Ma Olga, Liliána, Natália névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A téboly felé tartva
„Azt hiszik, hogy kontrollálni tudják. De nem tudják!” – minősítette 2015 őszén egy barátom a menekültválság nyomán kialakult hangulatkeltést. Mire vonatkozott ez a megjegyzés? Egyszerűen arra, hogy akkoriban nemcsak Magyarországon, hanem máshol is, gyakorlatilag kontinensszerte mélyen xenofób, helyenként nyíltan rasszista és számos irracionális tartalomra épülő hangulatkeltés indult el az Afrikából és Ázsiából érkező menedékkeresők ellen. Vigyázat, itt nem a menekültpolitika konkrét, racionálisan, szakpolitikák és szaktudás mentén megvitatható gondjairól van szó! Hanem arról a populizmus által fűtött hangulatról, amely a demokratikus gondolkodásmódban gyökerező megalapozott érveket lesajnálja, semmibe veszi, ellenben kapható mindenféle demagógiára. Vataščin Péter (Új Szó):
Ezek az attitűdök persze léteztek a menekültválság előtt is. Amióta világ a világ, számos korban könnyű volt a reflektálatlan indulatokhoz nyúlni, semmint az észszerűbb, de sok vesződséggel járó megoldások kereséséhez. 2015-ben azonban annyiban mégiscsak újdonságszámba ment az, hogy az európai politikai elitek egy része végleg levetkezett magáról mindenféle gátlást, s például az „emberi jogi bla-blát” [sic!] elutasítva helyenként akár a háború utáni fasisztaellenes konszenzus határain is túllépett. Eközben nagyon sokan félreértették a kulturális innovációként berobbanó közösségi oldalak által felerősített szólásszabadság lehetőségeit. A dezinformációs web pedig példátlan módon elkezdte ontani magából a sokszor kamu „híradásokra” épülő gyűlölet- és félelemkeltő tartalmakat. Szögezzük le ismét: ez nem azt jelenti, hogy a menekültügy kapcsán létezne valamiféle kényelmes király út Európában. Azt viszont igen, hogy az idegengyűlölő hangulatkeltés még rosszabbá és nehezebbé tette a helyzetet. Mintha a fogfájás kezelésére elsődlegesen a fog nyers erővel való kiverését gondolnánk üdvözítő megoldásnak...
Ha nagyobb szerencsénk van, mentálisan talán kiheverhető lett volna a xenofóbia 2015-ös tombolása. Ám a szerencsének nem osztottak lapot ebben a helyzetben. Elsősorban (a sor nem lesz teljes) a Covid-járvány, majd a gazdasági nehézségek (főleg az infláció) és hát Oroszország ukrajnai rablóháborúja gondoskodott arról, hogy a felkorbácsolt indulatok újabb és újabb stimulációkat kapjanak. Észrevehető, hogy a populista politika mindegyik esetben a zsigeri ösztönöket igyekszik felkorbácsolni: az idegen(ség)től, a „láthatatlan” kórtól, az egzisztenciális ellehetetlenüléstől, illetve az erőszakos pusztítástól való, egyébként teljesen érthető félelmeket...
Az európai társadalmak egy része így mára borzasztó mentális állapotba kerülhetett. Elég beleolvasni egy, az emlegetett témákhoz kapcsolódó kommentszekcióba, hogy szinte egy felnégyeléshez összesereglett „közönség” vad indulataival is szembesülhessünk. Ezen emóciók élesztgetése politikailag kecsegtető lehetőség, ám elkerülhetetlenül eljön az a pont, amikor az adott közszereplő által ápolgatott őrjöngés önálló életre kel.
Szlovákiában mindennek most egészen tragikus jelentősége van. Talán a nyomozás majd megmutatja, hogy a Robert Fico elleni gyilkosságkísérlet is egy ilyen, az elmúlt évtizedben bekövetkezett mentális „leolvadás” eredménye-e. A legkevésbé sem volna meglepő, hogy ez a feltételezés végül bebizonyosodna. Annál is inkább, mert a merénylet nyomán a politikusok ellen felcsapó fenyegetéshullám egészen biztosan ennek a megnyilvánulása. De ugyanezt mondhatjuk el a nyitrabányai eset előtti incidensekről, gondoljuk csak a kollégánkat, Vrabec Máriát nemrégiben ért eszelős, beteges megfélemlítésre vagy a Zuzana Čaputová államfőt szinte szünet nélkül érő fenyegetésekre – hogy a sort most tovább ne is folytassuk! Mindezek ráadásul egy olyan országban történnek, amelynek súlyos gondjai vannak a demokrácia kiépítésével, s ahol az elmúlt 20 év egyik erőszakos, a társadalmat traumatizáló, morális válsággal járó bűnesete sem járt még valódi katarzissal („megtisztulással”), megoldással, megnyugvással és elengedéssel.
Nem tudhatjuk pontosan, hova tartunk most. Talán ideje volna szintet lépni a demokratikus viszonyok fejlesztésében. Máskülönben annak ellentéte valósulhat meg.
Következő cikk: Putyin a Balkán kis Oroszországává változtatja Szerbiát
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nagy gond, hogy Németország nem állt Európa élére
Az Economist szerint bajok oka az, hogy gyenge a kancellár és a koalíció a belső vitákkal van >
Orbán Európa szemétdombján
Vagy negyedszázada Kis János filozófus egy baráti beszélgetésben – célozva az akkori kormányfő aktuális botrányaira – >
Kamala Harris összezavarta a republikánusokat
Erős rajtja váratlanul érte a pártot és Trumpot is. Nem számítottak arra, hogy Biden kiszáll, és >
Ha ő nem, akkor ki?
Nem tudom, hogy az ellenzéki pártok vezetői miként élték meg kudarcaikat, nyomasztja-e őket örökös sikertelenségük. Szerintem >
Merre megy az amerikai külpolitika?
A külföldi kormányok lélegzet visszafojtva lesik, miután a jobb- és baloldalon egyaránt erősödik a kétség: fenn >
Európa túl sokáig túl keveset áldozott a saját védelmére
Paul Lendvai látja így a Der Standardban. Pedig a Nyugat, a liberális demokrácia jövője azon múlik, >
A Biden utáni időszak bizonytalanságot hoz a demokratáknak, de kétségbeejtő lesz Trumpnak
Így vélekedik a Guardian szemleírója, Simon Tisdall. Kiemeli, hogy bárki is lesz az elnök utódja jelöltként, >
Biden visszavonul. Most káosz vár a demokratákra – és valószínűleg remek lehetőség
Így véli a Süddeutsche Zeitung kommentátora, Stefan Kornelius, aki úgy gondolja, hogy az elnök levonta a >
Fogaggyisten
Itt tartunk momentán, és nem tudjuk, mi lesz a vége. Hogy Orbán és decens csapata hogyan >
Pillanatokon belül vége szakadhat Trump sikersorozatának
Akkor, ha Biden ezen a hét végén hajlandó visszalépni a versenytől, ami az egyedül helyes lépés >
A világháló összeomlásának tanulsága
Bitnyi örömnek nevezi az ürömben, hogy emberi tévedés idézte elő a fiaskót, nem pedig orosz kíber >
Magyar Péter – hoz vagy visz?
Magyar Péternél is ráismerek, amikor időnként spinnel, csúsztat, piározik, de nála érzem a szándékot, hogy amit >