2024. május 12. vasárnap
Ma Pongrác névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Szerbiára tolná Orbán a menekültkérdést, de aligha teheti meg

„Az UNHCR továbbra sem tekinti Szerbiát a menekülők számára biztonságos harmadik országnak.“ Hvg.hu:

Ha a magyar menekültügy azzal utasítja majd vissza a menedékkérelmeket, hogy ezekben a szomszédos ország, Szerbia az illetékes, akkor az állam folyamatos jogsértésbe keveri magát, és várhatóan perek sorát bukhatja el. Egyre kínosabb a kormány menekültügyi maszatolása.

Nem lehetett tudni pontosan, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mire gondolt, amikor a Napi Gazdaság szombati számában a déli határ lezárásáról beszélt. Rogán Antal fideszes frakcióvezető is csak annyit árult el, hogy javaslatot tesznek majd Magyarország déli határának törvényi eszközökkel való lezárására.

Hétfőn ezzel kapcsolatban még kormányzati források sem tudtak az ügyben konkrétumot mondani. Többen arra gondoltak, hogy a megoldás a szerb–magyar határ behőkamerázása lehet, amihez azonban nemcsak eszközök, hanem járművek és emberek kellenek, ráadásul nem is kis létszámban. Megjegyezték, ha megvalósul, a cél leginkább az lehet, hogy másik útvonalra: Horvátország és Szlovénia irányába tereljék az embercsempészetet, hogy a probléma ott jelentkezzen. Aztán kiderült, nem erről van szó.

Kósa Lajos – szintén a Napi Gazdaságnak – kedden közölte, hogy nem vaskerítést vagy bármilyen fizikai határzárat szeretnének, hanem azzal intéznék el a kérdést, hogy Magyarország Szerbiát (újra) biztonságos harmadik országnak tekintené. "Ha valakit fenyegetettség ér abban az országban, ahol lakik, és Szerbiába megy, akkor ott kell menedékjogot kérnie. Szerbiában ugyanis senkinek nem fenyegetik az életét" – mondta a politikus, aki szerint ennek megfelelően, ha valaki Szerbia felől jön Magyarországra, már nem lehet menekült, csak illegális határátlépő. Kósa értelmezése szerint a magyar hatóságok ennek megfelelően mindenféle vizsgálat nélkül visszatoloncolhatják őket Szerbiába, mert Magyarország nem jogosult a menekültkérelmét elbírálni. Az alelnök emlékeztetett: az illegális határátlépők 99 százalékát a magyar határőrizeti szervek elfogják, de a jelenlegi jogszabály szerint nem lehet megakadályozni, hogy Magyarország területére lépjenek.

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény értelmében biztonságos harmadik országnak csak olyan állam tekinthető, ahol a menekültkérő életét és a szabadságát nem fenyegeti veszély faji, vallási okból vagy nemzeti hovatartozása, valamely társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződés miatt. További feltétel az is, hogy a hozzá forduló kérelmezőt ne utasítsa ki olyan országba, ahol halálbüntetéssel, kínzással vagy más embertelen bánásmóddal veszélyeztethetik. Mindezeket a kötelezettségeket az állam az Alaptörvényben is rögzítette (XIV. cikkely 1-2.). A kritériumok között azonban még az is szerepel, hogy a biztonságos harmadik országnak biztosítania kell a menekültkénti elismerés kérelmezésének lehetőségét, és elismerés esetén a genfi egyezménnyel összhangban álló védelemről kell gondoskodni.

2012-ben a Kúria iránymutatása megerősítette a Magyar Helsinki Bizottság tapasztalatait és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság országjelentésében foglaltakat, miszerint Szerbia nem nyújt biztonságos menedéket a menekülőknek. Az iránymutatásra azt követően volt szükség, hogy a bíróságok előtti menekültügyi eljárásokban eltérő állásponton voltak az illetékes törvényszékek a szerb menekültügyi helyzet megítélésében. Az iránymutatás kimondta, hogy a bíróságoknak hivatalból figyelembe kell venniük az ENSZ országinformációit – az UNHCR viszont továbbra sem tekinti Szerbiát a menekülők számára biztonságos harmadik országnak.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a Bevándorlási Hivatal illetékességi okokra hivatkozva utasít el menedékkérelmet (vagyis, hogy a kérelmet Szerbiában kellett volna benyújtania a menedékkérőnek), akkor ez a határozat elméletben sikerrel támadható meg a bíróságon vagy akár Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. A kormány jogalkotási tervei ugyanakkor – a Helsinki Bizottság információi szerint – szűkíteni fogják a jogorvoslati lehetőségeket, így erősen kérdéses, hogy a bíróságok képesek lesznek-e megakadályozni a jogsértő állami gyakorlatot. Ha a kormány ragaszkodik Szerbia "biztonságossá nyilvánításához", azzal a menedékkérelmek legalább 95 százalékát érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani, amivel kiüresedne a magyar menekültügyi intézményrendszer – ezzel Magyarország lényegében kiiratkozna az Unió menekültügyi rendszeréből, és súlyos nemzetközi következményekkel is szembesülhetne.

A menekülteket be kell engedni

„Szerbia nem minősül harmadik biztonságos országnak, mert nem megfelelő a menekültügyi eljárása" – erősítette meg a Magyar Helsinki Bizottság érvelését a hvg.hu-nak Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, aki szerint hasonló a helyzet például Görögország esetében is. Görögország azért nem felel meg a biztonságos kategóriának – mint azt az Emberi Jogok Európai  Bírósága (Strasbourg) és az Európai Unió Bírósága (Luxembourg) is kimondta –, mert mind az eljárása, mind a fogadási feltételek Görögországban "rendszertani hibáktól szenvednek”.

Nagy Boldizsár is hangsúlyozta, a nemzetközi egyezmények alapján a menekülteket be kell engedni az országba. Létezik egy speciális repülőtéri eljárás, amelynek során nyolc napon belül el kell dönteni, hogy a menedékkérő visszaküldhető-e harmadik biztonságos államba. Ez az egy kivétel, amikor az érintettet nem kell beléptetni, de ez is csak bizonyos megkötésekkel érvényes.

A nemzetközi jogász hozzátette, ha Magyarország kerítést akarna emelni a határra, azt is megtehetné, nem kell engedélyt kérnie hozzá az Európai Uniótól. „Ilyen megoldáshoz folyamodtak a görög–török és a bolgár–török határon is” – jegyezte meg. „A lényeg azonban nem ez, hanem az, hogy valóban a legszegényebb és a legnyomorultabb állam vagyunk-e az állandóan hangoztatott gazdasági fejlődés ellenére, hogy rászorulunk-e arra, hogy a biztonságot kereső embereket visszalökjük” – vetette fel Nagy Boldizsár. Szerinte amennyiben fizikai határzár lenne a szerb–magyar határon, akkor sem tehetné meg a magyar hatóság, hogy a kerítésen átkiabáló segítségkérőket nem engedi be. Egyszerűen nem tekintheti a nem biztonságos szomszéd országot illetékesebbnek az ügyükben.

Kerítés?

Mivel a 174,7 km hosszú szerb–magyar határszakasz (amiből 15,9 km folyami) schengeni külső határnak számít, elvileg gond nélkül le lehet zárni műszaki módszerrel. Egy elektromos jelzőrendszer kiépítése infrakapukkal, jelzőrakétákkal, majd ennek az üzemeltetése olyan hatalmas költséget jelent, hogy ennek aligha van realitása. Bulgária egyébként egy ilyen rendszert kezdett építeni Törökország felé, a Gázai övezetben pedig létezik ilyen – azonban az alatt is átfúrtak, mondta a hvg.hu-nak Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. 

2015. június 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral

A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >

Tovább

Vágyakozás Trump után

A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >

Tovább

Hszi rideg és számító

A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >

Tovább

Nincs hadüzenet

E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >

Tovább

Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban

A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >

Tovább

Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat

Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >

Tovább

Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök

Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >

Tovább

Putyin és segítőkész baráti

Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >

Tovább

Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról

Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >

Tovább

Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója

Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >

Tovább

Hajnal vagy alkonyat?

Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >

Tovább

Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét

A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >

Tovább