Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Egy tábla miatt?
„Akkori politikai nézetei alapján mindenképpen részese volt a háborús nacionalizmus gerjesztésének.” Friedrich Anna (Vajdaság Ma):
Szarajevó valahogy különlegesen számon tartott város volt sokunk életében. Nem csak a szép emlékű iskolai kirándulások vagy egy-egy ígéretes kultúresemény miatti utazásaink okán, hanem azért is, mert környezetem több családjában is nosztalgiával emlegetett helyszíne volt egy békés időszakban letudott katonai szolgálatnak. Nagy általánosságban nézve azonban a város, amely ilyen befogadó tudott lenni, jelenünkben mégis más miatt szerepel a köztudatban. Az 1992 és 1995 közötti boszniai délszláv háborúban az amerikai Daytonban később elismert boszniai Szerb Köztársaság katonasága általi körülzárása és folyamatos ostroma az, ami képzettársításként Szarajevóhoz kötődik, s ennek folytán az is eszünkbe jut, hogy a 44 havi, állítólag minden idők leghosszabb város-ostroma alatt mennyit szenvedhetett az ottani lakosság. Ennek a szenvedésnek a része minden háborús esemény, mint amilyen a városházának a felgyújtása is. Annak a palotának, amit még az Osztrák-Magyar Monarchiában építettek, s a többi Monarchia-beli épület között is egyike a legszebbeknek. Az 1896-ban megépült palota a délszláv háború idején már nem az adminisztrációt szolgálta, hanem inkább a tudományt, ugyanis itt kapott helyet az egyetemi könyvtár, s azt semmisítették meg a lángok. Erre való emlékeztetőül a háború lezárása után a felújított épületen el is helyeztek egy emléktáblát, amelyen az áll, hogy “szerb bűnözők” 1992 augusztus 25-éről 26-ára virradóan felgyújtották Bosznia-Hercegovina Nemzeti és Egyetemi Könyvtárát, majd tanulságul hozzáteszik: a lángokban eltűnt több mint két millió könyv, folyóirat és dokumentum. S az emléktáblán ott az üzenet is: Ne feledjétek, emlékezzetek és figyelmeztessetek!
Emiatt az emléktábla miatt nem megy most Tomislav Nikolić szerb államfő Szarajevóba, az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából tartandó megemlékezésre.
A történészek és politikusok az első világháború kitörését a szarajevói merénylethez, Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös és felesége szarajevói meggyilkolásához kötik, s az 1914. június 28-ai merénylet után pontosan száz évvel tartják a megemlékezést Szarajevóban június 28-án, éppen a délszláv háborúban felgyújtott, most már újjáépített városházán, ahol az említett emléktábla is áll.
A szerb államfő távolmaradását indokolva azt mondja, hogy oda kellene mennie, ahol „valaki vádolja a népét”, hát inkább nem megy. Vagyis hárít, ignorál, távolmaradással védekezik.
Nem mintha az emléktáblán a megfogalmazás túl szerencsés lenne, hiszen „a szerb bűnözők” szókapcsolat nemzeti alapon minősíti az elkövetőket, de az is tény, hogy a délszláv háborúban voltak bűnözők, akiknek a nemzetisége szerb. Egy államfő részéről inkább a felelősségvállalás, a megbánás, a bocsánatkérés, az együttérzés lenne az, ahogy viszonyulnia illene azok iránt, akiknek olyan emberek okoztak szenvedést, akik valami módon – most éppen a szerb hovatartozás okán - , ahhoz az államhoz is köthetők, amelynek élére megválasztották. Nem könnyű ezzel szembe nézni, de lehetséges. Voltak és vannak politikusok nagy nemzetek körében újabbkori történelmünk folyamán, akik ezt is küldetésüknek tekintették és meg is tették a konkrét gesztusokat.
A szerb államfőnek azonban a jelek szerint más baja is van ezzel a szarajevói megemlékezéssel. Nem csak a városházára elhelyezett emléktábla zavarja, hanem több más emléktáblának a hiánya is, egészen pontosan az, hogy a száz évvel ezelőtti szerb merénylőnek nem állítottak szobrot Szarajevóban, tehát nem tekintik hősnek, amiből – szerinte - az következik, hogy a szerb merénylőt és szerb anarchista szervezetét negatív kontextusba akarják helyezni és a világégésért a szerbeket akarják hibáztatni.
Szerbia az első világháborúban kétségkívül sokat szenvedett. De jól járt, s erre való tekintettel a szarajevói merénylet negatív megítélése reá nézve nem sok következménnyel jár. A délszláv népek újonnan jött államának az élére szerb király került, egy nagy kiterjedésű ország fővárosa lett Belgrád, maga Szerbia pedig kiterjesztette határait, amelyek a második világégés és a délszláv háború után is megmaradtak. E határok között a mostani szerb állam az Európához való csatlakozást, a szomszédokkal és az európai népekkel való együttműködést választotta, ami konkrét vállalásokkal is jár. A probléma az, hogy ezekben a vállalásokban a közelmúlt eseményeiért, közöttük a délszláv háborúban elkövetett szörnyűségekért való erkölcsi felelősségvállalás is beletartozik, s a szerb államfőnek ez esik inkább nehezére, hiszen ha fizikailag nem is, de akkori politikai nézetei alapján mindenképpen részese volt a háborús nacionalizmus gerjesztésének. Nemzeti érzelmeiben topogva most sem tud túllépni saját korlátain.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Magyar sorshúzás
Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >