Ma Ottó névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Menekülés a politikamentes irodalomba
Végel László
A kisebbségi író nyelve állandó kettős tükörben létezik, világa ettől lesz hiteles. Ez egyszerre a szegénység is meg a gazdagság jele. Nem egyetlenegy világban hontalan, hanem kettőben. Igazi drámát él át, hiszen minden dolognak két összebékíthetetlen neve van, az egyik a látható, a másik a láthatatlan. Két hazája van, de egyik sem az övé. Két történelme van, de egyik sem az övé. Az egyiket a margón éli, a másikat élni szeretné, vagy mímeli, mintha élné. Az egyik beleszól az életébe, a másik az álmaiba. A mérvadó francia filozófusok szerint a kisebbségi irodalom par excellence politikus, de ezt már nem teszem szóvá, mivel azt vettem észre, hogy mifelénk a legkívánatosabb politika a menekülés a politikától. Hová? A politikamentes irodalomba. Végel László:
2023. január 4., szerda
Tépelődve és töprengve írta le Vajda Mihály filozófus a Szombat novemberi számában a mondatot, hogy mégis van zsidó sors. „…a zsidó szerzők tapasztalatainak vannak bizonyos közös - másoktól eltérő - vonásai, a zsidó szerzők művén átsüt zsidóságuk, s ennek így is kell lennie”, írja Vajda s a mondat után óhatatlanul felötlik bennem a párhuzam: igy vagyunk a kisebbségi szerzőkkel is. A Vajda-mondat így is parafrazeálható: „…a kisebbségi szerzők tapasztalatainak vannak bizonyos közös - másoktól eltérő - vonásai, a kisebbségi szerzők művién átüt kissebségi sorsuk, s ennek így is kell lennie”. Természetesen nem a szokásos klisékre a kisebbségi szenvedéstörténetekre gondolok, amelyben eluralkodik a MI és az ŐK ellentétpár ábrázolása. Végezzék ezt a munkát a politikusok, ha a kisebbség vészhelyzetbe kerül. A kisebbségi irodalom fogalma azonban nem merülhet ki ebben. A két jelentős francia filozófus Giles Deleuze és Félix Gauttari szerint „a kisebbségi irodalom három fő jellemzője a nyelvi deterritorializáltság, az individuálisnak a közvetlen politikaira való rákapcsolódása, valamint a kollektív megnyilatkozás-elrendeződés.” A jelenleg uralkodó kánonok szerint legjobb, ha kisebbségi író megtagadja azt, ami a legbensőbb sajátja, a nyelvi deterritorializáltság. A francia filozófusok nyomán azonban a deterritorializáltság szülőhelye a megkétszerezett világban való hontalanság. A kisebbségi író nyelve állandó kettős tükörben létezik, világa ettől lesz hiteles. Ez egyszerre a szegénység is meg a gazdagság jele. Nem egyetlenegy világban hontalan, hanem kettőben. Igazi drámát él át, hiszen minden dolognak két összebékíthetetlen neve van, az egyik a látható, a másik a láthatatlan. Két hazája van, de egyik sem az övé. Két történelme van, de egyik sem az övé. Az egyiket a margón éli, a másikat élni szeretné, vagy mímeli, mintha élné. Az egyik beleszól az életébe, a másik az álmaiba. A mérvadó francia filozófusok szerint a kisebbségi irodalom par excellence politikus, de ezt már nem teszem szóvá, mivel azt vettem észre, hogy mifelénk a legkívánatosabb politika a menekülés a politikától. Hová? A politikamentes irodalomba. Oda, amely Giles Deleuze és Félix Gauttari szerint nem a kisebbségi író világa. Olyan művirágot ápol, amely némileg hasonlít az anyaországi eredeti virágokra. Csak éppen valami nagyon fontos dolog elmarad. Az élet.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Legija, Bokan, Vučić...
Ezért közpénzen a Titkárság megvásárolt egy bizonyos példányt, hogy a vajdasági közkönyvtároknak ajándékozza. Milorad Ulemeket a >
Ez lesz az egyetemisták nagy vizsgatétele
Nem az a gond, hogy különbségek vannak, ez szinte magától értetődő. Az egyetemisták között vannak jobboldaliak >
Csak a vajdasági magyarság csendes, újra csendes, félő, hogy örökre az marad
A közelmúltban lezajlott népszámlálás különösen súlyos sebet ejtett a vajdasági magyarság körében. Most már nem is >
A VMP színrelépése
A Vajdasági Magyar Plénum (VMP), a vajdasági magyarság legújabb közösségi szerveződése közleményben támogatta az egyetemisták követeléseit. >
A forradalom jogossága
Csak az a gond. hogy minden forradalom, a legnemesebb is, ártatlan emberéleteket, tehát túlságosan magas árat >
Az intrika, mint uralkodó narratíva
A jelenlegi zűrzavaros évek, különösen kedveznek, az intrikusoknak. A posztigazság korában az intrika uralkodó narratíva lett, >
Új magyar érdekvédelmi szervezet szükséges!
Az országban folyó néplázadás nyomán, amit már „III. szerb felkelésnek” is neveznek – a Vajdasági Magyar >
Egy másik stratégia
A Kardos Andrással folytatott vitájában Bauernek van egy elejtett mondata az eddigi ellenzék felelősségéről: „önkényuralmi rendszerek >
„Én bízom a falu jövőjében”
A napokban került a kezembe egy régi könyv Szentlászlóról, arról az Árpád-kori kelet-szlavóniai kis faluról, amelyet >
Fremond Árpád „szája ízének” megfelelően
A jobb napokat is megélt Hét Nap – a Magyar Szóhoz, a Pannon RTV-hez és a >
A vitustánc folytatódik
Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >
PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK
A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >