből kipakol. Majd nagy tömegeket visz ki az utcára, szemben a naiv ellenzékiekkel, akikkel a kormányfőnek könnyű dolga volt. A fiatal, karizmatikus Magyar Péter viszont meggyőző, mivel a rendszer kellős közepének fordított hátat. Hosszú időbe telt, amíg a magyarok elvesztették a türelmüket. Egy új osztály hatalmáról van szó, ahogyan azt egykor Gyilasz kifejtette a titói kommunizmust kiveséző klasszikus művében. Orbán a szerzőnek 13 éve még azt ecsetelte, hogy a kétharmad birtokában számtalan sarkalatos törvényt módosítanak, így azokhoz 40 évig nem lehet hozzányúlni. Pont ezért lesz most igen izgalmas, miként reagál a tekintélyuralom az ellenzéki nyomásra –politikai foglyok egyelőre nincsenek. De mi van akkor, ha a miniszterelnök úgy látja, hogy kezd égni a lába alatt a talaj? Bedurvul? Magyar Péternek mindenesetre ajánlatos ügyelnie arra, nehogy úgy járjon, mint Navalnij. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Frankfurter Rundschau

 

Magyar Péter személyében megjelent az első partizán Orbán ellen - vissza tudná vezetni az országot a demokrácia útjára – fejti ki a szerkesztő, Thomas Roser. Az újdonsült rivális pár hét alatt a nemzeti-populista Fidesz hívéből az autokrata kormányfő egyik legnépszerűbb bírálója lett.

Rabok tovább nem leszünk – hirdeti sokak új reménységeként. Jóllehet 100 ezer embert mozgósított szombaton a korrupció és a hatalmi összefonódások ellen, ekkora megmozdulásra évek óta nem volt példa Budapesten, mégis pontosan tudja, hogy hiába az üstökösszerű indulás, lehetőségei korlátozottak. Egyedül nem képes megbuktatni az elitet, ezért igyekszik mérsékelni a személyéhez fűződő várakozásokat.

A kormányközeli média hiába próbálja minden erővel lejáratni, rengetegen benne látják a jövőt. Másoknak az ellenzéki torzsalkodásokból van elegük. Csak kérdés, ő maga mit képvisel. A hatalommal szemben álló oldalhoz hasonlóan ő is ostorozza a grasszáló urambátyám-rendszert. Ugyanakkor Orbán mellett ő is keményen nekiment Gyurcsánynak. Továbbá némi távolságot tart az EU-hoz képest.

Egyesek úgy látják, hogy felemelkedése főleg a kisebb középpártoknak árt, mások azt gondolják, hogy megszólítja a Fideszből kiábrándult középrétegeket. Török Gábor így képzeli el a Fidesz összeomlását. Vagyis a párt várhatóan a belvitákra megy rá, mert leginkább olyanok okozhatják a végzetét, akik a rendszerből jönnek.l 

 

FAZ

 

A német kereszténydemokraták, illetve zöldek egyaránt szankciókat követelnek, miután Szlovákiában Fico embere nyerte az elnökválasztást, Magyarország ellenben úgy ítéli meg, hogy az eredmény megerősíti a szuverenitást és a békét, amint azt Szijjártó Péter üdvözlő távirata hangsúlyozza. A CDU külpolitikai felelőse, Norbert Röttgen ugyanakkor egyenesen felvetette, hogy mivel Pellegrini, valamint a kormányfő is nyíltan rokonszenvez a putyini Oroszországgal, ez pont annyira nem összeegyeztethető az uniós tagsággal, mint amit Orbán csinál a Kreml trójai falovaként.

A politikus szerint ezt tovább nem szabad tűrni, mert aki az agresszor oldalára áll, annak nincs helye a szervezetben. A környezetvédők EP-képviselője, Anton Hofreiter pedig arról beszélt, hogy Brüsszelnek és Berlinnek figyelmeztetnie kell Pozsonyt. Mert ha a szlovák vezetés fejszét emel a jogállamra és ajtót-ablakot nyit a korrupció előtt, akkor el kell zárni számára a közös pénzforrásokat.

Pellegrini a győzelem után azt bizonygatta, hogy szavatolni fogja: Szlovákia szilárdan kitart az EU, illetve a NATO mellett. Ám szerinte nagyobb szuverenitásra van szükség, és más égtájak felé is tájékozódni kell. Sürgette a békét Ukrajnában, egyben pedig szükségesnek nevezte, hogy helyreállítsák a viszonyt Oroszországgal.

 

FAZ

 

A kommentár egyáltalán nem ért egyet sem a német kereszténydemokraták, sem a zöldek képviselőjével, miután előbbi – Pellegrini sikere miatt – Magyarországgal együtt kitenné Szlovákiát az EU-ból, utóbbi pedig elzárná a brüsszeli pénzcsapokat. A szerző, Nikolas Busse szerint egészen más módszert kell alkalmazni, hiszen a választás demokratikus volt.

Szerencsére az ország jövőjéről elsősorban a szlovák politikai intézmények, illetve az Unió, azon belül is főként a Bizottság határoz. De kilépésre egyébként sem lehet senkit sem kényszeríteni. Még akkor sem, ha valaki Putyin szekerét tolja, mint Fico és Pellegrini. Ám itt a politika művészetét kellene bevetni, már ha a mai, aktivista Berlinben van még valaki, aki emlékszik, hogy azt eszik-e vagy isszák.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Megemeli a kalapját a lengyel kormány előtt a legnagyobb német lap varsói tudósítója, mert a Tusk-kabinet még alázatra is képes a helyhatósági választások eredménye láttán, ami az előző vezetésre egyáltalán nem volt jellemző. Vagyis amikor a hatalom elismeri a gyenge pontjait, igazából erőt tanúsít és ez valami új lengyel földön.

Pedig az eredmény alapvetően megerősítette a tavaly októberi parlamenti választás után kialakult erőviszonyokat. Azaz látnivaló, hogy a PiS továbbra is jelentős tényező, csak éppen a koalíció erősebb nála. És hát teljesen másként kommunikál: a miniszterelnök gratulált és köszönetet mondott a híveknek, de egyúttal azonnal elismerte a hiányosságokat. Vagyis hogy vidéken, illetve keleten ezúttal sem ment a mozgósítás, és hogy a fiatalok közül sokan nem voksoltak.

Pedig pártja további 3 vajdaságban nyert és így már 10 országrészben tartja kézben a gyeplőt. Megőrzött jó néhány nagyvárost. De a partnerek is önbírálatot gyakorolnak, alázatot mutatnak és azt ígérik, hogy legközelebb keményebben és jobban dolgoznak. Ilyesmit Kaczynskiéktól annak idején egyáltalán nem lehetett hallani. A pártvezértől most sem telt többre, mint hogy gonoszként ostorozza az ellenfelét, magát viszont igazik hazafiként állítsa be.

 

Süddeutsche Zeitung

 

A Német Tudományos és Politikai Alapítvány legújabb tanulmánya nem gondolja, hogy győzelme esetén Trump megvonná Európától a nukleáris védelmet. Ezzel együtt a földrész hatalmas biztonságpolitikai kihívással szembesül. Pánikra nincs ok, viszont az is nagyon valószínű, hogy csorbul az amerikai védőernyő hitele.

A két szerző azért nem tételezi fel, hogy 2. időszakában az elnök nem szavatolná a földrész biztonságát, mert az világméretű instabilitást és gazdasági visszaesést eredményezné, és azt az USA is megérezné. Azon kívül az Egyesült Államoknak is igen sokba kerülne, ha felmondaná a nukleáris elrettentést.

 

Három forgatókönyv képzelhető el:

 

1. Leginkább abból lehet kiindulni, hogy maradnak az amerikai biztonsági garanciák, habár Trump afelé terelné a partnereket, hogy lényegesen többet vállaljanak át a terhekből, beleértve Ukrajna támogatását.

Azt az elnök sem engedhetné meg, hogy Moszkva atomfegyverrel kényszerítsen bármire egy NATO-államot, ám ezen a kereten belül az már kétséges, miként reagálna a Fehér Ház egy potenciálisan kiszélesedő válságra. 

2. Megszűnik az amerikai nukleáris viszontbiztosítás, de nem szándékosan, hanem tévedésből. Pl. úgy, hogy az USA külpolitikája megbénul – belső okok miatt. Ez azonban csak kevéssé képzelhető el.

3. Amerikai felmondja a védelmi megállapodást, ez azonban igen-igen kevéssé valószínű. De nem lehet kizárni, hiszen Trump kiszámíthatatlan.

 

De hogy semmi katasztrofális ne következhessen be, az elemzés azt tanácsolja az első variáns esetére, hogy 1. Európa tárgyaljon mindkét amerikai párttal, így vegye elejét Trump kritikájának 2. erősítse meg hagyományos haderőit és így eleve reménytelen legyen Putyin számára bármiféle támadás 3. Fel kell fejleszteni a rakétavédelmet 4. javítani kell a nukleáris elrettentés képességén, de itt meg kell fontolni, milyen szerep juthat a brit és francia ütőerőnek.

 

Daily Telegraph

 

Az ügyvezető holland kormányfő nem jó jelölt a NATO következő főtitkáraként, mert aligha fogja megtalálni a közös hangot Trumppal. Márpedig a szervezet van annyira fontos Európa biztonsága szempontjából, hogy nem szabad feláldozni a volt elnök egójának oltárán.

Ruttét joggal tartják persze okos, leleményes és kellemes vezetőnek. Orbán Viktor, aki a szövetség legrosszabb tagja, és akinek sikerült megtévesztenie Trumpot, mármint hogy ő Amerika barátja, megveti a holland politikust, ám az ettől még eséllyel pályázik a tisztségre.

Csakhogy mivel országa még mindig kevesebbet fordít katonai kiadásokra, mint a GDP 2 %-a, ezt Trump aligha fogja jó néven venni tőle. Nála ez a beállítottság a paranoiával határos, de legalább őszintén gondolja. Ebből persze még nem következik, hogy lehúzhatja a rolót a szövetség. De ami a Washingtonhoz fűződő viszonyt illeti, a román államfőnek jobb a pozíciója.

Ideértve, hogy Johannis szerint a NATO-nak az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelnie Kínának. Rutte pedigréje e tekintetben sem kifogástalan. Jó egy hete azt mondta, hogy Peking kulcsszerepet tölt be a világ gazdasági stabilitásában, a nemzetközi biztonságban, valamint a zöld átmenetben. Ezzel együtt pánikra nincs ok a katonai szervezet jövője miatt.

 

Washington Post

 

Biden minden feltűnés nélkül nagy győzelmet aratott Irán felett, miután a teheráni rendszer elszemtelenedett és az általa támogatott terrorszervezeteken keresztül egyre sűrűbben támadott amerikai érdekeltségeket a térségben. Egy ilyen rajtaütés Jordániában három amerikai katona halálát okozta.

Washington azonban nem hagyta annyiban az elmúlt hónapok során, folyamatosan jelezte, hogy képes hajszálpontosan visszavágni, a hírszerzés elől nem tudnak elbújni az iráni Forradalmi Gárda katonai parancsnokai. Mentek a jelzések és a végén az ajathollák meghátráltak. Február eleje óta nem érte támadás az amerikai támaszpontokat, sem Szíriában, sem Irakban – hangsúlyozza Max Boot, az egyik legnevesebb amerikai biztonságpolitikai elemző.

A nyugalom azonban valószínűleg csupán átmeneti ebben az árnyékháborúban. Irán és a gerillák másként kóstolgatják, meddig tart az amerikai türelem. Főként a huszik a kereskedelmi hajókat lövik a Vörös-tengeren, valamint az Ádeni-öbölben. Tartós megoldás azonban csak akkor lesz, ha megbukik Teheránban a fundamentalista rezsim. Az USA azonban nem döntheti meg, mert háborúba keveredhet.

Pedig az iráni rendszer egyre veszélyesebb. Folytatja atomprogramját és fegyvereket szállít az oroszoknak. De azért érzékelni, hogy a mullahhok óvatosak, mert nem szeretnének közvetlen konfliktusba keveredni az Egyesült Államokkal. Nem mozdulnak, pedig Izrael végzett 2 tábornokkal a damaszkuszi iráni konzulátuson.

De a helyzetet csupán kezelni lehet, megoldani egyelőre nem. Ám pont ezért jó, hogy egy tisztességes és tapasztalt politikus van a Fehér Házban. Csakhogy ez jövőre változhat.

 

Kurier

 

Egy tekintélyes brit orosz-szakértő arról beszélt az osztrák köztévé esti híradójában, hogy Putyin azonmód tehetetlenné válik, ha beüt valamilyen válság. Ezt bizonyította a Prigozsin-féle lázadás, valamint a legutóbbi moszkvai terrortámadás is. Mark Galeotti úgy téli meg, hogy a rezsim eljutott az utolsó szakaszba: olyan, mint egy banánköztársaság.

A persze kérdéses, hogy miként ér véget a háború. Az oroszok bizonyosan nem tudják megszállni az egész országot, az ukránok viszont képtelenek kiszorítani őket. Azaz marad a patthelyzet. Azt ugyanakkor kizárja az elemző, hogy a Kreml rátámadna valamelyik NATO-államra. Hiszen a hadserege gyenge. Jelenleg gerillaháborút vív, hogy semlegesítse, megbénítsa, illetve lekösse a Nyugatot. Igyekszik egymás ellen kijátszani ezeket az országokat, nehogy azok tartósan támogassák Kijevet.

A rendszer egyszerre erős és törékeny. A lakosságot el tudja nyomni, de minden válság lehetőséget kínál, hogy összeomoljon. Jelenleg ott tart, hogy már egyáltalán nem ügyel a demokrácia látszatára sem. És ez csak rosszabb lesz a következő években. Nagy a bizonytalanság az államfő egészsége miatt, de sajnos úgy néz ki, hogy még lesz egy pár éve a hatalomban.

2024. április 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Izraelnek mégis van terve a civilek megvédésere

A Wall Street Journal vezércikke szerint Izrael megcsinálta, amire Biden egyáltalán nem számított: a Rafahnál összegyűlt >

Tovább

Nagy sikert érnek el a szélsőjobbosok a közelgő választáson?

Minél gyengébb a liberális közmegegyezés egy országban, annál veszélyesebb a jobboldal. És ha egy ilyen párt >

Tovább

Putyin a Balkán kis Oroszországává változtatja Szerbiát

Együttműködik Vučićtyal, közösen terjesztenek dezinformációkat, illetve hajtanak végre a világhálón számítógépes támadásokat a térség olyan államai >

Tovább

A téboly felé tartva

„Azt hiszik, hogy kontrollálni tudják. De nem tudják!” – minősítette 2015 őszén egy barátom a menekültválság >

Tovább

The Wall Street Journal: Az NBB szégyent hozott önmagára

Joe Biden elnöknek teljesen igaza volt, amikor gyalázatosnak minősítette, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság kezdeményezte mind >

Tovább

Európában menetelnek a nacionalisták, a balkáni államok nem érettek a belépésre, és az Unió sem alkalmas a bővítésre

Nem sok jót ígér a nacionalisták sikere Észak-Macedóniában. Merthogy kiélezhetik a viszályt a lakosság egynegyedét kitevő >

Tovább

Az elnök halála és hatalmi harc

Igen kockázatos hatalmi harcot indít be az iráni elnök halála a klérus és a hadsereg között, >

Tovább

Meg kell tanulni az 1939-es leckét Putyin megfékezésében

Az észt kormányfő a The Timesban arra szólította fel a NATO-szövetségeseket, hogy vállalják: a következő három >

Tovább

Magyar sorshúzás

Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >

Tovább

Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?

Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >

Tovább

Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?

A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >

Tovább

A 24. órában

A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >

Tovább