Ma Benedek, Bence, Miklós névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Mi a fontosabb, a jogállam vagy Koszovó?
Bozóki Antal
A Magyar Nemzeti Tanács és legfőképpen annak elnöke, Hajnal Jenő, továbbra is mélyen hallgat a témáról. Ez viszont nem mentesíti a közösség előtt a politikai és erkölcsi felelősség alól! Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):
David McAllister német EP-képviselő, szerbiai jelentéstevő (és Angéla Merkel német kancellár pártjának, a Kereszténydemokrata Uniónak – CDU a magas rangú tisztségviselője) augusztus 12-én egynapos látogatást tett Belgrádban, amikor is találkozott Aleksandar Vučić szerb elnökkel. Ma ismét a szerb fővárosba utazik, hogy – a Danas c. belgrádi napilap értesülései szerint – „Sem Fabrizit, az EU új szerbiai nagykövetét a mandátumába bevezesse”, valamint, hogy „találkozzon a hatalom és az ellenzék képviselőivel”. A civil szektor képviselővel is tervezett beszélgetés bejelentett témái „a jog uralma, a médiaszabadság, a háborús bűnök és a demokratikus intézmények” lesznek.
A McAllister a Vučićtyal tartott találkozó utáni sajtókonferencián megismételte, hogy „a jog uralmának létrehozása Szerbia legfontosabb feladata az EU-tagság megszerzésének útján”. Ezzel szemben Vučić „úgy értékelte, hogy ez a feltétel sorrendben a harmadik, a koszovói kérdés megoldása és Szerbia Oroszország iránti viszonya után”. Vagyis szerinte Koszovó fontosabb, mint a jogállam.
A legújabb, 2017. június 14-én, az EP által elfogadott szerbiai országjelentésben McAllister egyébként rámutatott a „Savamala esetére”, a Danas napilapnak adott nem sokkal későbbi interjújában pedig a következőket mondta: „Figyelembe vettük a Savamala belgrádi negyedben történt ellentmondásos eseményeket, különös tekintettel a magánvagyon tönkretételére. Remélem, hogy a nyomozás rövidesen eredményre vezet”.
Amennyiben mindkét fél kitart az álláspontja mellett – tekintettel arra, hogy a koszovói kérdés megoldásának idejét senki megjósolni nem tudja – kérdéses, hogy Szerbia egyáltalán mikor számíthat az EU-tagságra. A nagypolitika útjai azonban a közönséges halandók számára kifürkészhetetlenek. Ez azt is jelent(het)i, hogy McAllister sorrendje is (meg)változhat.
A „jog uralma” azt is jeleneti, hogy Szerbiának a nemzeti kisebbségek iránt teljesítenie kell a nemzetközi egyezményekből és a belső jogi normákból eredő összes kötelezettséget. Ideértve a 23. EU-csatlakozási tárgyalási fejezetből (igazságügy, szabadság és biztonság) és az Európai Parlament 2017. június 14-i állásfoglalásának a Bizottság Szerbiáról szóló, 2016. évi jelentésének (2016/2311(INI))[7] 26. és 27. pontjából (A nemzeti kisebbségek tiszteletben tartása és védelme) eredő feladatokat is.
Az Európai Uniós Nemzeti Konvenció (NKEU) legutóbbi, augusztus 18-án Belgrádban megtartott ülésén Čedomir Backović, az igazságügyminiszter helyettes hangoztatta, hogy „Szerbia a 23. csatlakozási fejezettel kapcsolatos cselekvési tervet 65%-ban teljesítette, 13%-át részben, két százalékát pedig csaknem megvalósította, 20%-ot pedig nem teljesítetlenként kezelnek”. „Ezt a statisztikát jelentősen javítanunk kell” – mondta Backović.
Lehetséges, hogy Szerbia papíron ilyen magas szinten teljesítette a 23. fejezetből eredő feladatokat, amelyek közé tartozik „a nemzeti kisebbségek helyzete” is, de abból a gyakorlatban szinte semmi nem, vagy éppen alig valami észlelhető.
Backović szerint az eddigi eredmény „részben az optimizmusunk következménye”. – A tárgyalásokat rózsaszín szemüveggel kezdtük és túlértékeltük a képességeinket, hogy eleget tegyünk egyes határidőknek. Úgyszintén tény, hogy számos ellenállás is van az intézkedések alkalmazásában. Egyszerűen, sok embernek érdeke a status quo megtartása. S végül, létezik az ún. svéd asztal szindróma is, olyan értelemben, hogy bizonyos intézkedéseknél válogatósabbak vagyunk – mondta Backović.
Tanja Miščević, a csatlakozási tárgyalásokat folytató szerb csapat vezetője az ülésen hangoztatta, hogy „habár a az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokon jelentős előrehaladás történt, a munka legnehezebbje még ezután következik”.
– A következő év nagyon nehéz lesz, számos előttünk álló kötelezettség tekintetében. Az elvégzett kötelezettségek alkalmazása vár ránk, a 23. és a 24. fejezet (igazságügy, szabadság és biztonság – B. A.) revíziója és az új kötelezettségek. Háromszor nehezebb lesz, mint a megtett út – mondta Miščević. Hangsúlyozta, hogy a féléves „non paper” jelentéshez minden szükséges adatot Szerbia haladásáról a csatlakozás folyamán megküldtek az Európai Bizottságnak.
– A jelentést novemberben várjuk, és abban komolyan elemeznek majd bennünket. Ez a jelentés lesz a 23. és a 24. fejezet felülvizsgálatának az alapja – hívta fel a figyelmet a tárgyalócsapat vezetője.
A cselekvés tervvel kapcsolatos legújabb esemény, hogy Sulejman Ugljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács (BNT/BNV) elnöke levelet intézett Ana Brnabić szerb kormányfőhöz, amelyben Tanja Miščević leváltását, a nemzeti kisebbségi cselekvési program revízióját és a nemzeti kisebbségi törvényeknek a törvényhozási eljárásból való visszavonását követeli.
A BNT Miščević leváltását, amint azt Ugljanin írta, „amiatt a dezinformáció miatt követeli, amit a nemzetközi hivatalos személyek körében a Szerbiában élő bosnyák népről terjeszt és annak a ténynek az eltitkolása miatt, hogy a kisebbségi cselekvési tervnek nincsen legitimitása, amivel kárt okoz a kisebbségek jogai megvalósításának”.
Ugljanin a miniszterelnöktől még azt is követeli, hogy indítsa el az eljárást a nemzeti kisebbségek jogairól és szabadságairól, valamint a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénynek a procedúrából való kivételére, és hogy új munkacsoportot alakítson „amelyben a nemzeti kisebbségek képviselőt nem majorizálják, és amelyek javaslatait elfogadják és beépítik a törvények végső szövegébe”.
A MNT elnöke Brnabićnak megírta azt is, hogy a cselekvési terv kidolgozása folyamán „ignorálták a bosnyák képviselőknek a bosnyákok vitális érdekeinek védelmére és társadalmi-gazdasági helyzetének javítására vonatkozó javaslatait, továbbá hogy ennek a dokumentumnak „nincsen meg a szükséges legitimitása és nem nyújt semmilyen reményt valamint távlatot a bosnyákok felgyülemlett és nagyszámú problémáinak megoldására”.
Valahogy így állunk McAllister mostani belgrádi látogatása előtt a 23. fejezettel kapcsolatos feladatok teljesítésével.
A német politikusnak nem lesz könnyű dolga az újabb szerb éves jelentés elkészítésével, mivel a magyar közösségben is számos megjegyzés van az EP legújabb állásfoglalásával kapcsolatban. Erről már Johannes Hahn, az EU Jószomszédsági és Bővítési Biztosa is értesítve lett. A Magyar Nemzeti Tanács és legfőképpen annak elnöke, Hajnal Jenő, viszont továbbra is mélyen hallgat a témáról. Ez viszont nem mentesíti a közösség előtt a politikai és erkölcsi felelősség alól!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN
Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >
Szolidaritás és katarzis?
A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >
Ha létezne egy igazi államférfi
Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >
Hősök emlékét ünneplik a gyávák
Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >
A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről
A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >
Mi veszélyezteti a vajdasági magyarok megmaradását?
A vajdasági magyar közösségnek joga van tudni, hogy mit is mondod Fremond Árpád, az MNT VMSZ >
A nagyhatalmak újra kezdik az érdekövezetek felosztását
A tömegek a válságos helyzetben olyan Vezért keresnek, akiben feltétlenül megbíznak. Az autokrata rendszerek tehát kimondottan >
Így fogadjuk el az autokratákat: kiskanállal
Még arra is bátorkodott utalni, hogy a parlament csak a demokratikus rendszer egyik eleme és nem >
A VMSZ SZÉGYENPÁRT
A junior pártelnök nem a magyar közösség, hanem csak a saját és pártja szűk elitjének az >
Barbárság vagy demokrácia?
„Donald Trump – írta Fukuyama - legutóbbi lépései Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban letaglózóak voltak. A nyugati >
A VMSZ is engedelmesen tűrte, hogy a „puccsisták” közé sorolják
Ebben a zűrzavaros helyzetben külön figyelmet érdemel David Atlagić kormánypárti képviselő felszólalása. Kitért az 2000 október >
Egy országot elveszejteni
A megszabadulás tőle régóta elsőrendű erkölcsi és nemzeti egzisztenciális kérdés volt, a friss fejlemények fényében pedig >