Ma Ottó névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Balkáni egzotikum vagy Európa nyitott sebe
Végel László
Miljenko Jergović boszniai horvát író egyik interjújában pontosan megfogalmazta miről is van szó. Úgy érzi, írja, hogy valójában nem 2017-ben él, hanem 1941-ben, 42-ben, vagy 45-ben, Azt is elismeri, hogy fogalma sincs arról, hogy ennek a szörnyű állapotnak mikor vége lesz. Végel László:
2019. április 12., péntek
A mai Európára gondolok és újra meg újra előveszem Sinkó Ervin: Nehéz honfoglalás című az 1939-tól 1944-ig tartalmazó naplójegyzeteit Ezek legalább olyan fontosak, s időszerűbbek, mint az Egy regény regénye, bár nagyon félek, hogy holnap esetleg nagy titokban újra olvassuk a moszkvai naplót Az Egy regény regénye a sztálinizmus természetrajzát, a Nehéz honfoglalás viszont a II. világháború idején zajló jugoszláviai etnikai háború hétköznapjait tárja fel. Amiről Sinkó beszámol, az 1991-1994 között majdnem ugyanúgy megismétlődött. Időszerű könyv, manapság, amikor az etnicizmus démonjainak kísértete járja be Európát. Főleg annak keleti részét. Folyik a fegyverkezés, körülöttünk settenkedik az nemzeti érzéssel körülbástyázott etnikai hidegháború. Ennek jegyében érdemes a jugoszláviai háborút felidézni. Mindig gyanakodva olvastam azokat a regényeket, amelyek a magyar kultúrfölény birtokában a jugoszláviai háborút afféle törzsi háborúként, anakronizmusként, balkáni egzotikumként mutatták be. Nem csupán arról van szó. A soknemzetű, sokvallású Jugoszlávia volt a sokszínű Európa leggyengébb láncszeme, aminek háború lett a vége. Ebből a szempontból a jugoszláv háború messze túlmutat a balkáni egzotikumon. Európa nyitott sebe volt, amely jelezte az egész test fertőzését. Nem csoda, hogy számos kortársam, s velük együtt én is, immár nem a háborúról írunk, hanem azokról az erőkről, amelyeknek a háború legfeljebb csak az egyik kitérője volt. Miljenko Jergović boszniai horvát író egyik interjújában pontosan megfogalmazta miről is van szó. Úgy érzi, írja, hogy valójában nem 2017-ben él, hanem 1941-ben, 42-ben, vagy 45-ben, Azt is elismeri, hogy fogalma sincs arról, hogy ennek a szörnyű állapotnak mikor vége lesz.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Legija, Bokan, Vučić...
Ezért közpénzen a Titkárság megvásárolt egy bizonyos példányt, hogy a vajdasági közkönyvtároknak ajándékozza. Milorad Ulemeket a >
Ez lesz az egyetemisták nagy vizsgatétele
Nem az a gond, hogy különbségek vannak, ez szinte magától értetődő. Az egyetemisták között vannak jobboldaliak >
Csak a vajdasági magyarság csendes, újra csendes, félő, hogy örökre az marad
A közelmúltban lezajlott népszámlálás különösen súlyos sebet ejtett a vajdasági magyarság körében. Most már nem is >
A VMP színrelépése
A Vajdasági Magyar Plénum (VMP), a vajdasági magyarság legújabb közösségi szerveződése közleményben támogatta az egyetemisták követeléseit. >
A forradalom jogossága
Csak az a gond. hogy minden forradalom, a legnemesebb is, ártatlan emberéleteket, tehát túlságosan magas árat >
Az intrika, mint uralkodó narratíva
A jelenlegi zűrzavaros évek, különösen kedveznek, az intrikusoknak. A posztigazság korában az intrika uralkodó narratíva lett, >
Új magyar érdekvédelmi szervezet szükséges!
Az országban folyó néplázadás nyomán, amit már „III. szerb felkelésnek” is neveznek – a Vajdasági Magyar >
Egy másik stratégia
A Kardos Andrással folytatott vitájában Bauernek van egy elejtett mondata az eddigi ellenzék felelősségéről: „önkényuralmi rendszerek >
„Én bízom a falu jövőjében”
A napokban került a kezembe egy régi könyv Szentlászlóról, arról az Árpád-kori kelet-szlavóniai kis faluról, amelyet >
Fremond Árpád „szája ízének” megfelelően
A jobb napokat is megélt Hét Nap – a Magyar Szóhoz, a Pannon RTV-hez és a >
A vitustánc folytatódik
Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >
PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK
A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >