2024. május 17. péntek
Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Szűz Mária elfenekeli a kis Jézust

„A dajkamesék tabuinak pedig le kell hullaniuk…” Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):

Sokan meddő vitának tartják azt, ami a vallásos hit védelmezői, illetve a szabad szólás hívei között zajlik mostanság a Mohamed-karikatúrák miatt. Pedig nem az. Nem azért, mert emiatt Nigerben keresztény templomokat gyújtott fel a fanatikus csőcselék, Pakisztánban pedig tüntetéseket váltott ki az eset, hanem mert azok, akik épp az iszlám világon belül gondolják úgy, hogy minden bajuk forrása a középkorias vallási elfogultság, megerősítést, igazolást kaptak a nyugati magatartás révén.

Hiba lenne azt gondolni, hogy az iszlám világban nem változik semmi, miként az is ostobaság, hogy Nyugaton – az individuum szabadságának védelmeként – természetes jognak számított felvállalni egy-egy vallási dogmával szembeni fenntartást.

Hogy egyelőre ez utóbbinál maradjunk: nem csak 1926-ban, amikor Max Ernst először tette közszemlére Kölnben a Szűz Mária elfenekeli a kis Jézust három tanú jelenlétében című festményét, hanem azóta is ugyanaz a vita folyik a keresztény hitvilágon belül: szabad-e egy művésznek ilyen mérvű tabudöntögetésbe fognia.

Egyfajta felekezeti meghasonlás kísérte Pier Paolo Pasolini Teoremáját (1968), mely először megkapta a Nemzetközi Katolikus Filmhivatal díját a Velencei Filmfesztiválon, hogy aztán a díjat visszavonják, a Vatikán pedig indexre tegye a filmet.

Martin Scorsese Krisztus utolsó megkísértését (1988) Bécsben láttam, jóval azt megelőzően, hogy Budapesten bemutatták volna; éltes matrónák tüntettek a vetítés ellen, s a moziba igyekezvén egyikük nemcsak röpcéduláját tukmálta rám, hanem roppant melleivel szinte felöklelt…

Pár éve meg az amerikai Terrence McNally Corpus Christije (1997) keltett felzúdulást, melyben Krisztus napjaink hőse és – visszautalva Pasolinire – történetesen meleg.

Változott ezzel a keresztény egyházak helyzete a világban? Nem. A felekezetek persze alaposan megváltoztak, miként a körülöttük lévő világ is, de semmiképp sem emiatt. Sőt, úgy vélem, ahhoz, hogy az egyházak helye megmaradjon az emberek életében, ennek a változásnak időnként be kell következnie. A dajkamesék tabuinak pedig le kell hullaniuk…

És nem csak a nyugati zsidó-keresztény kultúrkörben. Hogy mennyire így van, azt a török újságírónő, Ceyda Karan példája mutatja a legjobban. A Cumhuriyet című isztambuli liberális lap munkatársaként szolidaritást vállalt a Charlie Hebdo lemészárolt szerkesztőivel. Ami ezután következett, azt ekként írta meg a lap január 15-i számában:

„Ezer és ezer levelet kaptam, inzultusokkal, sőt halállal is megfenyegettek. Ez teljes ellentétben van azzal a mélyen emberi és érzékeny üzenettel, mellyel a karikatúrát kolumnámban elhelyeztem. Azért tettem közzé a Charlie Hebdo rajzát, mert abban semmi »gyűlölködőt« vagy »sértőt« nem találtam, elvégre azon egy könnyező alak ennyit mond: »Minden megbocsátva…« Bárkinek ijesztőnek tűnhet valami, de nekem mint újságírónak jogom van szabadon kinyilvánítanom a véleményemet, és jogom van a lelkiismereti szabadsághoz is. Ha figyelmen kívül hagytam volna francia kollégáim barbár legyilkolását, akik humoros formában fejezték ki gondolataikat, többe nem nézhettem volna tükörbe.”

A török iszlamista hatóságok megtiltották a Cumhuriyet január 14-i, vagyis azon számának forgalmazását, melyben a szerkesztők – szolidaritásuk jeleként – újraközölték a francia hetilap néhány rajzát, közöttük a „megbocsátó Mohamed” képet is.

És még mondja valaki, hogy nem a véleménynyilvánítás szabadságáról van e vitában szó!

2015. január 20.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A gyűlölet el van vetve

Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >

Tovább

A tét

Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >

Tovább

Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot

A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >

Tovább

Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral

Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >

Tovább

Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja

Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >

Tovább

„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”

A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >

Tovább

Túléli-e a cionizmus a háborút?

Youval  Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >

Tovább

Orbán hanyatlása

A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >

Tovább

Putyin fél a vereségtől

Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >

Tovább

Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral

A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >

Tovább

Vágyakozás Trump után

A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >

Tovább

Hszi rideg és számító

A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >

Tovább