Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Szembenézés
„Mindannyian tudjuk, hogy mit jelentenek a deportálások.” Transzindex:
A Szabadelvű Kör meghívására A holokauszt erdélyi vonatkozásai hetven év távlatából; Tények, viszonyulások és emlékezetpolitika című rendezvény keretein belül tartott előadást Tibori Szabó Zoltán újságíró, egyetemi oktató, holokausztkutató és Gidó Attila holokausztkutató, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet kutatója a kolozsvári Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében az erdélyi magyar zsidó holokauszt témájában.
Tibori Szabó Zoltán magáról a magyarországi holokausztról beszélt, és főleg annak észak-erdélyi vonatkozásairól. (...)
A második bécsi döntés után Magyarországhoz kerülő Észak-Erdélyben az első fázisban katonai közigazgatást vezettek be, majd fokozatosan álltak át polgári közigazgatásra. Ebben az időszakban több erdélyi vármegyéből is ismerünk atrocitásokat.
Tibori elmondott egy példát is, amelyről pontos dokumentáció is elérhető: a mintegy háromszáz fős csíkszeredai zsidóság történetéről van szó. A csíki katonai közigazgatás parancsnoka, Éder Elemér hadisarcra, valamint különböző alapokba való befizetésre igyekezett kényszeríteni a csíkszeredai zsidó közösséget, majd miután problémák adódtak amiatt, hogy a hatóságok nem akartak a fizetőknek számlát adni a befizetett összegekről, akkor hatvannégy csíki zsidó családot összeszedtek, és a Gyimes völgyébe szállították őket.
Az így összegyűjtötteket fegyverrel akarták átzavarni a határon Romániába, amire a zsidók nem voltak hajlandóak. A rájuk lövő magyar katonák tüzére válaszul a román határőrök is rájuk lőttek, aminek eredményeként sokan meghaltak. Akik túlélték és mégsem mentek át, azokat visszavitték Csíkszeredába, majd november elején saját költségükön elszállították őket egy, ma Ukrajna területén lévő településre, Körösmezőre( Jaszinia).
Azt a 79 (bizonyos források szerint 81) embert, akik így kerülnek Körösmezőre, a magyar katonai egységek megpróbálják átkényszeríteni a Tatárhágón úgy, hogy több csoportba osztják őket. A csoportokra osztáskor arra is vigyáztak, hogy ne kerüljön egy csoportba két ugyanabból a családból származó ember. A három túlélő későbbi beszámolójából tudjuk, hogy ők ezután szovjet lágerekbe kerültek.
Voltak olyanok is, akik megpróbáltak segíteni a bajba jutottakon (pl. Páll Gábor országgyűlési képviselő vagy Schlachta Margit feminista országgyűlési képviselő), azonban a magyar belügyminisztériumhoz intézett kérések nem változtattak a helyzeten.
A „beszüremlett elemeknek” minősített magyarországi zsidókra egy titkos rendelet hármas kategorizációja vonatkozott: eszerint külön kategóriát képeztek azok, akik 1918 előtt születtek Magyarországon, akik nem itt születtek, de 1918-ban Magyarországon voltak, és az 1918 után „beszüremlettek”.
A felvidéki zsidók 1941-1942 közötti szervezett és tudatos deportálását Galíciába Kozma Miklós, Kárpátalja kormányzója vezényelte le, és ezekről folyamatosan egyeztetett a magyar belügyminiszterrel és magával Horthy Miklós magyarországi kormányzóval is.
Miután a sztálingrádi csatát elveszítik a németek, a magyar vezetők számára nyilvánvalóvá válik, hogy a háború is el van veszve, ezért igyekeznek a Nyugat fele orientálódni, és éppen ezért 1943 viszonylag nyugodt időszaknak számít, úgy tűnik, hogy leálltak a deportálások.
Miután 1944. március 17-18. között Horthy többször is találkozik Adolf Hitlerrel Németországban (az utolsó találkozásuk négyszemközt zajlott, és nincs információnk az akkor hozott döntésekről) a következő magyarországi koronatanácson arról beszél, hogy Magyarországnak ki kell adnia hadiipari célokra 100 000 magyarországi zsidót.
Tibori elmondta, hogy minden jel arra mutat, hogy a zsidóság vezetői és a magyarországi politikai és egyházi elit tagjai pontosan tudták, mi vár a zsidóságra, miután elhagyják a deportáló vonatok Magyarország területét Kassánál.
Tibori szerint ez azért valószínűsíthető, mert 1944 április 28-án megérkezett Budapestre az a német nyelvű okirat, amit auschwitzi jegyzőkönyvnek nevezünk, és amelyet két, az auschwitzi koncentrációs táborból elmenekült szlovák zsidó mondott tollba egy pozsonyi zsidó elöljárónak a táborban tapasztalt atrocitásokról és a genocídiumról. A jegyzőkönyvben pontosan le van írva, hogy hogy gyilkolták meg a táborban az embereket, hogy égették el a tetemeket. Arra is próbálnak kitérni, hogy honnan érkeztek a transzportok, és hogy hány ember halt meg ott 1942 és 1944 áprilisa között. Ők 1 700 000 meggyilkolt személyről beszélnek. Tibori elmondta, hogy ez nem pontos szám, de nagyjából megfelel a nagyságrendeknek. A mai becslések szerint ebben az időintervallumban „csak” 1 000 000 körüli lehetett a meggyilkoltak száma.
Ezt a jegyzőkönyvet felolvasták a budapesti Zsidó-tanácsban, amely úgy döntött, hogy nem értesíti erről a zsidó közösségét a pániktól és a német megtorlástól tartva. Úgy döntenek, hogy a magyar politikai és egyházi elit informálása a legokosabb döntés, és ezért elkezdik sokszorosítani a jegyzőkönyvet. Az összes magyarországi vallási vezető megkapja a másolatot, kap még a hercegprímás, a magyar kormány több tagja, és a kikeresztelkedett zsidók szervezetének vezetője is. Sőt, a külföldi diplomaták, többek között Angello Rotta pápai nuncius is kap egy másolatot.
Angello Rotta felszólítja a Sztójay-kormányt a deportálások leállítására, arra hivatkozva, hogy „mindannyian tudjuk, hogy mit jelent a deportálás”. Ravasz László püspök is levelet ír a Sztójay-kormánynak ,és Márton Áron gyulafehérvári püspök is felszólal Kolozsváron a Szent Mihály templomban a deportálások ellen. (...)
Gidó Attila előadásában felvázolta az erdélyi zsidóság holokauszt utáni helyzetét. A deportáltak négyötöde elpusztult, 25-30 000 túlélőről tudunk, amiből 10 000 vissza se tér Erdélybe. Sokan orosz fogságba esnek, és van, aki még több lágert is megjár, mielőtt hazakerül.
A visszatérők azzal szembesülnek, hogy a családtagjaik nagy része meghalt, a lakhatásuk és a megélhetésük bizonytalanná vált azután, hogy vagy elfoglalták a zsidók lakásait, vagy kifosztották azokat.
Kolozsváron sokukat a Református Teológia épületében és a Péter-Pál villába helyezik el.
Az egészségügyi problémák általánosan jellemzik a hazatérőket. Nagyon sokan szenvednek maradandó fizikai sérüléseket. A zsidók világkongresszusának a felmérése szerint a túlélőknek csak a 18%-a egészséges, a többiek legyengültek, különböző betegségekben szenvednek, sőt fizikai károsodásokat is szenvedtek.
Egy kolozsvári szociológus felméréséből az derül ki, hogy a túlélők, annak ellenére, hogy az erdélyi zsidóság nagy része magyar nyelvű, kultúrájú és identitású volt a második világháború előtt, az antiszemita hullám, a cionizmus megerősödése és a holokauszt traumája miatt kiábrándult a magyarságból, és már nagy többségük tekinti zsidónak magát. Gidó szerint a túlélők így élték meg azt a csalódást, hogy alig segített rajtuk valaki, amikor megpróbáltatások érték őket. A felmérésben szereplő válaszadók több mint fele el akarja hagyni Erdélyt.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >