Ma Györgyi, Irén névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
BÚÉK!
Értem én, hogy Ausztráliában, Svájcban, Ausztriában várják az emberek az új évet. Szerbiában meg nem sok jó vár ránk. Az államelnökünk lódítgat, ámítgat, hiteget. A kormányelnökünk fikusz. Dísz. A külügyminiszterünk volt már tájékoztatási miniszter és belügyminiszter is. Szeret énekelni, de nem tud szegényke. Ahogy idegen nyelveket sem beszél. Egri Emma:
Vége van a kellemes karácsonyi ünnepeket jókívánságoknak, kezdődnek a boldog új évesek… Mit is lehet kívánni Szerbiában a családunknak, a barátainknak, az ismerőseinknek? Sok boldogságot, egészséget, szeretetet? Kitartást, türelmet, nyugalmat, békességet? Több fizetést, nyugdíjat, kevesebb áremelkedést? Jobb egészségügyi ellátást, közbiztonságot, színvonalasabb oktatást?
Szeretem a karácsony hangulatát, a családi együttléteket, a csillogó-villogó díszeket, az illatokat, a nyugalmat. A szilveszterezés meg nem izgat. Miért kell jól éreznem magam pont azon az éjszakán? A vendéglős buli nálam szóba sem jöhet. Hogy balettozzak ott magassarkúban, hogy frizurával, sminkkel ropjam az az a szépre… Van, aki ezt szereti… A barátaimmal találkozom egész évben, sokszor egy közönséges kedd este jobban érezzük magunkat, mint szilveszterkor…
Nem szoktam ígérgetni magamnak január elsején. Már régen elfogadtam magam, a súlyom, a magasságom. Nem ígérem, hogy még jobban spórolok, hogy megváltozom, hogy többet sportolok, hogy no, az új évben majd minden másként lesz. Erre már rájöttem, hogy nem lesz.
Értem én, hogy Ausztráliában, Svájcban, Ausztriában várják az emberek az új évet. Szerbiában meg nem sok jó vár ránk. Az államelnökünk lódítgat, ámítgat, hiteget. A kormányelnökünk fikusz. Dísz. A külügyminiszterünk volt már tájékoztatási miniszter és belügyminiszter is. Szeret énekelni, de nem tud szegényke. Ahogy idegen nyelveket sem beszél. Több haladó politikus is hamis diplomával rendelkezik. Van egy sofőrből lett miniszterünk, egy haláldoktorként emlegetett egészségügyi miniszterünk, egy soha nem volt katona védelmi miniszterünk, egy orvos végzettségű kereskedelmi, telekommunikációs meg turisztikai miniszterünk, és keramikus vezeti a titkosszolgálatot… Szakemberek egytől egyig… A saját zsebük töltésén kívül más nem nagyon érdekli őket. Gurulós székekből osztogatják az észt…
Január elsejétől lesz egy rakás új, ránk nézve nem jó törvényünk, emelkednek az árak. Ja, meg 5 százalékkal majd februártól a nyugdíjak, és tízzel a fizetések a közszférában. Négy év után lassan visszaadják, amit elvettek. Ma meg úgy döntöttek a parlamentben, hogy a képviselők fizetése is emelkedjen 5 százalékkal. És már ne várják meg a januárt, a decemberi is több legyen… Soha nem látott magasságokban vannak a magyar-szerb kapcsolatok. Igaz, hogy magyar osztályok szűnnek meg, kevesebb jogunk van, de biztosan mi nem látjuk jól. Haladunk, azt mondják. Bár a tenger felé lehet, hogy 2018-ban sem jutunk el…
Töltse mindenki úgy a szilvesztert, ahogy szeretné… Kiöltözve, táncolva, vagy pizsamában, az ágyban… Kívánom, hogy 2018-ban orvoshoz ne kelljen menni, legyen egészség, a többi meg ajándék… És az iskolába se kelljen menni a gyerek rossz jegyei vagy magaviselete miatt… Legyen mindenkinek annyi pénze, amennyire szüksége van… Ébredjenek az mellett, akit igazán szeretnek… Ne gondoljanak a rosszra, próbálják kizárni agyukból a körülöttünk lévő őrületet, bármilyen nehéz is… Úgy néz ki, bennünket túlélésre teremtettek. Mindenkinek ott van a saját baja. Lehet, hogy néha úgy érezzük, hogy egy óra hetekig tart, hogy a Nap csak néha tűnik fel, hogy már fogytán az erőnk, de maradjunk talpon, keressünk egy kis pontot, amibe kapaszkodhatunk…
Legyünk boldogabbak 2018-ban! BÚÉK!
Következő cikk: A VMSZ bekebelezte a magyar médiát
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
HAZUG (ÖN)DÍJAZÁS
Semmilyen díjjal, sem kitüntetéssel nem lehet változtatni a tényen, miszerint a Magyar Szó Varjú Márta vezetésével >
Csak Budapestre figyelünk, másra már nem
A hatalom által megfogalmazott új emlékezetpolitika ki akarja törölni 68-at, annál is inkább mivel Belgrádban is >
Harcosok klubja
Sokan kérdezték korábban, miért fontos nekem e téma. Amikor kitört az ukrajnai háború két éve, ugyanannyian >
Süllyedő „zászlóshajó”
Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >
A néhai
Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >
Üzenet Szerbiából
Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >