2025. február 14. péntek
Ma Bálint, Valentin, Cirill, Metód névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Rövid út vezethet keletre

Rövid út vezethet keletre

Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra épülő, értékalapú világrend. Ebbe belejátszik, hogy Oroszország brutális erővel igyekszik visszaállítani saját, nagyhatalmi pozícióit. Még a nukleáris fenyegetéstől sem riad vissza. Kína a Selyemút-politikával próbálja kiterjeszteni nemzetközi befolyását. Ukrajna azért lényeges, mert ha sikerrel jár az agresszió, akkor Putyin azt üzeni az autokratáknak, hogy lehet erőszakkal eltolni határokat. A fejleményeket figyeli Kína, Törökország, valamint Szerbia is. És ha Trump engedi, hogy Kijev húzza a rövidebbet, akkor ez csak bátorítást jelent a többieknek. Azaz várhatóan egyre több lesz a fegyveres viszály. Az egyes országok számára jelentős mozgatóerő az egykor volt (és sokszor vélt) gyönyörű múlt. Ez tükröződik vissza a Trump-féle Tegyük Újra Naggyá Amerikát mozgalomban is, mert az szintén az elmúlt nagyságról szól. Azaz az ilyen kampányok nem a jövővel biztatnak, mert a Felvilágosodás során meghirdetett haladás már nem képes mozgósítani. Előtérbe kerül a nemzeti érdekek átfogó érvényesítése. A múlt úgy jelenik meg, hogy a hanyatlást külső intervenció, illetve az erkölcsileg lezüllött hazai elit okozta, viszont a feltámadást mindenkinek csak jó lesz. Putyin agresszív külpolitikával ellensúlyozza a rossz gazdasági helyzetet. Trump viszont nem szeretné, ha bármi megkötné a kezét, adott esetben ezért fel fogja adni a NATO-szövetségeseknek adott biztonsági garanciákat. Európa kétféleképpen találhatja meg a kiutat ebből a helyzetből: vagy összefog, vagy pedig közeledik Moszkvához, annak politikai törekvéseihez. Ez utóbbi esetben nincs szükség a Kreml elrettentésére. Ez Németországban is könnyen bekövetkezhet, azaz rövid út vezethet keletre. A megosztott Nyugatnak azonban nem lennének jó ütőkártyái az újjáéledő birodalmakkal szemben. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

The Times

 

A bakui környezetvédelmi konferencia margóján a házigazda államfő felajánlotta, hogy Oroszország helyett Azerbajdzsán szállítana földgázt Közép-Európának, ám az egyik ukrán zöld szervezet képviselője szerint ily módon az azeriek Moszkva trójai falovának a szerepét játszanák el. Arról van szó, hogy csereügylet jönne létre, tehát az orosz gázt átcímkéznék, vagyis ily módon formailag azeri gázról lenne szó, azaz többé nem lenne akadálya, hogy az EU területére szállítsák.

A felszabaduló orosz mennyiséget vagy a kaukázusi köztársaság venné át, vagy Moszkva Törökországnak értékesítené. A trükkre azért lenne szükség, mert Ukrajna az év végén leállítja területén az orosz gáz továbbítását. A meglévő vezetékek kapacitása szűkös, ezért az Alijev-rendszer nem képes elegendő gázt adni Európának.

Az Aurora Energy Research egyik elemzője megerősíti, hogy ily módon az európai megrendelők továbbra is orosz gázt kapnának. Az említett ukrán szakértő pedig arról beszélt, hogy valójában fennmaradna Putyin befolyása a térségben. Alijev megvitatta a lehetőséget szlovák kollégájával, aki utána kijelentette, hogy remélhetőleg megmarad az ukrán szállítási út, bár egy kisebb mennyiség Bulgárián át érkezik majd az azeri földgázból. Utóbbi a jövő hónapban indul.

Az Oil Change International független elemző intézet megbízottja viszont úgy nyilatkozott, hogy erkölcsileg igazolhatatlan, ha európai államok továbbra is vesznek orosz gáz, bárhogy is jusson el az a földrészre.

 

Reuters

 

Oroszország ugyan két napja leállította a vezetékes gázszállítást Ausztriának egy elszámolási vita miatt, ám mégis minimum ugyanannyi földgázt ad el Európában, mint korábban. Elsősorban Szlovákia és Magyarország, Csehország valamint kisebb részben Olaszország és Szerbia vesz tőle, miközben a kontinens többi része igyekszik véget vetni az orosz energiafüggőségnek.

Most is hamar talált érdeklődőt az eladatlanná vált mennyiségre, amit alátámaszt, hogy az ukránok szerint az orosz végponton ugyanannyi gáz tápláltak be a Barátság-vezetékbe, mint szombat előtt. Azaz az eredetileg az osztrákoknak szánt 17 millió köbméterre gyorsan akadt más vásárló. Egy beavatott forrás szerint az ok az, hogy az orosz energiahordozó még mindig olcsóbb, mint sok más forrás.

 

Wall Street Journal

 

A vezércikk szerint Putyin úgy reagált a megválasztott amerikai elnök felhívására, hogy ti. fogja vissza katonáit, hogy rakétákkal árasztotta el Ukrajnát. Közben csaknem 1000 napba telt, amíg Biden végre megengedte Kijevnek, hogy az oroszországi katonai célpontokra irányítsa az USA-tól kapott nagy hatótávolságú rakétákat. Ehhez nagy lökést adott, hogy az oroszok brutális károkat okoztak az ukrán energiahálózatban.

Illetékesek szerint a távozó elnök azért vizsgálta felül korábbi álláspontját, mivel a Kreml ágyútölteléknek tekinti az Észak-Koreából érkezett 10 ezer fős egységet, hogy kiűzze az ukránokat Kurszk térségéből. Az ukránok idáig saját gyártmányú drónokkal, illetve rakétákkal lőttek létesítményeket a határ túloldalán, de az ATACMS-oknak köszönhetően mostantól kezdve sokkal inkább képesek lesznek mélységi csapásokra.

A Fehér Ház nem árulta el, hogy ily módon Ukrajna helyzetét igyekszik erősíteni a január 20-i washingtoni hatalomváltás előtt. A tragédia az, hogy az elnök ilyen sokáig megkötötte Zelenszkij kezét. De a döntéssel és a kilátásba helyezett újabb katonai segítséggel elősegítheti a tárgyalásos megegyezést.

Különösen alattomos, hogy az oroszok szét akarják lőni az ukrán áramhálózatot, amikor közeledik a tél. Az orosz diktátor azért igyekszik kiűzni az ország területéről az ukránokat, hogy ne kelljen feladnia az ellenőrzést Kelet-Ukrajna egy része felett. Azaz Trumpnak fel kell készülnie, amikor kialakítja a politikáját, hogy Putyin igen kemény feltételeket kíván szabni a békéért cserében.

 

Die Zeit

 

Az amerikai elnök egy utolsó, kétségbeesett tettre szánta el magát, mielőtt megtörténik az USA-ban a hatalomváltás, amely szétrombolhat minden eddigi nemzetközi kötelezettségvállalást, illetve bizonyosságot. Biden azon van, hogy jobb helyzetbe hozza Ukrajnát, mielőtt átadja a hatalmat Trumpnak, illetve hogy megmentse a saját örökségét, ám hogy mind a kettő sikerül, az nem valószínű. Ezt írja Washingtonból Rieke Havertz.

A döntő lökést sajtóértesülések szerint az adta meg neki, hogy ezrével érkeztek észak-koreai fegyveresek Oroszországba. De alighanem még fontosabb volt, hogy a választás győztesét nem Kamala Harrisnek hívják. Merthogy a Trump által emlegetett megoldás alighanem az volna, hogy ügyletet üt nyélbe Putyinnal, Kijev bevonása nélkül. De hogy Biden segít-e vele, az kérdéses, hiszen az utód minden további nélkül visszavonhatja ezeket a döntéseket.

A leköszönő elnök ugyanakkor nem remélheti, hogy az amerikai rakéták széles körű felhasználásának engedélyezésével átmentheti hagyatékát a nyugati-ukrán-szövetség vezetőjeként. Őt is felelősség terheli, amiért elődje visszatérhet a Fehér Házba. De ha még egy szolgálatot szeretne tenni Zelenszkijnek, akkor rá kellene beszélnie Scholz kancellárt, hogy az adjon Taurus cirkálórakétákat az ukránoknak.

Azon kívül Európával együtt gazdaságilag is mindent meg kell tennie, hogy továbbra is nyomás alatt tartsa Moszkvát. Az EU-nak pedig készen kell állnia, hogy január 20-a után még ennél is többet áldozzon az ukránokért, akár Trumppal, akár nélküle. 

 

Spiegel

 

Egy neves német elmélettörténész szerint az amerikai választás átrendezi a világot, ám Európának sok pénzt kell áldoznia, ha bármilyen szerepet akar játszani ebben a folyamatban. Ha erre nem hajlandó, akkor az azt jelentené, hogy Oroszország helyre tudja állítani befolyási övezetét.

Herfried Münkler, a berlini Humboldt Egyetem nyugalmazott tanára szerint az USA azért vonul ki a világból és adja fel a béke legfőbb őrének szerepét, mert imperialista vetélytársak jelentkeztek, illetve odahaza terjed az a meggyőződés, hogy inkább a saját polgárairól kell gondoskodni.

Ily módon arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra épülő, értékalapú világrend. Ebbe belejátszik, hogy Oroszország brutális erővel igyekszik visszaállítani saját, nagyhatalmi pozícióit. Még a nukleáris fenyegetéstől sem riad vissza. Kína a Selyemút-politikával próbálja kiterjeszteni nemzetközi befolyását.

Ukrajna azért lényeges, mert ha sikerrel jár az agresszió, akkor Putyin azt üzeni az autokratáknak, hogy lehet erőszakkal eltolni határokat. A fejleményeket figyeli Kína, Törökország, valamint Szerbia is. És ha Trump engedi, hogy Kijev húzza a rövidebbet, akkor ez csak bátorítást jelent a többieknek. Azaz várhatóan egyre több lesz a fegyveres viszály.

Az egyes országok számára jelentős mozgatóerő az egykor volt (és sokszor vélt) gyönyörű múlt. Ez tükröződik vissza a Trump-féle Tegyük Újra Naggyá Amerikát mozgalomban is, mert az szintén az elmúlt nagyságról szól. Azaz az ilyen kampányok nem a jövővel biztatnak, mert a Felvilágosodás során meghirdetett haladás már nem képes mozgósítani.

Előtérbe kerül a nemzeti érdekek átfogó érvényesítése. A múlt úgy jelenik meg, hogy a hanyatlást külső intervenció, illetve az erkölcsileg lezüllött hazai elit okozta, viszont a feltámadást mindenkinek csak jó lesz. Putyin agresszív külpolitikával ellensúlyozza a rossz gazdasági helyzetet. Trump viszont nem szeretné, ha bármi megkötné a kezét, adott esetben ezért fel fogja adni a NATO-szövetségeseknek adott biztonsági garanciákat.

Európa kétféleképpen találhatja meg a kiutat ebből a helyzetből: vagy összefog, vagy pedig közeledik Moszkvához, annak politikai törekvéseihez. Ez utóbbi esetben nincs szükség a Kreml elrettentésére. Ez Németországban is könnyen bekövetkezhet, azaz rövid út vezethet keletre. A megosztott Nyugatnak azonban nem lennének jó ütőkártyái az újjáéledő birodalmakkal szemben.

 

Der Standard

 

Michael Ignatieff úgy ítéli meg, hogy Ukrajna az imperializmus ellen harcol, és Moszkva mutatja, milyen káros lehet a birodalmi nagyság iránti nosztalgia. Az ukránok szenvednek miatta – és velük együtt Európa többi része. A kanadai Liberális Párt volt elnöke, a CEU korábbi rektora, akinek orosz ősei ukrán földben nyugszanak, sajnálatosnak nevezi, hogy a nyugati közvéleményt egyre kevésbé foglalkoztatja a háború.

Az sem érdekli az embereket, hogy az áldozatok száma a két oldalon már egymillió körül jár. Nem hat továbbá az sem, hogy a politikusok szerint az ukrán győzelemtől függ a nyugati államok biztonsága. Ez az utolsó háború az európai imperializmus ellen. A többi egykori gyarmattartó már feladta hódításait és hozzálátott, hogy elszámoljon a múlttal.

Az USA-nak ugyan nem voltak gyarmatai, de globális hegemóniát élvezett – Trump éppen ezért játszik rá az atavisztikus érzelmekre a „Tegyük Újra Naggyá Amerikát”-jelszóval. Ám egy országban nem lehet demokráciát teremteni, amíg nem vesznek búcsút a birodalmi nagyság képzetétől. Mert különben az elvakult álmok eltorzítják a politikát.

Oroszország az egyetlen társadalom, amely nem nézett tisztességesen szembe saját történelmével. Sztálin örökségével, az Ukrajnában és más leigázott nemzetek ellen elkövetett bűnökkel. Ily módon elzáródott az út a demokratikus jövő felé. Viszont az emberek kiszolgáltatták magukat egyetlen ember zsarnokságának, aki csupán ágyútölteléknek használhatja fiaikat.

E patológia ellen küzdenek az ukránok a nyugati demokráciák nevében. Ha nyernek, a lelkükben meg kell szabadulniuk a múltjuk orosz részétől, mert csak akkor kezdődhet új történelem a terror, az erőszak és a félelem után.

2024. november 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Csak lassan a testtel!

Erre figyelmezteti az Atlantic elemzése mindazmindenokat, akik már temetik Ukrajnát a legfrissebb amerikai állásfoglalások hallatán. A >

Tovább

Az unió szégyellheti magát a képmutatása miatt

Slavoj Zizek úgy látja, hogy az EU ugyan magukra hagyta a hatalom ellen felvonuló szerb tüntetőket, >

Tovább

Követeléseik nem forradalmiak, hanem rendkívül robbanékonyak: a szerbiai diáktüntetések a demokrácia iskolája

Nincsenek forradalmi követeléseik a három hónapja tüntető szerb egyetemistáknak, de példát mutatnak a demokráciából, miközben maguk >

Tovább

A gondolat és (az USA) ereje

A Hamasz sikere - ez a harmadik rész -, hogy a palesztin ügy valóban felébredt a >

Tovább

Új fejezet az EU és Koszovó kapcsolatában?

A Guardian vezércikke azt hangsúlyozza, hogy kaput nyithat Koszovó számára a Nyugat felé a most tartott >

Tovább

Donald Trump Amerikája, avagy na, ez jól kezdődik…

Külföldön is van ellenszél. Dánia nem adja el Grönlandot Trumpnak. Mexikó karakán elnöke ellent mer mondani. >

Tovább

A „Patrióták”, Madridban új Reconquistára hívtak fel

Amivel arra utaltak, hogy a katolikus királyok, „bátor lovagok” Európa megmentésére egykor kiűzték az iszlámot. A >

Tovább

Szerbiában és Szlovákiában az európai értékeket védik a felvonulók

A két mozgalom nagyon sok hasonlóságot mutat, miközben mindenütt jönnek fel az oroszbarát erők. Így értékeli >

Tovább

Führerprinzip

Ian Buruma attól tart, hogy Trump a következő 4 évben jóvátehetetlen károkat okoz az amerikai demokráciának. >

Tovább

Európa illiberális erős emberei a közelégedetlenség vulkánjának tetején ülnek

Ezt a következtetést vonja le Tony Barber A Financial Timesban a szerb elnök szorult helyzetéből. Mert >

Tovább

Jalta-szag van a levegőben

Nagyon úgy néz ki, hogy ezúttal, 80 évvel az eredeti konferencia után, két nagyhatalom: a putyini >

Tovább

„Megbuktatási tervek”, „becstelen színház” – miért veszíti el az idegeit Putyin barátja, Fico

Úgy tűnik, hogy elveszti az idegeit az oroszbarát szlovák kormányfő, aki most már puccsot és hazug >

Tovább