2024. április 26. péntek
Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A kisebbségi magyar író a beszűkülő magyar világ hűséges foglya lett

Végel László
Végel László
A kisebbségi magyar író a beszűkülő magyar világ hűséges foglya lett

Nem veszem észre, hogy az új nemzedék érdeklődését leköti a jelenlegi európai dráma, sorsát és világát nem határozza meg az európai identitás megannyi dilemmája. Az izgalmas és sokszínű Jugoszlávia is eltűnt, a szerbiai irodalommal való kapcsolat pedig kimerül a kötelező udvariassági műfordításokkal. A szellemi interakció elmarad, lehet, hogy ezúttal ez így van rendjén. Végel László:

2021. január 17., vasárnap

Egy barátom ma reggel telefonon arról faggatott, hogy miért hökkentem meg annyira Wallerstein elmélkedésén a világkultúra és a nemzeti kultúra drámai viszonyán. Beismerem, látóköröm nem elég tág, a világkultúra meglétére eddig gondolni sem mertem. Engem eddig az európai és a nemzeti identitás kérdése foglalkoztatott, már csak azért is, mert az uralkodó közvéleményben (sajnos) a kettőt egyre többen konfliktusosnak tartják. A kilencvenes években úgy tűnt, hogy kiegészítik egymást, számomra az európai identitás vállalása emancipatórikus jellegű volt. Ma is kitartok mellette, miközben egyre inkább tapasztalom, hogy harminc év múltán a kettőt gyakran szembeállítják egymással, amivel sehogyan sem tudok megbékélni. Újvidéki, európai identitással rendelkező jugoszláviai magyar író vagyok. Egy nem létező országra hivatkozok, nem véletlenül, hiszen kulturálisan ez sokkal meghatározóbb számomra, mint az, hogy szerbiai. Konstantinović, Krleža, Andrić, vagy Kocbek (hogy csak néhányat említsek a „nagy öregek” közül) együttesen szerepeltek szellemi érlelődésem folyamán, nem választottam szét őket. Azt sem állítom, hogy a nemzeti identitástudat, a magyar író mivoltom, a jugoszlávság, az európaiság mindig és minden alkalommal ideális egyensúlyba került egymással. Erősen közrejátszottak a körülmények, hiszen a kilencvenes években, a kisebbségi közösség veszélyezettsége idején, nyilván a nemzeti érzés erősödött fel, viszont a hatvanas években a közösség is büszkén nevezte magát vajdasági magyarnak és nem vívódott annyira a nemzeti identitással, mint három évtized múltán. A viszonyrendszer tehát nem volt statikus, én is, akárcsak mások, ki voltam téve a történelem kalandjainak és tévedéseim csapdáinak. Időközben azonban a világ beszűkült. Nem veszem észre, hogy az új nemzedék érdeklődését leköti a jelenlegi európai dráma, sorsát és világát nem határozza meg az európai identitás megannyi dilemmája. Az izgalmas és sokszínű Jugoszlávia is eltűnt, a szerbiai irodalommal való kapcsolat pedig kimerül a kötelező udvariassági műfordításokkal. A szellemi interakció elmarad, lehet, hogy ezúttal ez így van rendjén. A kisebbségi magyar író a beszűkülő magyar világ hűséges foglya lett. Ebben a szellemi helyzetben érthetően gondolni sem merek a világkultúrára, ami pedig anélkül, hogy észrevennénk, belopakodik a hétköznapi életünkbe. Talán ezért lepődtem meg kelleténél jobban Walerstein esszéjének olvasása közben. (...) Mélységesen elgondolkodtatott az ÉS új számában Timothy Garton Ash történésszel készült interjú, amelyben Ash figyelmeztet: az Európai Unióban terjedő vélemény szerint, a közép-európai országok alig tekinthetők a felvilágosodott Európa részének, tehát ezeket az „alig felvilágosult” közép-európaiakat távol kell tartani, nélkülük kell előrelépni a mag-Európával. Az angol történész nem osztja ezt az egyre többször elhangzó nézetet, de figyelmeztet: mi lesz, ha a mag-Európa polgárai egyszer azt mondják: elég, ami szintén az EU-szkepticizmus megnyilvánulása, hiszen jól megjegyeztem azt is, hogy az angolok nem annyira az afrikai bevándorlók ellen tiltakoztak, hanem például a kelet-európai vendégunkások ellen.

 

2021. január 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább