Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kerítést nekünk is!
„Építsenek kerítést mihamarabb a román határra is, szerintem akadna pár önkéntes, aki őrizné a felőlünk eső oldalát.” Tasnádi-Sáhy Péter (Erdélyi Riport):
Pénteken délelőtt – Magyarországon autózva – angol nyelvű híreket hallgattam egy komolyzenei csatornán, és megütötte valami a fülemet: a bemondó az amerikai elnök kenyai látogatásával kapcsolatban úgy kezdett egy mondatot: Mr. Obama said…azaz Obama úr azt mondta. Bizonyára hallottam már így említeni a világ talán legbefolyásosabb vezetőjét, de akkor, egy migránsnevelő plakátra pillantva, mégis felkaptam a fejem. Gondoljanak csak bele, mennyire más lenne az élet, ha a magyar miniszterelnököt a magyar média decensen Orbán úrként emleget(het)né, ha Magyarországnak tényleg miniszterelnöke lenne, és nem Orbán Viktora.
Persze, mindenkinek a magánügye, milyen politikai berendezkedést preferál, toleráns, onnan ideszakadt fiúként még abban sem látok kivetnivalót, ha magyarországi atyámfiai néha közpénzen elküldik hozzánk Orbán Viktorukat. Ahogy az Index videóját elnéztem, a fiataljainkban túl sok kárt nem tesznek vele, ők koncertekre járnak, buliznak, Orbán úr nem éri el az ingerküszöbüket. Politikusainknak pedig, akik szépen felsorakozva megtöltik az ártatlan ifjúság helyett a széksorokat, remélhetően van gyakorlatuk abban, mit ne halljanak meg, egyébként is, ha már székely bölcsesség: a vendégnek kétszer örülünk, egyszer, amikor jön és egyszer, amikor megy.
Szóval nincs ezzel semmi baj, hogy Orbán Viktor Tusványosra jár emberkedni, főleg amíg az illiberális demokráciát otthon építi, az otthoni politikai ellenlábasait hergeli, a saját országában szerez népszerűséget a segítségért folyamodók gyalázásával, az általa vezetett államot írja ki Európából (dicsérje, vagy szidja éppen az Uniót).
Idáig idén sem volt fennakadás, a beszéd maga nagyrészt haza szólt, repültek a kokik és sallerek a bevándorlóknak és a baloldalnak, a román-magyar viszony rövid említésekor Orbán úr maga volt a felebaráti szeretet megtestesülése, bár kórház ügyben, Marosvásárhely bedobásával kavart egyet a levesen, de ezért szerencsére csak egymást püföljük, nem másoktól kérjük a pofont.
Az viszont már nincs annyira rendben, hogy a kirándulás képei között a Facebookon nagy-magyaroszágos jelvényeket posztolgat(tat), hiába tudjuk, hogy ez is hazaszól leginkább, de mégis nekünk árt vele, mert minket nem visz innen sehová a Volkswagen kisbusz.
Hajdani magabiztos táposként éppen ezért szeretném megkérdezni: mire fel ér a takaró az ezeréves határig?
Egy olyan állam miniszterelnökének, amelyik kétszer egymás után nem tudott szerződésben maradni bizonyos állampolgáraival, jól állna némi alázat, amikor meglátogatja őket, vagy inkább már gyermekeiket, unokáikat.
Emellett – Németh Zsolt elszólására reagálva – azt is érdemes tisztázni, hogy „le” az ember a boltba megy kenyérért a negyedikről, és nem Erdélybe, Partiumba vagy a Bánságba. Ha Orbán úr és munkatársai perifériaként gondolnak ránk, hasonlítsák össze a színházainkat azok többségével, amiket ők nyomorgatnak éppen otthon, töltsenek el egy laza estét Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön vagy Temesváron, olvassák íróinkat, költőinket és szégyelljék el magukat, nekünk itt nincs miért. A civilizációt nem futballstadionokban mérik.
Nem vagyunk határon túl ragadt szegény testvérek, akik áhítattal várják, hogy idejöjjenek Pestről vagy Felcsútról, mert nekünk nem az a világ közepe, nekünk Kolozsvár, Csíkszereda, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Nagyvárad, Temesvár, Bihardiószeg, Végvár, Máréfalva és sok másik város és falu a centrum, ahol élünk és dolgozunk.
Persze, hogy remek, ha van pénz, ha van támogatás, ha van ötlet, ha Európában egyengeti egy állam az utunkat, törekvéseinket, de parancsot, nagyképűsködést, lenézést nem kérünk, mert erre nincsen az égadta világán semmi jogalap. Lehet jönni, iszogatni, nagyot mondani, de letolt nadrággal a ventillátorhoz ne tessék közelíteni, főleg, ha nincs mész a vederben, mert a falat mi festjük újra.
A baráti felvilágosítás természetesen arra az esetre érvényes, ha csak a híres anyaországi szemüveg felejtődött ott az orrnyergen, nekem is időbe tellett, amíg levakartam magamról. A Soprontól Debrecenig érő tömbmagyar egóval nem könnyű leszámolni.
Ha viszont faragatlanság és cinizmus áll a háttérben, akkor csak egy kérésem lenne: építsenek kerítést mihamarabb a román határra is, szerintem akadna pár önkéntes, aki őrizné a felőlünk eső oldalát.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >