Ma Tódor, Rómeó, Richárd névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
A kisebbségi magyar író a beszűkülő magyar világ hűséges foglya lett
Nem veszem észre, hogy az új nemzedék érdeklődését leköti a jelenlegi európai dráma, sorsát és világát nem határozza meg az európai identitás megannyi dilemmája. Az izgalmas és sokszínű Jugoszlávia is eltűnt, a szerbiai irodalommal való kapcsolat pedig kimerül a kötelező udvariassági műfordításokkal. A szellemi interakció elmarad, lehet, hogy ezúttal ez így van rendjén. Végel László:
2021. január 17., vasárnap
Egy barátom ma reggel telefonon arról faggatott, hogy miért hökkentem meg annyira Wallerstein elmélkedésén a világkultúra és a nemzeti kultúra drámai viszonyán. Beismerem, látóköröm nem elég tág, a világkultúra meglétére eddig gondolni sem mertem. Engem eddig az európai és a nemzeti identitás kérdése foglalkoztatott, már csak azért is, mert az uralkodó közvéleményben (sajnos) a kettőt egyre többen konfliktusosnak tartják. A kilencvenes években úgy tűnt, hogy kiegészítik egymást, számomra az európai identitás vállalása emancipatórikus jellegű volt. Ma is kitartok mellette, miközben egyre inkább tapasztalom, hogy harminc év múltán a kettőt gyakran szembeállítják egymással, amivel sehogyan sem tudok megbékélni. Újvidéki, európai identitással rendelkező jugoszláviai magyar író vagyok. Egy nem létező országra hivatkozok, nem véletlenül, hiszen kulturálisan ez sokkal meghatározóbb számomra, mint az, hogy szerbiai. Konstantinović, Krleža, Andrić, vagy Kocbek (hogy csak néhányat említsek a „nagy öregek” közül) együttesen szerepeltek szellemi érlelődésem folyamán, nem választottam szét őket. Azt sem állítom, hogy a nemzeti identitástudat, a magyar író mivoltom, a jugoszlávság, az európaiság mindig és minden alkalommal ideális egyensúlyba került egymással. Erősen közrejátszottak a körülmények, hiszen a kilencvenes években, a kisebbségi közösség veszélyezettsége idején, nyilván a nemzeti érzés erősödött fel, viszont a hatvanas években a közösség is büszkén nevezte magát vajdasági magyarnak és nem vívódott annyira a nemzeti identitással, mint három évtized múltán. A viszonyrendszer tehát nem volt statikus, én is, akárcsak mások, ki voltam téve a történelem kalandjainak és tévedéseim csapdáinak. Időközben azonban a világ beszűkült. Nem veszem észre, hogy az új nemzedék érdeklődését leköti a jelenlegi európai dráma, sorsát és világát nem határozza meg az európai identitás megannyi dilemmája. Az izgalmas és sokszínű Jugoszlávia is eltűnt, a szerbiai irodalommal való kapcsolat pedig kimerül a kötelező udvariassági műfordításokkal. A szellemi interakció elmarad, lehet, hogy ezúttal ez így van rendjén. A kisebbségi magyar író a beszűkülő magyar világ hűséges foglya lett. Ebben a szellemi helyzetben érthetően gondolni sem merek a világkultúrára, ami pedig anélkül, hogy észrevennénk, belopakodik a hétköznapi életünkbe. Talán ezért lepődtem meg kelleténél jobban Walerstein esszéjének olvasása közben. (...) Mélységesen elgondolkodtatott az ÉS új számában Timothy Garton Ash történésszel készült interjú, amelyben Ash figyelmeztet: az Európai Unióban terjedő vélemény szerint, a közép-európai országok alig tekinthetők a felvilágosodott Európa részének, tehát ezeket az „alig felvilágosult” közép-európaiakat távol kell tartani, nélkülük kell előrelépni a mag-Európával. Az angol történész nem osztja ezt az egyre többször elhangzó nézetet, de figyelmeztet: mi lesz, ha a mag-Európa polgárai egyszer azt mondják: elég, ami szintén az EU-szkepticizmus megnyilvánulása, hiszen jól megjegyeztem azt is, hogy az angolok nem annyira az afrikai bevándorlók ellen tiltakoztak, hanem például a kelet-európai vendégunkások ellen.
Következő cikk: A Kreml érezhetően ideges
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A VMSZ korifeusa
Az írásból úgy tűnik, Korhecz a Vajdasági Magyar Szolgapárt (VMSZ) korifeusaként jelentette meg ezt a cikket. >
Szerbia – mi lesz ennek a vége?
Szerbiában, bár manapság nem mindennaposak a bandák közti fegyveres leszámolások, a gyilkosságok mínuszos hírnek számítanak. Nekik >
A fiatalok vissza akarják hódítani a reményt
A tüntetésen sok magyar szót hallottam, főleg magyar fiatalok jelenlétét regisztráltam. Mivel a feleségemmel magyarul társalogtunk, >
VMSZ-es „normalitás”
A VMSZ agymosott, tudathasadásos, önző, fanatikus híveket akar karámba zárni, miközben – a hírösszefoglalók szerint – >
I šta će sada biti sa nama?
Vest o Teofilovoj smrti podseća me na šifrovanu prepisku između Aleksandra Tišme i Danila Kiša. Danilo >
A joghurtforradalom szimbolikus felülmúlása
Megérkeztek a belgrádi egyetemisták, akik két na alatt gyalog tették meg az utat (80 kilométer) Belgrádtól >
Újra kellene gondolni az elmúlt harminc évet
A múltat nem lehet csak úgy kidobni az ablakon, mert ha nem tudjuk méltósággal eltemetni, akkor >
Ami körülöttünk történik, sokkal több a politikánál
Hogy mi következik ezután, arra - akárcsak sok kiváló barátomnak - nincs válaszom. A kormánytöbbség új >
Ötödik kerék leszünk
Nem bánom, ölelgessék egymást, esküdjenek naponta egymásnak hűséget, ez is jobb, mintha egymás torkának esnének, de >
LEÁLLÍTANI A KÁRTÉKONY TEVÉKENYSÉGET!
Pásztor Bálint és a VMSZ további kártékony tevékenységét le kell végre állítani! A Junior az egyetemi >
Szolidaritás és ellenállás Szerbiában
Az újvidéki vasútállomáson történt november 1-jei tragédia után három hónappal a szerbiai állami egyetemek karainak több >
Csendben
Egy csarsi kopott kövein, csevap- és burekillatban sétálok gondolatban, az árnyékom a megboldogult ifjúságom, majd a >