2024. február 26. hétfő
Ma Géza, Cézár, Vanda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

„Vannak igazi újságírók – minden nyomás ellenére”!

A tényfeltáró újságírás visszatérése?

Bozóki Antal
Bozóki Antal
„Vannak igazi újságírók – minden nyomás ellenére”!

A szerepeket kiosztották. A médiák sötétséget árasztanak, a halom félelmet.

Slobodan Simić

 

A Gyurkovics Virág által vállalt feladat nehézségét növeli az is, hogy a portál szerb és angol nyelven is közölni kívánja az ott megjelent írásokat, az impresszumból viszont nem látszik, hogy munkájában segítségre is számíthat. Bágyi Ribár Renátának gratulálunk a most elnyert díjához. A példája és Gyurkovics Virág fontos kezdeményezése iránymutató lehetne a vajdasági magyar újságírói társadalom számára: kezdjenek el félelem nélkül tájékoztatni, hogy – Bágyi Ribár Renáta szavaival – „tartsanak ki, hagyatkozzanak a józan eszükre, és mindenféle nyomást hárítsanak el, főleg a politikai nyomást”. Kívánunk Gyurkovics Virágnak is sok sikert és eredményes (tényfeltáró) munkát! Kezdete lehetne ez „a vajdasági magyar tényfeltáró újságírás művelésének, visszatérésének”. A politikusok ennek nem fognak örülni, de ez a demokrácia egyik alapkövetelménye! Csak így lehet megvalósítani a sajtó hatalom-ellenőrző szerepét! Bozóki Antal:

 

A szerepeket kiosztották. A médiák sötétséget árasztanak, a halom félelmet.
Slobodan SimiBágyi Ribár Renátának gratulálunk a most elnyert díjához. A példája és Gyurkovics Virág fontos kezdeményezése iránymutató lehetne a vajdasági magyar újságírói társadalom számára: kezdjenek el félelem nélkül tájékoztatni, hogy – Bágyi Ribár Renáta szavaival – „tartsanak ki, hagyatkozzanak a józan eszükre, és mindenféle nyomást hárítsanak el, főleg a politikai nyomást”. Kívánunk Gyurkovics Virágnak is sok sikert és eredményes (tényfeltáró) munkát! Kezdete lehetne ez „a vajdasági magyar tényfeltáró újságírás művelésének, visszatérésének”. A politikusok ennek nem fognak örülni, de ez a demokrácia egyik alapkövetelménye! Csak így lehet megvalósítani a sajtó hatalom-ellenőrző szerepét! Bozóki Antal:

A magyarországi és az erdélyi Átlátszó portált követően – „hosszú hónapok lázas készülődése után” –, február 13-án tényfeltáró internetes oldal indult Szabadkán, Átlátszó Vajdaság címmel.

– Talán nem túlzás azt állítani, hogy évtizedes lemaradást igyekszem pótolni, amikor a vajdasági magyar közösségnek és sajtószakmának egy olyan újságírói műfajt szeretnék (vissza)adni, amelyre napjainkban feltétlenül szüksége van – írja az olvasónak címzett lapindító cikkében Gyurkovics Virág (1987, Szabadka), a lap alapító-főszerkesztője.

– Az Átlátszó Vajdaság első és legfontosabb feladata, hogy hatalom-ellenőrző funkcióját – a politikai és pénzügyi visszaélések fékeként és ellensúlyaként – ellássa.

Célom, hogy tartalommal töltsem meg a közpénz, közadat és közérdek fogalmát olymódon, hogy a becsületes, törvénytisztelő, adófizető polgárok érezzék annak a súlyát, hogy – a közteherviselés okán – igenis jár nekik a felelős, számonkérhető és elszámoltatható érdekképviselet. Munkámmal szeretnék hozzájárulni a minőségi tájékoztatásba vetett bizalom visszaépítéséhez, valamint – a kritikus olvasás és hírfogyasztás ösztönzésével – a társadalom médiatudatosságának fejlesztéséhez – írja a vezércikkében Gyurkovics Virág.

Újságírói pályáját a főszerkesztő – az életrajza szerint – „2009-ben a Vajdaság Ma hírportálnál kezdte. 2012-től a Hét Nap hetilap újságírója, 2014-től a művelődési rovat szerkesztője. 2017-től szabadúszó újságíróként közölte publicisztikáit és tényfeltáró cikkeit a többi között az Átlátszó, az Átlátszó Erdély, a KRIK, a CINS, az Autonómia, a Dunszt és a Napunk online felületein, valamint a Családi Kör hetilap hasábjain.” Nem mellékes, hogy a Vajdasági Független Újságírók Egyesületének (NDNV) a tagja.

A vajdasági magyar újságírás – kivéve a Vajdasági Rádió és Televíziót (VRTV) és néhány internetes portált – már huzamosabb ideje a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) által vezérelt Magyar Nemzeti Tanács (MNT) irányítása alatt működik, ideértve a megalkuvó/elbújó Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületét (VMÚE) is.

Vannak szerencsére kivételek is, mint például Bágyi Ribár Renáta, a VRTV magyar szerkesztőségének tagja, akinek a Vajdasági Független Újságírók Egyesülete (NDNV) az idén odaítélte „a nemzeti közösségek nyelvén tudósító legjobb újságírónak járó díjat”.

Indoklásában a zsűri kiemelte, hogy „szerkesztői és műsorvezetői munkáját mindig a polgárok igaz, teljes és időszerű tájékoztatására való joga vezérli”. Ez is arról tanúskodik, hogy a Vajdaságban is „létezik újságírás, és vannak igazi újságírók – minden nyomás ellenére” – írja a március 1-jei díjátadásról szóló tudósításban.

A díj átvételekor az újságírónő elmondta, hogy munkája végzését illetően „egyes politikusok, konkrétan a VMSZ államtitkár asszonya” irányából érkeztek megbélyegző kijelentések, és akkor rögtön az NDNV állt ki mellette”. Mellesleg megjegyezte, hogy „nekünk, vajdasági magyar újságíróknak is van egyesületünk”. Csak éppen a VMÚE nem hallatta a hangját! Szégyen! Máriás Endrét, a szervezet elnökét mielőbb meneszteni kell!

A VMSZ vezetői és az MNT tisztségviselői megszokták, hogy – a testület irányította média újságírói –, alákérdezős, üres interjúkat készítenek velük, amelyek után zökkenőmentesen futhat tovább a párhuzamos valóságokat fenntartó, álságos hatalmi gépezet. Bágyi Ribár Renáta műsoraiban azonban ez nem szokásos.

Pásztor István pártelnök olykor leplezetlen dühvel és (megengedhetetlen) kioktató hangon válaszolgatott a szerinte provokatív kérdésekre a VRTV Fókuszban c. TV-műsorban (2022. október 20-án).

A fia, Bálint ugyancsak a Fókuszban (2022. november 24-én) szintén megpróbált fölényeskedő, ironizáló hangnemet felölteni. A kérdések pedig egyáltalán nem voltak fölöslegesek, hiszen a VMSZ monolit, elharapózó teljhatalmára, a demokrácia, a párbeszéd minimumát sem tisztelő törekvéseire ugyancsak reagálni kellene a vajdasági magyar nyilvánosságban.

A műsor után Pásztor Bálint a Facebook-profilján vitát kezdeményezett, amelyben Vicsek Annamária oktatási államtitkár Bágyi Ribár Renátát próbálta megbélyegezni, miszerint az ilyen – ellentmondások (valójában közvélemény-megtévesztések) okát firtató – újságíró nem is lehet „jó magyar”.

Tudjuk, a lincshangulatkeltés a hatalom eszköze szokott lenni. Kezükben van majdnem minden média, megtehetik. Szerencse, hogy ezt ebben az esetben a Vajdasági Független Újságírók Egyesülete (NDNV) és az VRTV Magyar Szerkesztősége meg tudta fékezni.

Sajnos, rögös az út, ha a hatalmi érdekkel szemben kívánják megvédeni az újságírók a szakmájuk, hivatásuk, világuk integritását, normalitását. Ezért az újságírótársadalom körében is inkább jelen van a kockázatkerülő magatartás, az öncenzúra. A tényfeltáró újságírás óriási veszélyekkel járó szakma.

Szlovákia pl. épp most emlékezett meg arról a fiatal, oknyomozó újságíróról, Ján Kuciakról, akit öt évvel korábban a régészként dolgozó menyasszonyával, Martina Kušnírovával együtt gyilkoltak meg brutálisan a szlovákiai Nagymácséd településen a politikai és rendőri körökkel

összedolgozó maffia emberei. A megrendelő, a valódi bűnös még szabadon van.

Szerbiában is néhány újságírót megöltek (Slavko Ćuruviját, Radislava Dada Vujasinovićot, Milan Pantićot), másokat halálosan megfenyegettek.

Az Európai Parlament (EP) a legutóbbi (2022. július 6-ai) Szerbiával kapcsolatos állásfoglalásában (2021/2249(INI)) elítélte – egyebek mellett – „az újságírók elleni támadásokat” (6. pont).

Az EP „sajnálatát fejezi ki az újságírók és a civil társadalom ellen irányuló, többek között parlamenti képviselők és kormányzati tisztviselők által elkövetett folyamatos fizikai támadások, megfélemlítés, gyűlöletbeszéd és politikai gyalázkodások miatt; arra kéri a hatóságokat, hogy minden esetben vizsgálják ki az ilyen támadásokat, az elkövetőkre szabjanak ki megfelelő büntetést, és javítsák az újságírók és az emberi jogi aktivisták biztonságát; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a kormány politikájával szemben kritikus emberi jogi aktivistákat, oknyomozó újságírókat, sajtóorgánumokat és civil társadalmi szervezeteket folyamatosan támadják és rossz hírbe keverik” – írja a dokumentum 51. pontjában.

Gyurkovics Virág nagy feladatot vállalt magára, azt is lehetne mondani, „nagy fába vágta fejszéjét” azért is, mivel a tényfeltáró újságírásnak szinte alig van hagyománya a Vajdaságban, eddig csak „előfutárai voltak” nálunk ennek a műfajnak.

Az Átlátszó oldalán közölt nyolc írás arról szól, hogyan tudósítottak a vajdasági magyar médiumok a magyarországi politikai szereplőkről a 2022. évi országgyűlési választási kampányt megelőző hónapokban; milyenek a Prosperitati Alapítvány eddigi pályázati eredményei; milyen szabálytalanságok voltak a Nemzeti Választási Irodához (NVI) beérkezett levélszavazással kapcsolatban; milyen szerepet játszottak a történelmi-közéleti események a vajdasági magyarok aktuális helyzetének kialakulásában; hogyan alakult meg az MNT és lett „mára kétharmadában VMSZ-tagokból, a fennmaradó részében pedig pártszimpatizánsokból álló” testületté, a legújabb pedig a vajdasági magyar kisebbségi politika múltjáról készült írás első része. Van egy személyes hangvételű cikk is, Gyurkovics Virág identitáskereséséről a 2000-es években.

A főszerkesztő a (nyolcadik) lapindító vezércikkben jelezte is, hogy „a portálon kezdetben olyan hírháttér-magyarázatokat is publikál, amelyek segíthetnek megérteni a vajdasági magyarság közéletét befolyásoló tényezőket, és kontextusba helyezni a régióban zajló folyamatokat”.

A továbbiakban, ezek szerint, olyan írásokra is számíthat az olvasó, amelyek napjaink problémáit göngyölítik majd fel a tényfeltáró újságírás módszereivel. Ez azonban egy cseppet sem lesz könnyű feladat. Elsősorban az adatokhoz való körülményes, hosszadalmas és nem ritkán reménytelen hozzáférés, vagy éppen hozzáférhetetlenség miatt.

A Gyurkovics Virág által vállalt feladat nehézségét növeli az is, hogy a portál szerb és angol nyelven is közölni kívánja az ott megjelent írásokat, az impresszumból viszont nem látszik, hogy munkájában segítségre is számíthat.

Bágyi Ribár Renátának gratulálunk a most elnyert díjához. A példája és Gyurkovics Virág fontos kezdeményezése iránymutató lehetne a vajdasági magyar újságírói társadalom számára: kezdjenek el félelem nélkül tájékoztatni, hogy – Bágyi Ribár Renáta szavaival – „tartsanak ki, hagyatkozzanak a józan eszükre, és mindenféle nyomást hárítsanak el, főleg a politikai nyomást”.

Kívánunk Gyurkovics Virágnak is sok sikert és eredményes (tényfeltáró) munkát! Kezdete lehetne ez „a vajdasági magyar tényfeltáró újságírás művelésének, visszatérésének”. A politikusok ennek nem fognak örülni, de ez a demokrácia egyik alapkövetelménye! Csak így lehet megvalósítani a sajtó hatalom-ellenőrző szerepét!

 

2023. március 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lovas Ildikó “bukása” kapcsán

Ez a poszt főleg a vajdasági magyar barátaimat érinti, bár összmagyar politikai vonatkozása is van. Mit >

Tovább

Válaszút előtt a VMSZ: a közösségi érdek vagy a családi Kft.?

Alapos elemzés és felelősség-megállapítás nélkül a párt nem léphet tovább. Ezt minden rendes pártban el szokták >

Tovább

„Hallatni a másik oldal hangját”?!

A Magyar Szó nevű napilap kiadója, a Magyar Szó Kft., amely totális pártirányítás alatt működik. A >

Tovább

Janicsárok: Pásztor után Juhász?

Juhász Bálint (1982, Szabadka) nyilatkozatából – aki eddig a VMSZ pénztárnoka szerepben és Pásztor István szófogadó, >

Tovább

Topolya fejlődésének krónikása

Vele Topolya krónikása távozott az élők sorából. Az az ember, aki a kamera objektívján keresztül megmutatta, >

Tovább

DUPLA POFON A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK!

Gál Kinga, Deli Andor és Kovács Elvira képviselőkhöz nem méltó módon próbálják csökkenteni az EP határozatainak >

Tovább

A Himnusz

Éjfél előtt Nagy Imréről beszéltek a Szabad Európa rádióban majd következett a magyar Himnusz. A szobában >

Tovább

A csendes esthablishment

Egyedül csak az ejti gondba a mai középnemzedéket, hogy miként ítélik meg őket azok az egyelőre >

Tovább

Vajdaságban 53 százalék az őslakos

Az előző tíz évhez viszonyítva (2011-2022) Vajdaságban 32,5 százalékkal kevesebb horvát, 27,4 százalékkal kevesebb magyar, 21,4 >

Tovább

Üres populizmus, vak nacionalizmus

Ehhez hasonló gondolatokat ma ritkán hallunk a kormánypárti politikusok szájából. Német László mindeközben hivatkozik a szörnyű >

Tovább

Jegyrendszer korszaka

Sokan már hírből sem ismerik, szerencsére. Én még emlékszem a jegyrendszerre. Valahol az ötvenes évek közepén. >

Tovább

TÖRVÉNYSÉRTŐ ÉS MEGOSZTÓ EGYHÁZI VISZONYULÁS

Szükség lenne most Német László érsek intő szavaira, különösen az említett három egyház vezetőinek címezve, hogy >

Tovább