2024. március 29. péntek
Ma Auguszta, Bertold névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Arabok, törökök, oroszok

Végel László
Végel László
Arabok, törökök, oroszok

Elismeri, hogy a kollektivizmus kultúrájával és civilizációval szembesült, amely rákényszerítette magát a magyarra. Egy próféciát idéz az oroszokról: „Változhatnak a módszerek, a taktika, a manőver, de politikájának északsarki csillaga – a világuralom – állócsillag.” A „prófécia” szerzője: Karl Marx. Végel László:

2020. november 23., hétfő

A Föld, föld!… címen közölt Márai-emlékezéseket sokan az író legjelentősebb művei közé sorolják, ami érthető, hiszen sorsdöntő időkről szól. Az emlékezések a német megszállással kezdődnek, majd folytatódnak az orosz felszabadítással/megszállással, végül az emigrációval zárulnak. Van azonban egy ennél fontosabb Márai kérdésfelvetés, mivel a magyar író nem csupán Magyarország hanem Európa sorsát tartja szem előtt. Európát háromszor rohanták le megszálló hatalmak írja. Jártak itt a tatárok, azok jöttek és távoztak, iszonyú károkat okoztak, de kulturálisan nem befolyásolták az európai fejlődést. Az első volt az arab bevonulás a 6. században, a második az ottomán uralom a 16. században, majd következtek az oroszok a 20. században. Ezek voltak azok a „keleti támadások”, amelyek kulturálisan is befolyásolták Európa jövőjét, módosították arculatát. Az iszlám egy másik világnézet nevében rohamozta a kereszténységet. Európa válasza a humanizmus és a reneszánsz volt. Nem csak fegyverrel válaszolt, ugyanakkor az is igaz, hogy az iszlám nem megvetendő értékeket is hagyott maga után. Utána következő keleti roham, a török, amelyre Európa a reformációval válaszolt. A harmadik keleti roham az orosz volt. Márai Leányfalun élte át az orosz bevonulást, szó sincs gyűlölködésről, beszámol egynéhány rokonszenves orosz gesztusról, de nem hagyja szó nélkül azt sem, hogy minden ok nélkül szállították a magyarokat a munkatáborokba, vagy pedig Szibériába. Elismeri, hogy a kollektivizmus kultúrájával és civilizációval szembesült, amely rákényszerítette magát a magyarra. Egy próféciát idéz az oroszokról: „Változhatnak a módszerek, a taktika, a manőver, de politikájának északsarki csillaga – a világuralom – állócsillag.” A „prófécia” szerzője: Karl Marx. (Előszó a Kommunista Kiáltvány 1882-es orosz kiadásához.)

 

2020. december 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni

Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >

Tovább

Deli Andor, a megtollasodott pártkatona

Már most el lehet mondani, hogy Deli Andor vajdasági fideszes/vémeszes EP képviselő tíz évig ott volt >

Tovább

Mindenütt átutazó

Felidéztem egyik régi írását, amelyben arról számolt be, hogy Budapesten sem érzi magát se jobban, sem >

Tovább

Pásztor-kultusz építés

Pásztor István kitalált és érdemtelen személyi kultuszának építése, emlékművek emelése, kirakatünnepségek rendezése, alapítvány alapítása és díjosztogatás >

Tovább

Amikor jön a vonat

Ebből a történetből persze senki nem fog jól kijönni. Nem fogják megszólaltatni az olyan, Lovas és >

Tovább

Mindenki feleljen a saját tetteiért!

A fotón (Nyilas) mögött jól látszik,  a KJI molinója piros betűkkel hirdeti (az intézmény közösségi oldalán a >

Tovább

Hátha nem lesz csendes

Nem tehetek róla, az utóbbi időben nem a lúdtoll, nem is a kard jut eszembe, ha >

Tovább

Magyar alkotók szerepe a szerb avantgárdban

Annak ellenére, hogy a magyar avantgárd egyik vidéki centruma lehetett Újvidék és azon belül is az >

Tovább

Vigyázz, jön a vonat!

De kedvet kap-e egyetlen komoly ember is az újabb vezér személyi kultuszának az építésére, egy irányvesztett >

Tovább

Hátha!

Valójában a közép-európai fuvallatok egyre gyengébbek, az északról érkező orosz sztyeppe vonzereje egyre inkább elhatalmasodik. A >

Tovább

Pásztort választott magának a VMSZ nyája!

Pásztor Bálint a tisztújító közgyűlésen egyetlen szóval nem mondta, hogy számára a magyar közösség érdeke a >

Tovább

Szerbiában 10 éve csorbítják a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat!

A Freedom House szakértője azt is mondta, hogy „most Szerbiában fennáll a valós félelem attól, hogy  valamiféle >

Tovább