Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Bocsánatkérésre várva
A történelmi bűncselekmények és sérelmek lezárása nélkül a megbékélés aligha lehetséges
Bozóki Antal
Újvidéken, Európa 2022. évi Kulturális Fővárosában, a magyaroknak nincsen lehetőségük az 1944/45-ös áldozatokra tisztességesen emlékezni, a kegyeletre és a méltó megemlékezésre való jog gyakorlására! A szerbiai társadalom, de a jelenlegi vezetők sincsenek felkészülve a történelmi tények elismerésére, a bűnbánatra, a katarzisra és a bocsánatkérésre. Egyértelmű pedig, hogy rendezni kell a népeket ért súlyos történelmi bűncselekményeket, igazságtalanságokat, sérelmeket. Ezek lezárása nélkül a megbékélés aligha lehetséges. Willy Brandt „varsói térdhajtása” és Ferenc pápa kanadai „bűnbánati zarándoklása” (is) példamutató! Bozóki Antal:
– Szégyellve és egyértelműen kérek bocsánatot a sok keresztény által az őslakosok ellen elkövetett gonoszságért – mondta Ferenc pápa.
Július 25-én „bűnbánati zarándoklásra” érkezett Ferenc pápa Kanadába, ahol kifejtette: szerinte a bennszülött népek kultúráját tönkretette, hogy megpróbálták őket erőszakosan asszimilálni a keresztény társadalomba. Elszakították őket a családjuktól és olyan erővel szorítottak több generációt is a társadalom peremére, hogy az ma is érezhető. Az egyházfő egy Edmondtontól délre található, albertai volt bentlakásos iskolában találkozott az indiánokkal, ahol együttérzését fejezte ki a közösségnek.
A látogatásról hazatérőben, a pápa július 30-án nyilatkozott kanadai útjáról újságíróknak. Elmondta, „egyetért azzal a megállapítással, hogy a kanadai őslakosok ellen kulturális népirtást követtek el”.
„1181 és 1996 között több mint 150 ezer őslakos gyermeket szakítottak el családjától, és helyeztek el bentlakásos iskolákban. Sok gyermek éhen halt, verték őket és szexuális visszaélés áldozatai voltak. A több mint 130 ilyen iskolában becslések szerint akár hatezer gyermek is az életét vesztette. 2021-ben ezen intézmények keretében feltárt több mint ezerháromszáz sír valósággal sokkolta az országot.”
A Justin Trudeau kanadai miniszterelnök által létrehozott Megbékélési Bizottság 2015-ben megállapította, hogy „kulturális népirtás volt az őslakosok bentlakásos iskolákba kényszerítése, fizikai és szexuális bántalmazása az államilag jóváhagyott, de a katolikus egyház vezette iskolahálózatban”.
– Az őslakos szervezetek szavaknál jóval többet várnak el, szeretnének betekinteni a katolikus egyház levéltáraiba, hogy megtudják, mi történt azokkal a gyermekekkel, akik soha nem tértek vissza a bentlakásos iskolákból. A visszaélések elkövetőinek felelősségre vonását és kártérítést követelnek a túlélők számára, továbbá a Vatikáni Múzeumokban kiállított őslakos műtárgyak visszaszolgáltatását – közölte a sajtó.
„Jelenleg Kanadában az őslakos népek, az úgynevezett első nemzetek (indiánok), a métiszek és az inuitok (eszkimók) a lakosság öt százalékát teszik ki.”
A történelem során – egészen napjainkig – világszerte rendkívül nagyszámú és brutális bűncselekmény történt az őslakosok, az ausztráliai aboriginoktól, az afrikai négerekig, az amerikai indiánokig, az európai zsidóság ellen stb., amit mai szemmel népirtásnak, genocídiumnak nevezünk.
A népek megbékélése érdekében egyre több vezető által és több helyen történik meg a bocsánatkérés, ami nem hozza ugyan helyre a megtörténteket, de enyhít(het)i a történelmi fájdalmakat, sebeket.
Emlékezetes Willy Brandtnak a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának „varsói térdhajtása”, amikor 1970-es lengyelországi látogatása során meglátogatta a varsói gettófelkelés áldozatainak emlékművét és ott váratlanul, a protokollt is felrúgva, letérdelt. (A látogatás során a két állam egyezményt írt alá, ami a második világháború után huszonöt évvel több kényes vitát zárt le.)
Legújabban, 2022. június 20-án Fülöp belga király kért bocsánatot Kongótól, mert korábban gyarmati sorba kényszerítették az ország lakosságát. Az emberiségnek azonban rengeteg vezekelni valója van.
Egyre több példa van az egyes népektől elrabolt műtárgyak visszaszolgáltatására is. Az 1970-es években, a vörös khmerek rémuralma idején elrabolt majd eladott 30 műtárgyat ad vissza az Egyesült Államok Kambodzsának, közölte a sajtó augusztus 11-én. A londoni Horniman Múzeum a napokban közölte, hogy a mai Nigéria területéről, az egykori Benini királyságból származó 72 műtárgy tulajdonjogát a nigériai kormányra ruházza át.
Korábban műtárgyakat adtak vissza Görögországnak, Egyiptomnak, Olaszországnak és Iraknak is. De ez még csak a kezdet. Mindegyik országnak vissza kell juttatni az elrabolt műtárgyakat, a történelmi örökséget!
Habár a volt Jugoszlávia területén 1991-től kezdve elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére létrejött Nemzetközi Törvényszék (angol rövidítéssel ICTY, a köznyelvben gyakran Hágai Nemzetközi Törvényszék) egyik ítélete kimondta, hogy „1995-ben Srebrenicában népirtás történt”, amelynek során „több mint 8 ezer (muszlim – B.A.) férfit és fiút kivégeztek”, a jelenlegi szerb hatalom továbbra sem hajlandó ezt elfogadni. Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban „a srebrenici népirtás elismerését árulásnak tekintik”. A Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) koalíciós partnere a hatalmat gyakorló Szerb Haladó Pártnak (SNS)!
2013. június 26-án – többszöri halasztás után – került sor Tomislav Nikolić akkori szerb és Áder János korábbi magyar köztársasági elnök közös csúrogi főhajtására a második világháború magyar és a szerb ártatlan áldozatai emléke előtt.
A korabeli szerb sajtó kiemelte, hogy Áder bocsánatot kért „az ártatlan szerb civilek elleni magyar bűntettekért”, az „elűzendő” délvidéki magyaroknak a kilencvenes években szendvicseket kínáló ex-radikális Tomislav Nikolić szerb elnök száját azonban az esemény során egyszer sem hagyta el az „oprostite” mágikus szó.
Pásztor István a Vajdasági „Magyar” Szövetség elnöke reflektálva arra, amit Teleki Júlia mondott, hogy a túlélők bocsánatkérést várnak az 1944/1945-ben történtek kapcsán, azt mondta, hogy „ezt megérti, de mint mondta, a szerb belpolitikában a bocsánatkérés intézményét az előző köztársasági elnök olyannyira lejáratta, hogy ma nincs olyan komoly szerb politikus, aki bocsánatot kérne. Mint fogalmazott, Szerbiában akkor szoktak bocsánatot kérni, amikor valaki rálép a másik ember lábára, ám ez esetben sokkal fontosabb dologról van szó. Az a jó, hogy ezt nem egy bocsánatkéréssel intézték, intézik el. Az a folyamat, ami zajlik, az maga a bocsánatkérés – mondta Pásztor.
A nyilatkozat jól mutatja a pártvezér viszonyulását az 1944/1945-ös eseményekhez és a magyar áldozatokhoz.
– Reméljük, hogy maradandó lesz az a (csúrogi – B.A.) szoborcsoport. De nekünk ez még mindég nem elég. Nagyon kevesen vagyunk hozzátartozók. Tényleg kevesen vagyunk. De nem hangzott még el a bocsánatkérés. Nem elég az emléktábla nekünk. Nem elég az, hogy van most egy emlékszobor, és állítólag levették a kollektív bűnösséget a magyarok fölött, mert aki eddig nem rehabilitálta magát, annak mégis egyénileg kell kérni a rehabilitációt. […] Rehabilitáltak bennünket. Ez, ez nem elég. Nem elég, mert, ahogy Áder János elnök bocsánatot kért a szerb parlamentben, amit a magyarok elkövettek, ugyanúgy bocsánatot kellett volna kérni a szerb hatalomnak is, azért, amit mivelünk tettek – mondta Teleki Júlia a róla készült Keresem az apám sírját c. portréfilmben.
Szerbiában, tehát, mindmáig nem történt meg a bocsánatkérés az 1944/1945-ös magyar atrocitásokért és továbbra sincsen méltó emlékműve az újvidéki 1944-es „másik razzia” 305 ismert áldozatának, amelynek részleteit ma is többnyire homály fedi”.
A Futaki-úti katonai temető sorsa is rendezetlen! A Makovecz Imre által tervezett emléktorony felépítését – amit az újvidékiek ebben a temetőben képzeltek el, ahol első- és második világháborús magyar katonák is nyugszanak – „nem támogatja a délvidéki magyarság vezetősége sem”.
Politikai és civil szervezetek augusztus 15-étől aláírásokat gyűjtenek ahhoz a petícióhoz, amelyben azt követelik: szüntessék meg a – VMSZ által is szorgalmazott – határozatot, amellyel lehetővé teszik az általuk szégyenletesnek tartott az 1944-45-ös ártatlan áldozatok emlékére az újvidéki Limán városrészben tervezett emlékmű felállítását – közölte a Szabad Magyar Szó portál.
Újvidéken, Európa 2022. évi Kulturális Fővárosában, a magyaroknak nincsen lehetőségük az 1944/45-ös áldozatokra tisztességesen emlékezni, a kegyeletre és a méltó megemlékezésre való jog gyakorlására!
A szerbiai társadalom, de a jelenlegi vezetők sincsenek felkészülve a történelmi tények elismerésére, a bűnbánatra, a katarzisra és a bocsánatkérésre. Egyértelmű pedig, hogy rendezni kell a népeket ért súlyos történelmi bűncselekményeket, igazságtalanságokat, sérelmeket. Ezek lezárása nélkül a megbékélés aligha lehetséges.
Willy Brandt „varsói térdhajtása” és Ferenc pápa kanadai „bűnbánati zarándoklása” (is) példamutató!
Következő cikk: Most mindenki magányos partizán
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >