Ma Tímea, Irma, Jakab, Fülöp névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Örök jegyesség – Brüsszel helyett ismét Oroszországban bíznak a szerbek
A szerb fiatalok hozzáállása az unióhoz azonban még így is ellentmondásos.
– Amikor arról kérdezik őket, melyik ország nekik a legszimpatikusabb, Oroszországot választják, viszont ha az a kérdés, hová utaznának szívesen, nyugati országokat mondanak – jegyzi meg Rakić, szerinte az oroszok iránti lelkesedés azért is meglepő, mert míg az unió nagy pénzekkel támogatja a szerb beruházásokat – ilyen pénzből épül az újvidéki Žeželj híd is –, Oroszország csak kölcsönöket biztosít. Majláth Ronald (Magyar Nemzet):
A Putyin-póló 900 dinár, de 350-ért putyinos csésze is kapható! – mutatja büszkén boltjának kínálatát Marina, a fiatal szerb lány, akit a Szent Száva-templom előtt ismerünk meg Belgrádban. A monumentális építmény az ország jelképe is lehetne, hiszen a szerb egyház alapítójának nevét viselő imahely a Balkán legnagyobb pravoszláv temploma is egyben. A legenda szerint ezen a helyen égették el Szent Száva csontjait a török hódítók, hogy megtörjék a szerb ellenállást. A lassan száz éve épülő templom legutóbb az orosz Gazpromnyefty jóvoltából hatalmas mozaikot kapott, Amfilohije püspök így abban bízik, hogy 2019 végére, a szerb egyház önállóságának 800. évfordulójára minden készen lesz.
Tudják ezt Marina vevői is, akik előszeretettel vásárolnak itt orosz relikviákat. A lány szerint az is jót tesz az üzletnek, hogy a szerb média igen gyakran tudósít Oroszországról.
– Azt is mondják, sokat segítenek – mondja a lány, majd mosolyogva hozzáteszi: bárcsak látnánk!
Oroszország népszerűsége korántsem véletlen Szerbiában: sokan nemcsak a nagy testvért és a magabiztos katonai nagyhatalmat látják benne, hanem az Európai Unió alternatíváját. Jól mutatják ezt a májusi közvélemény-kutatási adatok: a megkérdezettek 65 százaléka támogatna egy szövetséget Oroszországgal, és ezt az opciót csupán 20 százalék ellenzi. Ennél is érdekesebb válaszok születtek arra a kérdésre, amely így hangozott: ön szerint kivel kellene Szerbiának politikai-gazdasági szövetségre lépnie? Az emberek több mint harmada ugyan a semlegességet választotta, ám Oroszország is meglepően sok szavazatot kapott.
Napjainkra a szerb elit egyre türelmetlenebbül szemléli, hogy az uniós integráció csigalassúsággal halad előre. Legutóbb a frissen beiktatott államfő, Aleksandar Vučić kérte görögországi látogatásakor, hogy kapjanak végre határidőt, mikor csatlakozhat Szerbia az unióhoz. Így fogalmazott: „Mondják meg nekünk nyíltan, meddig kell a váróban lennünk. Nincs előttünk alternatív út, hogy a Marsra menjünk, az európai úton vagyunk, az lenne a tisztességes, ha Szerbia polgárai tudnák, mikorra várhatják az ország felvételét.”
Szerbia most Tusnádfürdőn kapott ehhez fontos szövetségest Orbán Viktor személyében, aki elmondta: a Balkán uniós integrációja nélkül nem lesz béke a térségben, ezért Szerbiát minél előbb fel kell venni a tagállamok közé. Kérdés azonban, mit szólnak ehhez a szerbek. A legutóbbi felmérések szerint már csak a választók 49 százaléka támogatja az ország uniós csatlakozását, ami óriási zuhanást jelent a hat évvel ezelőtti adatokhoz képest. Akkor még magabiztosan hozta a hatvan százalékot ez az opció. (...)
– Szerbia uniós integrációja? Vicc! – így reagál a kérdésünkre Dragan, aki barátaival jött a belvárosba, hogy ott ünnepeljék meg ismerősük születésnapját. A Mihály fejedelem utca – amelyet Belgrád Váci utcájának is nevezhetnénk – ilyenkor is tele van emberekkel, akik a kávézók napernyői alatt próbálják átvészelni a 35 fokos hőséget. Dragan a közgazdasági karon végzett két éve, akárcsak társai, akikkel mind a mai napig tartják a barátságot. A fiatal úgy látja, az uniónak esze ágában sincs felvenni Szerbiát a soraiba, amire Románia, Bulgária és Horvátország példája a legjobb bizonyíték.
– Ők miért voltak alkalmasabbak a tagságra, mint mi? – kérdezi, amire egyik barátja, Nenad válaszol. Szerinte Szerbia ugyanúgy teljesített minden feltételt, ahogyan a felsorolt országok, csak el akarják verni rajtuk a kilencvenes évek háborúit azzal, hogy örökké várakoztatják őket.
– Ez olyan, mint amikor valakit eljegyeznek, de aztán sosem lesz belőle házasság – magyarázza Dragan az unió hozzáállását, miközben felveti, hogy Milošević bukása után mindenki csak ígérgetett, de aztán soha nem lett semmi ezekből. Így szerinte nincs is nagyon értelme várni az uniós tagságra, inkább arra kellene törekedni, hogy Szerbia egyedül is megállja a helyét a világban. – Talán ezzel még jobban is járnánk – mondja Nenad, és hozzáteszi: eddig is megvoltak valahogy az unió nélkül, ezután is meglesznek. Nincs tragédia.
– Itt van mondjuk az Informer. Több oldalt szentel Putyinnak, mint Vučićnak – mutatja Slaviša Lekić, a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének új elnöke a kormánypárti bulvárlapot, amelyet 20 dinárért – nagyjából 50 forintért – terjesztenek az országban, óriási példányszámban. Lekić szerint Szerbiában egyedül a Danas napilap, a Vreme és a NIN hetilap nevezhető Európa-párti nyomtatott sajtóterméknek, az összes többi oroszpárti.
Ám az újságíró-szervezet elnöke szerint nem csak a média az oka, hogy a közvélemény egyre jobban szimpatizál Oroszországgal. Nagy szerepet játszik ebben az is, hogy az emberek csalódtak az unióban és úgy általában a külföldiekben is: Szerbia az az ország, ahol a külföldi vállalatok alacsonyabb fizetést adnak, mint a hazaiak. Példa erre a kragujevaci Fiat-gyár sztrájkja is, amely éppen belgrádi látogatásunkkor zajlott. Míg a szerbiai nettó átlagfizetés 120 000 forintnak felelne meg, a Fiatnál csak 96 500 forintnyi bért vihetnek haza a dolgozók.
A belgrádi belvárosban, a Terazijében működik két éve az EU Információs Központ, ahol most csak az ott dolgozókat találjuk – érdeklődő nincs. Pedig Marina Rakić, a szervezet tanácsadója szerint időnként azért vannak látogatóik, akik elsősorban az Erasmus-ösztöndíjak, illetve az előcsatlakozási támogatások iránt érdeklődnek. Az emberek figyelmét inkább filmvetítésekkel és előadásokkal szeretnék fenntartani, ezért az iroda mellett előadótermet alakítottak ki.
A szerb fiatalok hozzáállása az unióhoz azonban még így is ellentmondásos.
– Amikor arról kérdezik őket, melyik ország nekik a legszimpatikusabb, Oroszországot választják, viszont ha az a kérdés, hová utaznának szívesen, nyugati országokat mondanak – jegyzi meg Rakić, szerinte az oroszok iránti lelkesedés azért is meglepő, mert míg az unió nagy pénzekkel támogatja a szerb beruházásokat – ilyen pénzből épül az újvidéki Žeželj híd is –, Oroszország csak kölcsönöket biztosít.
A szerbiaiakat azonban ez nem érdekli. Így járt az információs központ is, ahol, miután a látogatóknak szánt gépeken letiltották a közösségi oldalakat, és csak az unióval kapcsolatos honlapok maradtak elérhetők, minden megváltozott: az érdeklődők eltűntek.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.29.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Csak Budapestre figyelünk, másra már nem
A hatalom által megfogalmazott új emlékezetpolitika ki akarja törölni 68-at, annál is inkább mivel Belgrádban is >
Harcosok klubja
Sokan kérdezték korábban, miért fontos nekem e téma. Amikor kitört az ukrajnai háború két éve, ugyanannyian >
Süllyedő „zászlóshajó”
Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >
A néhai
Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >
Üzenet Szerbiából
Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >