Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Lukács, a szellem Sorosa: Külföldön divatban van, idehaza elbontják a szobrát
Hamarosan elbontják Lukács György szobrát a Fővárosi Közgyűlés határozatának értelmében: a Szent István parki Varga-szobor helyére jobbikos indítványra Szent István királyunk kerül. Ki volt Lukács György? Jelent-e valamit e név a szép új világban? Buják Attila (168 Óra):
(...) Sokak szerint Lukács világa végleg eltűnt. Kit érdekel ma a „demokratikus szocializmus”, a polgári rend hanyatlása?
– Ez tévedés. Lukács nagyon is él – állítja Tamás Gáspár Miklós. – A jobboldal, ha utána nyújtogatja csápjait, tudatlanul is jó helyen tapogatózik.
A Lukács-kultusz virágzóbb, mint valaha. Nemrég jelent meg a Történelem és osztálytudat román fordítása. Fordítják Perzsiában is. Az egyetlen országot, ahol manapság nem adnak ki Lukácsot, Magyarországnak hívják. Nagy a kultusza német nyelvterületen (legsúlyosabb műveit németül írta), a baloldali latin világban, újabban Dél-Amerikában. A Történelem és osztálytudatot kétévente adják ki angolul. Bartókon kívül két igazán ismert magyar szellemóriás hódít a nagyvilágban: Lukács György és Polányi Károly. Polányit nálunk alig ismerik, Lukács szobrát most bontják.
Heller Ágnes népszerűségi toplistája eltér: a két sztár nála Lukács György és Puskás Öcsi. Heller Marx Károllyal példálózik, akit a németek – ha nem helyeznek is goethei, bachi, lutheri magaslatokra – nemzeti értékként gondoznak és számon tartanak. Böcskei Balázs szerint senkinek eszébe nem jutna Heideggert a német belvilágból kitagadni, bár most jelennek meg antiszemita kirohanásokkal terhelt, a mai Németország számára igen kínos naplói. Magyarországon a helyzet fordított. A jobboldal antiszemitizmusa mindig is megtalálta Lukácsot. Magát az életművet a farkasfalka nem nagyon ismeri. Agárdi Péter, a Lukács alapítvány kuratóriumának elnöke epésen jegyzi meg:
– Mit tudnak Magyarországon Soros Györgyről? Jószerivel semmit. Lukács, az életmű gazdagságát tekintve a szellem Sorosa.
– Ahol nincs erős baloldali szubkultúra, nincs Lukács-kutatás sem – állítja Böcskei Balázs, és a megjegyzése elgondolkodtató. A jobboldali hajsza beindulásakor néhány akadémiai értelmiségit leszámítva alig akadt ember vagy szervezet, aki az archívumot és Lukácsot tisztességesen védte volna. TGM szerint helyreállt a hajdani, konzervatív állapot. A filozófia kulturálisan idegen, nem gyökerezik a magyar altalajban.
– Európában ez kuriózumnak számít. Nem ismerek a történelemben ennyire filozófiátlan civilizációt. Talán az ókori Egyiptom hasonlít ránk. De csak ebben – mondja.
Lukács az 1916-ban megjelent műve, A regény elmélete óta világhírű. Népszerűségének zenitjét 1968-ban, a baloldal tavaszán érte el. De Lukács mindig félreértett ember volt nálunk, ami pályája kezdetén nem zavarta. Jól érezte magát Heidelbergben, Max Weberék, Georg Simmelék szellemi környezetében. A felületes nacionalizmus sugallata szerint Lukácsot a magyar irodalom hidegen hagyta. Ehhez képest Ady első felfedezője volt, legnagyobb költőélménye Ady volt, de felfigyelt Móriczra is. Lukácsot Lenin cikkben is megbírálta, utána eretneknek számított. Lukács 1885-ben született, azóta Magyarországon idegennek számít. Hiába választhatta otthonának Magyarországot az emigráció után a német meghívás helyett. Hiába vonult belső emigrációba Rákosiék alatt, hiába vitték Nagy Imre után Snagovba, hiába vett részt a forradalomban, mindez nem számít. Két rosszul sikerült mondatát szokták felemlegetni. „Ha rossz, ha nem rossz, az én pártom akkor is”, mondta, és „visszazárta magát” börtönébe, a kádári állampártba, habár Nagy Imrét sosem tagadta meg. A másik az ismert interjúrészlet. Még Rényi Péter készítette. „A legrosszabb szocializmus is jobb, mint a legjobb kapitalizmus”, mondta a Lubjanka egykori foglya, aki a kihallgatási jegyzőkönyv tanúsága szerint kioktatta marxizmusból a vallatótisztet. Úgy, hogy csaknem őrületbe kergette: mit akar itt ez az okoskodó zsidó?
Lukács nem volt élete minden percében szerethető ember. Rideg szarkazmusa, távolságtartása, harcosabb írásaiból kisütő inkvizítori fanatizmusa környezetét is megosztotta. Tulajdonképpen mindig egyetlen korú volt. Öreg, már fiatalon is. „Az öreg”, mondták rá elvtársai a 19-es pártban. De így ábrázolnak egy Lukács-gyanús figurát Sinkó Ervin kulcsregényében, az Optimistákban is. Akkor volt harmincnégy. Lukács valóban megöregedett, de a művek nem akarnak megkopni.
– Ha az országnak nem kell Lukács György, azt mondom, pakolják fel, vigyék az archívumot külföldre – mondja Tamás Gáspár Miklós. – Németország, mint életében, biztos szívesen befogadja. Itt elengedik, ott várni fogják.
Mert a szellem határtalan.
Következő cikk: Skupština grada u ponedeljak o predlogu da Brana Crnčević dobije ulicu na Paliću
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Magyar sorshúzás
Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >