Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A CEU-viharban veszélybe került egy különleges archívum is
A CEU megszüntetése érinti az amerikai tulajdonú Szabad Európa Rádió kutatóintézetének Budapesten őrzött archívumát is, ami újabb feszültséget okozhat a két ország viszonyában. Hamvay Péter (hvg.hu):
Nemcsak egy sikeres egyetem, hanem a hidegháború és az emberijog-sértések páratlan dokumentumait őrző, a magyar tudományos és társadalmi életbe mélyen beágyazott kutatóintézet, a Vera & Donald Blinken OSA Archívum is elveszhet a CEU kiebrudalásával. Az intézmény ugyanis az egyetem részeként működik. A CEU tulajdona az OSA pesti, Arany János utcai épülete, az egykori Goldberger-ház; ott található a nyilvános levéltáruk, a könyvtáruk, az üveggel fedett tágas belső udvarban rendezik a mindig ingyenes kiállításaikat. A CEU állja a fenntartási költségeket, köztük a 25 dolgozó fizetését is. „Az intézmény az egyetem kutatási, oktatási egységeként működik: számos munkatársunk tanít a CEU-n, illetve kutatóként, önkéntesként vagy egy-egy projekt erejéig sok CEU-s diák fordul meg náluk” – mondja Szilágyi Csaba, a levéltár megbízott vezetője. De rögtön hozzá is teszi, hogy 1995-ös alapításukat mégsem az egyetemnek köszönhetik, hanem a Nemzetközi Műsorszolgálati Tanácson keresztül az amerikai kongresszus által fenntartott Szabad Európa Rádióval (SZER) kötött szerződésnek. A megállapodás értelmében az OSA a rendszerváltás után Münchenből Prágába költöző, megváltozott feladatú rádió mögött álló kutatóintézet teljes anyagát 50 évig megőrzi és kutathatóvá teszi.
A 2,5 folyó-kilométernyi dokumentum tehát ma is az Egyesült Államok tulajdona. A Stanford Egyetemen működő Hoover Intézet 1993-ban átvette a SZER adásait tartalmazó felvételeket, de a Közép- és Kelet-Európáról szóló, több mint negyven nyelven gyűjtött, hatalmas anyag senkinek sem kellett. Ekkor ajánlotta fel Soros György, hogy gondoskodik az archívumról. Logikus döntés volt, hogy a térségben működő, a SZER egykori célországaiból sok diákot fogadó CEU keretében teszi ezt. 2015 novembere óta az OSA-t egyébként Donald és Vera Blinken, az Egyesült Államok 1994–1997 közötti budapesti nagykövete és felesége támogatja. Szilágyi szerint tervezik a kiállításaikat, folytatják az oktatást és a tudományos projektjeiket – egyelőre nem foglalkoznak azzal, hogy mi történne az archívummal, ha az egyetemnek távoznia kellene Budapestről. „Az iratanyagunk zöme a magyar közelmúlt történetével kapcsolatos, itt vagyunk otthon, itt van feladatunk” – nyomatékosítja a levéltárvezető.
Az 1949-ben magalakult SZER feladata volt, hogy megismertesse a szovjet befolyás alá került kelet-közép-európai lakossággal a polgári demokrácia értékeit. A számos nyelven sugárzó rádió munkatársait a vasfüggöny elvágta a célország történéseitől, ezért jött létre egy több száz főt foglalkoztató kutatóintézet. Magyarországról például mintegy harminc lapot járattak, szó szerinti leirat készült a Kossuth és a Petőfi rádió műsoraiból. Az újságkivágásokból, hírekből különféle kulcsszavak alapján kereshető monumentális kartotékrendszert építettek ki. A klimatizált raktárban Szilágyi épp a Kádár Jánosról szóló több száz jegyzetet emeli ki, amelynek alapján pontosan lehetett követni a pártvezető utazásait, beszédeit, találkozóit. A kutatóteremben kiállított fotók mutatják be, hogyan készült a kommunizmus legnagyobb, ma Budapesten lapozható enciklopédiája Münchenben. Nem szokványos rádiós háttércsapatról volt szó, hiszen a SZER-t 1973-ig a CIA titokban pénzzel és módszertannal támogatta.
Az OSA nem elégedett meg azzal, hogy az elmúlt 20 évben feldolgozza a SZER dokumentumait, hanem jócskán gyarapította is azokat, jellemzően magyar vonatkozású és nemzetközi emberi jogi anyaggal. Jelentős az 1956-os gyűjteményük, amelynek legfontosabb elemei több száz, csak ott megtalálható fotó, az ENSZ magyarkérdést vizsgáló bizottságának iratai, a Columbia Egyetem mintegy 600 magyar emigránssal készített interjúja, illetve a Belügyminisztérium által összeállított 1956-os film. Ez utóbbit egy dunakeszi rendőrkutya-kiképző telepen, több száz belügyes oktatófilm társaságában találták meg. Van köztük olyan, amelyik a lakások szakszerű bepoloskázását, a célszemélyek hatékony megfigyelését vagy a szocialista James Bond-kütyük használatát mutatja be. Az OSA-ba került például, Demszky Gábor adományaként, a magyar szamizdat egyik legnagyobb kollekciója is. Nemcsak a Demokrata és a Beszélő teljes évfolyamai lelhetőek fel, hanem az előállításukhoz szükséges eszközök is. A gyűjtemény másik eleme az emberi jogi anyag. Külön érték a 2004 óta több mint 80 ezer látogatót vonzó Verzió emberi jogi dokumentumfilm-fesztivál hétszáz archivált alkotása is. (...)
Következő cikk: Megnyílt az út Erdoğan teljhatalma előtt
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >