Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Hogyan állítja a hatalom a maga szolgálatába a történelmet?
„Már Mátyás király is csináltatott magának egy hamis, de a valóságosnál dicsőbb és ősibb családfát.” Szegő Iván Miklós (hvg.hu):
A 19. századtól erősödött meg igazán az a "divat", hogy az uralkodó pártok a saját ideológiájuk alátámasztására használják fel a történészeket. Az utóbbi évek emlékezetpolitikai csatározásai a szakma néhány képviselőjét arra késztették, hogy egyértelműen megfogalmazza álláspontját.
Mátyás király még hamisíttatott magának egy díszes családfát, amellyel bizonytalan származását próbálta „korrigálni”, de az állami megrendelések ma sem ritkák, a történészek ezért komoly dilemma előtt állnak. Először a XIX. században lett hirtelen nagy szükség rájuk: ekkor a frissen alakult nemzetállamok „megalapozására”, a nemzetépítés ideológiai-politikai-történeti alátámasztására használták fel az általuk összegyűjtött anyagot. Azóta viszont változott a helyzet: azokról, akik állami megrendelésre propagandaanyagokat gyártanak, Valuch Tibor, a Debreceni Egyetem tanára úgy véli, hogy ők a tudományos igazság keresése helyett más célokat tűztek ki maguk elé. A társadalomtörténész a Doktoranduszok Országos Szövetsége emlékezetpolitika témájában rendezett kerekasztal-beszélgetésén fejtette ki a véleményét a múlt hét végén. Szerinte az ilyen történészek feladják szakmai autonómiájukat, integritásukat és nem nevezhetők tudományos értelemben kutatóknak.
(...)
Az 1944-45-ös események kapcsán Valuch Tibor kiemelte, hogy torzító és hamis az a politika által sugallt történelemszemlélet, amely a Szabadság térre tervezett 1944-es német megszállási emlékmű mögött rejlik. Magyarország („Gábriel arkangyal”) ugyanis nemcsak áldozata volt az akkori eseményeknek, hanem tevékeny résztvevője, a németek eljárását 1944. március 19-ét, a megszállást követően tevőlegesen is segítették a magyar hatóságok, akiknek aktív közreműködése nélkül nem lett volna lehetséges a magyar zsidóság gettóba zárása és tömeges deportálása a náci megsemmisítő táborokba.
(...)
A múltértelmezés nehézségeire Paksa Rudolf hozott érdekes példát a beszélgetés végén. A Veszprém megyében született történész az egyik ottani település ’48-as múltjának nézett utána, mit is csináltak a település lakói az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején. Paksa a levéltárban azt találta, hogy a település ki akart maradni az uralkodó és a magyar politikai vezetés konfliktusából, ezért Kossuthék újoncállításra szólító felhívására csak akkor akartak volna katonákat kiállítani, amennyiben a magyar király őfelsége is jóváhagyja Bécsben az országgyűlési határozatot. Amikor viszont 1848 végén Windisch-Grätz elfoglalta a Dunántúlt, és ő is adóztatni akart, akkor pedig azzal érveltek, hogy ehhez kellene a debreceni magyar kormány jóváhagyása. (Debrecenben volt ekkor Kossuthék igazgatási központja.) Majd amikor az osztrákokat a tavaszi hadjárat kiszorította az országból, s hamarosan osztrák–orosz támadás szorongatta az országot, a településen még mindig csak a császár és király jóváhagyása esetén tartották volna igazán elfogadhatónak Kossuthék újabb katonatoborzását. (A történész utólag elárulta a hvg.hu-nak, hogy a mondottak ellenére a Veszprém megyei település végül újoncozott a szabadságharc idején, és küzdöttek is katonái, csak a helyi vezetés megpróbált kitérni a „térfélválasztás” és ennek következményei elől.)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Magyar sorshúzás
Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >